Pesti Napló, 1937. január (88. évfolyam, 1–25. szám)
1937-01-03 / 2. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1037 .január 3 SPORTNAPLÓ Budapest. I9Z6 december 25—1937 január 2 Az olasz tenniszpályák Modena, január. Évekkel ezelőtt, mikor külföldön a vörösszínű tenniszpályák divatba kezdtek jönni, Kelemen Aurél rábukkant az újpesti vízművek mellett egy halom kőszénsarkra, melynek belsejében vörösre oxidálva talált rétegeket. Szükségmegoldásnak nagyszerűen megfelelt akkor evnől az anyagból épített pálya, amikor az angol és francia mérnökök által ajánlott 2—3 ezer pengős pályaépítési ajánlatokat nem tudták a magyar klubok megfizetni. Ezen idő óta azonban alaposan bebizonyosodott, hogy tartósan sí pályát ebből az anyagból építeni nem lehet, s ha puha, akkor egyenetlen, ha keményre hengerült, rögtön cementesedik és életveszélyes. Még a legfinomabbra is szitálva, mindig érdes felületű marad, — nem köt — a vizet nem tartja, porzik és mint éles reszelő teszi tönkre a labdát, a cipőt, az ülőt. Azóta világosság derült az élelmes nyugati pályaépítők rejtélyes vörös anyagára. Lisztfinomra őrölt téglapor az. Ez pedig található és előállítható nálunk is elég. Szép vörös kétszer égetett cseréptéglatörüldlék, kis villanymotorral hajtott őrlőgépen lisztfinomra őrölve a legolcsóbb és egyben a legideálisabb fedőanyag. Majd minden olasz klub maga állítja elő fillérekért — hisz a törmeléket ingyen adják — csak legyen aki elviszi. A fedőréteg alatt a pálya legfontosabb része a középanyag ugyancsak téglapor és sárga agyagkeverék 2—3 cm vastagságban. Ez a réteg engedi át a záporeső víztömegét, de tartja az öntözést. Duganyos, egyenletes alapot ad, ami nagyszerűen köt a legalsó vízlevezető salak réteggel, de a legfelső vékony fedőréteggel is. Az így megépített pályán fehér olajfestékkel állandó vonal húzható, ami eső, vagy öntözés után még fehérebben csillog. A pálya hengerlése csupán tavasszal, vagy hosszabb eső után szükséges, de amint a pálya a megfelelő keménységet megkapta, szükségtelen, sőt tilos. Egész kezelése öntözésből, filcszőnyeggel történő egyengetésből és a vonalak lesepréséből áll. Míg nálunk a rengeteg hengerlés, a gipszvonalakkal való állandó pepecselés, de az elcementesedett kőkemény pályák kéthavi újraásása és elkészítése rengeteg munkaerőre, tehát pénzbe kerül, addig itt egy munkás tucatnyi pályát tud rendben tartani. Ha a pályát a téli kifagyástól megóvandó levéltakaróval látjuuk el, tavasszal párnapos kiszáradás után csupán hengerelni, új fedőanyagszal beszórni és vonalazni kell, hogy az idényben újra tökéletes legyen. De ha már a pálya ily tökéletes, gondolnak a másik legfontosabb követelményre, a jó világításra, a látási viszonyokra. A pályákat a kerítő hálón kívül körülültetik olajbokorral. Ez a bokor 3 év alatt 3 méter magasra megnőve, szépen megnyesve, örökzöld leveleivel, mint eleven zöld fal adja a legtökéletesebb hátteret, óv a széltől, de elválaszt a folyton mozgó, beszélgető közönségtől is. Ki sem fejezhető, mennyivel jobban, nagyobb kedvvel, de — ami a legfontosabb — mennyivel olcsóbban lehet esée ilyen pályán játszani. 10—59 gém után a labdán még látható a cégjelzés, de a cipő, és főleg az ütő sokkal tovább tart, mert itt hiányoznak az éles salakszemcsék, ami mindent tönkreteszel. Biztos vagyok, hogy élelmes pályaépítőink, de nagyobb klubjaink is, egy kis befektetés árán, ha meghonosítják a nyugati pályaépítési módszereket, ezúton végre lekerülünk arról a szomorú első helyről , melyet tartunk abban a névsorban, mely a pályákat rosszaságuk szerint osztályozza Európában. Göncz Lajos Nemzetközi Dies, január. 1. « A BING-CAFE FUTBALLRANOLISTAl. Mint minden ceztoric végén, ezúttal elkészített« a bécsi sportkávéház labdarúgóból estiből alakult »hifllistabizottsága az európai, illetőleg középeurópai futballrangsorokat. Az értékelési táblázatokból kiderül, hogy a Ring-Cafe »listabizottságának« ízlése ellen nem emelhető komoly kifogás. De túlzott sovinizmus sem jut kifejezésre a bécsi ranglistákban, amelyek a következőképpen fel tűnek: A VÁLOGATOTT CSAPATOK. Különklasszis: Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Németország, Skócia. Első klasszis: Belgium, Írország, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Románia, Spanyolország. B) KÖZÉPEURÓPAI VÁLOGATOTT CSAPATOK: 1. Olaszország, 2. Ausztria, 3. Magyarország, 4. Csehszlovákia, 5. Svájc. Indokolás: Olaszország veretlen maradt 1936-ban. Megnyerte az Európa-kupát A Meisl-csapat értékesebb eredményeket ért el, mint a magyar válogatott. Ausztria csapata Madridban 5:4-re verte a spanyol válogatottat Portóban 2:2-re a portugál tizenegyet Rómában 2:2-re végzett az olaszokkal és Bécsben 2:1-re győzte le az Arsenal sztárjaival felálló angol válogatottat A magyar csapat legértékesebb eredménye az osztrákok elleni 5:3-as — bécsi talajon — kivívott diadal. A rangsort igazolja az egyes országok amatőrválogatottjainak az olimpiai futballtornán való szereplése is. Olaszország csapata megnyerte az olimpiai labdarúgótornát. Ausztria együttese második let a futballolimpiászon, a magyar csapat már az első fordulóban kiesett. KÖZÉPEURÓPA! KLuBCSAPATOK Extraklasszis I.! Austria, Sparta, Ambro«! ana, Újpest. Extraklasszis Tl.: Admira, Vienna, Bnpid, Hungária, Ferencváros, Slavia, Bologna, Roma, Juventus. Indokolás: A KK lefolyása és a magyar-osztrák klubközi találkozók a bécsi húsvéti és pünkösdi tornán és budapesti talajon. D) KÖZÉPEURÓPAI JÁTÉKOSOK: Extraklasszis: Kapusok: Planicka, Klenovec (csehszlovák), Platzer, Zöhrer, Bartl (osztrák). Hátvédek: Burger (csehszlovák), Seszta, Lehmans (osztrák), Allemandi, Gaspari, Monteglio (olasz). Szélsőfedezetek: Kostyniek (csehszlovák), Adamek, Nansoh (osztrák), Lázár, Duás (magyar). Középfedezetek: Boncok (csehszlovák), Mock (osztrák), Andreolo (olasz), dr. Sárosi (magyar). Szélsőcsatárok: Sas, Titkos (magyar), Colaussi, Passeati (olasz). • összekötőcsatárok: Bradács (csehszlovák), Stroh, Terusalem, Gschweidl, Hahnemann (osztrák), Vincze, Toldi (magyar), Ferrari, Demaria (olasz). Középcsatárok: Staneian, Bioan, Stoiber (pentrál), futballnapló dr. Sárosi, Cseh II. Teleki (magyar), Meazza, Piola (olasz). E) KÖZÉPEURÓPAI VÁLOGATOTT CSAPATOK I. Planicka (csehszlovák) — Allemandi (olasz), Seszta (osztrák) — Alamek (osztrák), dr. Saisi (magyar), Dudás (magyar) — Sas (magyar), Stnh (osztrák), Sindelar (osztrák), Ferrari (olasz), Colaussi (olasz). B) Zöhrer (osztrák) — Burger (csehszlovák), Monteglio (olasz) — Kostyalek (csehszlovák), Andreulo (olasz), Natisch (osztrák) — Pasinati (olasz), Vincze (magyar), Meazza (olasz), Toldi (magyar), Titkos (magyar). FABIROR Vezető klasszis: Christ (csehszlovák), Frankenstein, Miess (osztrák), Boronluy, Iváncsics, Verzka, Klug (magyar), Barlassina, Mattea (olasz). KÖZÉPEURÓPA POZÍCIÓJA A NEMZETKÖZI LA BD A R CG ÓSPORTBAN. Az elmúlt esztendőben a középeurópai futballklaszszis — néhány kisiklástól eltekintve — meg tudta őrizni a nemzetközi labdarúgásban elfoglalt előkelő pozícióját Az olasz válogatott mellett, különösen a vezető magyar és osztrák klubcsapatoknak volt a legnagyobb vonzóerejük a semleges külföld nézőtömegeire. Egyes országokban a magyar és az osztrák klubegyüttesek vendégszereplése ma már az angol és skót ligacsapatok vendégjátékánál is nagyobb attrakciót jelent, mert a középeurópai élcsapatok játéka — általában — stílusosabb és tartalmasabb mint a brit együttesek sablonos deformációs* produkciója. Minden jel arra mutat, hogy az új esztendőben a külföld érdeklődése a, középeurópai élcsapatokkal szemben nem fog megcsappanni. A Hungária, Újpest, Ferencváros és az Admira túraeredményei például egészen kiválóak. Ezek a csapatok idegenben bizonyították be, hogy a »degenerált« középeurópai játékstílus nemcsak szemre szép, hanem eredményes is, ha jól játsszák. Hol van az az angol vagy skót ligacsapat amely hasonló túraeredményekre és hasonló kritikákra hivatkozhatna! Közép-Európának a nemzetközi labdarúgásban elfoglalt előkelő pozícióját csak a mindjbban elmélyülő gazdasági krízis veszélyezteti, amely a profiklubokat játékosaik mértéktelen kihasználására készteti és az utánpótlás megfelelő módon való kiképzését és a klasszisfejlesztés vitálisan fontos munkáját egyre jobban megnehezíti. A középeurópai futball súlyos vérveszteségei is a klubok anyagi válságának a következménye. A külföldön szereplő magyar, osztrák és csehszlovák klasszisjátékosok összevásárlásával bármely jelentéktelen labdarúgó ország egy csapásra futballnagyhatalommá léphetne elő. A középeurópai labdarúgósportnak tehát eminens éneke, hogy a hivatásos futballt időszerű reformok útján átszervezze vagy pedig — mint cselöt mondott kísérletet — likvidálja. Mai formájában a középeurópai professzionalizmus gazdasági halálra van ítélve. Hogy sportértéke ilyen áldatlan viszonyok között sem devalválódott, azt a középeurópai labdarúszás kizáróleg futballistái tehetségénk és patinás hagyományaiból fakadó játékkultúrájának köszönet. (B. )) Az úszósport új esztendeje Amikor visszatekintünk az úszósport elmúlt esztendejére, sokaknak az lesz a véleménye, hogy a Magyar Úszó Szövetség elérte azt, amit józan számítás szerint el lehet érni és most miír legrfeljebb arról lehet szó, hogy nehéz munkával — mert hiszen a »noblesse oblige« terhével a vállon minden munka nehéz — igyekszik tartani helyzetét azonban valószínű, hogy ez nem fog sikerülni. A vérbeli sportemberek azonban elvetik ezt a gondolkodásmódot mert nem tartják azt, hogy az olimpiai versenyek és azok eredményei képezik a sportszövetségek célját. Az olimpiász nem játszik más szerepet a sportok életében, mint az egyénekében a vizsga. Ha valaki éveken át szorgalmasan dolsozik, azért a vizsgái végződhetnek különféle eredményekkel. És ha kevésbé sikerül jól egy bizonyos vizsga, nem jelenti azt, hogy az illető nem dolgozott lelkiismeretesen és eredményesen s nem érheti el életének végcélját A magyar úszósport egyelőre nem gondol arra, hogy a megszerzett nemzetközi helyzetét görcsen erőlködve megtartsa, hanem igyekszik magát a sportot fejlesztve nagyobb lehetőségét előkészíteni a jövő olimpiai és egyéb sikereinek. A MUSz sikereinek oka kétségtelenül az volt hogy a vezetőségben minden régi harcos ott áll a csatasorban, még ha jönnek is friss fiatalok. Az új emberek hozzák a szövetség életébe a mozgalmat, a lelkesedést, a kicsiny célok érdekében elvégzett hatalmas munkát, a régiek pedig a maguk jól bevált munkarendszerével dolgoznak a nagy célok érdekében. Már régóta követett elv az, hogy a MUSz a vízipólsportot centralizálni, az úszósportot ellenben decentralizálni akarja. A budapesti vízipólókultúra, a Nemzeti Sportuszoda, a vízipólókapitány különleges, minden más sportszövetségi kapitányétól merőben elütő munkaköre tökéletesen meg is valósította ezt a feladatot. Most csak egy új kapitány új akaraterővel, de hosszú évek tapasztalataival áll a régiók helyéie, hogy az elnökség által megteremtett és megteremtendő előnyök felhasználásával fokozza az eddigi eredményesiséget. Ezek az új előnyök pedig a marg tszi.ee.i nyitót uszodából, a középiskolai vízipólósport megerősödéséből állana.'c. Az úszók táborában nehezebben lehet megvalósítani a kitűzött célt. Bár a tömegsport tekintetében a széttagoltság teljesen érvényesült, azonban a minőség szempontjából igen nagy feladatok várnak megoldásra. Valahogyan únny formulázták meg ezelőtt jó pár évvel a MUSz céljait, hogy Budapest vízipólózzon, a vidék pedig ússzon. Ha nem is lehet ezt az elvet száz százalékban keresztülvinni, meg kell állapítani, hogy az úszók nagyrésze vidéki származású és csak versenyzői karrierjük esik a budapesti tartózkodásra. Ennek természetes oka az, hogy a vidéki táplálkozás abban a társadalmi osztályban, amelyből az úszók kikerülnek, felülmúlja a budapestit viszont a budapesti tréninglehetőségek lényegesen jobbak a vidékieknél, így azután legkönnyebben úgy lehetne mesterségesen kiváló úszókat kitenyészteni, ha az összes középosztálybeli jól úszó gyerekeket Budapesten treníroznák. Ennek az utópiának van azonban egy másik változata, tudniillik az, hogy a budapesti tréningalkalmakat vidéken is meg kell teremteni. A MUSz célja éppen ez. A szoros értelemben vett úszósport irányítói éppen azon fáradoznak, hogy elsősorban mennél több uszoda épüljön vidéken, másodsorban mennél több szakember foglalkozzon a vidéki úszókkal, harmadsorban pedig legyen a vidéki városokban is fedett uszoda és megszervezett középiskolai úszóélet. Ezeknek a céloknak az érdekében indul meg az elkövetkező esztendő munkaprogramja A vidéki úszókapitányok sokkal nagyobb hatáskört kapnak és jobban eltávolodnak az adminisztrációtól. Budapesten pedig több fiatal szóvezető kapcsolódik bele az úszók irányításának munkájába éppen azért, hogy az országos irányításra mennél több ideje maradjon az úszósport vezetőinek. A szervezeti változásokon kívül egy döntő fontosságú eseményt is magában rejt az új esztendő, a nyitott versenyuszoda megvalósítását. A magyar úszósport otthona mindig a Császárfürdő volt. Ha valaki vidékről feljött Budapestre és úszókkal vagy úszóvezérekkel akart beszélni, lement a Császárba és biztosan ott talált mindenkit. A Nemzeti Sportuszoda és a Testnevelési Ház felépültével azonban három részre szakadt az úszók társadalma. Senkit sem lehetett memlítni, mert az ember »hol az olló komámasszonyt játszott a Margitsziget, Alkotmány utca és Császárfürdő között. Most a Margitsziget lesz az úszók fellegvára, ahol egymás mellett található majd a nyitott és fedett uszoda és ahol az úszósport Mekkája lesz. Ez jó hatást gyakorol majd az eredményekre, mert erőtelesebbé teszi az itdnpAWst is. A sportszerű vezetés mellett üzemben tartandó uszodában nem engedik az üzleti elveket a sport rovására érvényesülni, a bajnokok jobb tréningalkalomhoz jutnak, a versenyeket sportszerűbben lehet megrendezni és a gyerekek úszásoktatása és továbbképzése is szívén fog feküdni az igazgatóságnak. Ez pedig igen sokat fog jelenteni. Amikor tehát boldog újévet kívánunk az úszósportnak, a konkrét kívánságokat így fektetjük le: margitszigeti nyitott uszodát, a vidéki minőségi úszósport erőteljesebb irányítását és a vízipóló további fejlődését. Dr. Bárány István