Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)
1937-09-01 / 198. szám
Szerda PESTI NAPLÓ Játék az élettel * • Az üzletember megismerkedik egy nővel, akinek Iran pénze; a nőt eljegyzi; a nő a pénzt befekteti az üzlette, mely a házasságkötés után úgyis közös lesz; azonban a házasság terve meghiúsul, a nő visszakéri a pauset, de nem kapja vissza, mert a vőlegény azt mondja, hogy a pénz elveszett. Erre a nő megöli magát. Szabályszerűen felkoncolják és eltemetik. A volt vőlegény aztmondja, hogy ő nem érti ezt az egész ügyet, a szerencsétlen nőt valami lelki meghasonlás vihette halálba. Minden jogász e hazában teljesen befejezettnek látja ezt az ügyet. De én nem vagyok jogász. Sőt Arany J János sem volt jogász, aki azért, mert Bárczy Benő a radványi sötét erdőben megölte magát, megőrülésre ítélte a szegény Kund Abigélt, nem is öngyilkosságravaló rábírás, hanem egyenesen gyilkosság címén. »Lányom, ez ifjú gyilkosa vagy!« — így szólt a zord ítélet. „ A törvény eszméje és az erkölcs eszméje gyakran mnessze jár egymástól. A törvények összessége az er-rkölcsi világrendnek csak egy kis részecskéjét szabályozza és az erkölcstelen cselekedeteknek csak némelyikét bünteti. Attól, hogy valakinek a hatóság »erkölcsi bizonyítványt« ad, az illető még fertelmesen gonosz ember lelhet. Az emberi cselekedetek büntetőjogi és erkölcsi szempontból való megítélése két különböző dolog. A büntetőjog fejlődésének azonban nem lehet más iránya, mint az, hogy a büntető igazságszolgáltatás minél inkább közelítse meg a kétségbevonhatatlan erkölcsi normákat. Borzasztóan nehéz megállapítani, hogy mi a bűncselekmény. Talán el lehetne fogadni azt a tételt, hogy bűncselekmény minden oly jogtalan vagy erkölcsbe ütköző tett vagy mulasztás, mely másnak kárt vagy szenvedést okoz... Az ily cselekmények fajai és fokozatai megszámlálhatatlanok, s a megsértett jogrend vagy erkölcsi rend tulajdonképpen közérdekűvé, tehát az »állam« által üldözendővé és megtorlandóvá avat mindenbűncselekményt; a »magánvád« intézménye nagy engedmény a jog és az erkölcs rovására, amit már a régi rómaiak is észrevettek, mikor az egész népnek megadták a perindítás jogát, ha az illetékesek vádat emelni vonakodtak. Nézzük például a »csalás« bűncselekményét. Évrezredekig nem tekintették a népek bűncselekménynek az olyan csalást, amelyet »közönséges emberi ésszel« észre lehetett venni. Mindenki érezte, hogy csalás történt, de Deák Jovánné földimet mégsem bírták elítélni, mikor az egész Délvidéket elárasztotta olyan 16-os vászonnal, mely csak 12-es volt (azaz ritkább szövésű). — Baliciánerektől szerezte be az árut, akik akkoriban találták ki, hogy az új vásznat keményítve és kivasalva kell forgalomba hozni. Az áru szép volt, de hitvány, s a bíróság azt mondta, hogy ez nem csalás, mert aki gondosan megnézte az árut, megszámlálhatta benne a fonalakat. Amióta Csemegi Károly a csalás büntetőjogi fogalmába ismertető jegy gyanánt belevitte a »ravasz fondorlatot«, azóta más az igazságszolgáltatás álláspontja a csalókkal szemben, de a jog és az erkölcs fogalma még ma sem fedi egymást ezen a téren sem. És nem lehet általában a »közönséges emberi észre« bízni a dolgot, mert senki sem tudja megmondani, hogy mi a »közönséges emberi észt« Szerintem ez olyasmi, ami nem is létezik. Vannak igen nagy műveltségű emberek, akik üzleti ügyekben, ha csupán két fillérről van is szó, rendkívül könnyen becsaphatók, azaz, az anyagi vonatkozású ügyekben a »közönséges emberi ésszel« nem rendelkeznek. Ezeket préditál egyszerűen engedjük át a csalóknak ! Általában azért, mert testileg vagy szellemileg gyenge az egyén, az igazságszolgáltatás részéről nem kevesebb, hanem több védelmet igényelhet. A büntetőjognak a minél tisztább erkölcsi felfogás felé kell hajolnia és nem szabad szemet húnynia semmi előtt, ami a jogrendet sérti,de fejlődésében ennél tovább kell mennie és jogilag is minősítenie kell minden oly cselekményt, melyből valakinek kára vagy szenvedése származott egy másik ember jogtalan vagy erkölcstelen eljárása következtében. Az amerikai büntetőjog, mint ezt minden jogász tudja, nemcsak a törvényeken épül fel, hanem a bírósági gyakorlaton is, melynek ugyanolyan az ereje, mint a törvényé, mert az elméleti törvényt, ha szükséges, úgy magyarázzák, hogy az igazság sérelmet ne szenvedjen, a »precedensek« azonban az élet valóságos eseteit tárják elénk : ha az eset ugyanolyan, az ítélet is bátran lehet ugyanolyan. Idézem Kaliforniából a »People v. Lewis« esetet. A »people«, a »nép« itt annyit jelent, mint az »állam«, a v. annyi, mint versus. Nem c., azaz contra, mint Európában, hanem csak »versus«, — az állam nem Lewis ellen lép fel, mert ezzel már előre ítéletet is mondana felette, hanem »Lewis irányában« indul a per, — lehet, hogy elítélik, de lehet, hogy fel is mentik. Méltóztatnak érezni a különbséget az európai közvád és az amerikai közvád között. Nekem az ilyen finom megkülönböztetések sokat mondanak.... Lewis, aki a kaliforniai esetben szerepel, ostoba tréfából, valami vita közben, rálőtt a sógorára, aki ijedtében »idegsokkot« kapott, levegő Sok gyomorbajos ember vagy megkönnyebbült ér el, ha félórával étkezés előtt három-négy évőkanálnyi természetes »Ferenc József« keserűvizet vesz be. Az orvosok ajánlják, után kapkodott, ordított egyet, azután felkapta az asztalról a revolvert és agyonlőtte magát. Nincs magyar bíró, aki megállapította volna, hogy Lewis valami bűncselekményt követett el, hiszen minden rossz szándék nélkül, tréfából sütötte el a sógora felé, de nem is a sógorára irányított pisztolyt. Az amerikai bíró azonban azt mondta: — Nem kétséges, hogy Lewis okozta a sógora halálát — ez tehát nem öngyilkosság volt, hanem emberölés. És nyugodtan el is ítélte Lewist tíz évre. ... Ha valaki eljegyez egy nőt, annak pénzét beteszi az üzletbe, azután a tervezett házasságtól visszalép, de a pénzt nem tudja visszaadni, mert a pén® elveszett s a nő erre öngyilkos lesz, — az eset büntetőjogi megítélése attól függ, hogy hol történt ez az eset. Ha Európában történt, akkor büntetőjogilag nem lehet csinálni semmit. De ha Amerikában történnék ilyen dolog, nyugodtan vállalnám »a nép« jogi képviseletét , tudnám úgy vinni az ügyet, hogy a bírói ítélet nem öngyilkosságot, hanem emberölést állapítana meg. Lederer Béla, Lederer Lipót, Kramer Sámuelné sz. Lederer Valéria és özv. Spitzer Hermanné sz. Lederer Margit úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy forrón szeretett édesanyjuk özv.Lederer Ignácné szül. Tüchler Betti 82 éves korában csendesen elhunyt. Drága halottunkat szerdán, szeptember 1-én déli 12 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri szr. temetőben. Gyászolják még: Ignatz Tüchler (Weissenbach), Marie Schönfeld (Baden) Louise Lederer (Baden) testvérei, Lederer Lipótné sz. Stein Rózsi menye, Kramer Sámuel veje Kramer Tivadar és felesége sz. Schlesinger Erzsébet, Spitzer István és Kató, Lederer György és Ferenc unokái és a kiterjedlt rokonság. Részvétlátogatások mellőzését kérjük mmmmmmmmmmmmmmmm 1937 szeptember 1" Eckhardt nyilatkozott Darányival történt tanácskozásáról „Azok az aggályok, mintha a választójogi probléma kátyúba jutott volna, abszolút tévesek" (Saját tudósítónktól.) Darányi Kálmán miniszterelnök kedden délelőtt tanácskozott Kánya külügyminiszterrel, fogadta a Nemzetközi Katolikus Frontharcos Szövetség küldöttségét, majd megkezdte tanácskozását Eckhardt Tiborral, a független kisgazdapárt vezérével. Eckhardt 'A 12 órakor érkezett a miniszterelnökségre, egy órakor távozott onnan. A tanácskozásokról nyilatkozatot adott a Magyarországnak. — Elsősorban a termésértékesítés fontos problémáival foglalkoztunk, azonkívül megbeszéltük azokat a szempontokat is, amelyek a választójogi statisztika feldolgozása során merültek fel — mondotta Eckhardt. — Mindezekben a kérdésekben a miniszterelnök úrral teljes egyetértésbe jutottunk. Még sok munka lesz ezen a téren. Én nem arra helyezem a súlyt, hogy gyors legyen a munka, hanem arra, hogy jól végezzük el. A miniszterelnök úr által bejelentett terminuson belül elkészül a választás titkosságáról szóló törvényjavaslat s benyújtásra kerül a képviselőházban. A dolgok jól fejlődnek", a nagyjelentőségű alkotmányjogi reform előkészítése megnyugtató mederben folyik. Azok az aggályok, mintha a választójogi probléma kátyúba jutott volna, abszolút tévesek. Ha így folyik tovább a munka, mindent alaposan megfontolva, az ellenzék bevonásával és oly módon, hogy az ellenzék a kormány intencióit megismerje, bizonyos, hogy olyan lesz a javaslat, amelyben megnyugodhatunk. Ily nagy alkotmányjogi kérdésekben a pártok közötti megegyezést biztosítani kell. Örvendetes, hogy a miniszterelnök úr erre törekszik. Nem tartanám helyesnek, ha ilyen körülmények között az ellenzék részéről ultimátumszerűen merev kívánságokat hangoztatnánk, terminusokat követelnénk. Erre nincs szükség, nem is volna célravezető. A miniszterelnök úrban kétségtelenül megvan a jószándék a titkos választójog megvalósítására. Eckhardt Tibor távozása után Darányi Kálmán miniszterelnök a kormánypárt két alelnökét, Szinyei Merse Jenőt és Zsindely Ferencet fogadta. Az Est-IBUSz különvonata OLASZORSZÁGBA 1937 szeptember 18—29 A) utazás: Firenze—Perugia-Assisi—Roma—Vellezia B) utazás: Roma-Napoli—Firenze C) utazás: 10 nap Rómában D) Utazás: Üdülés Abbaziában (Budapesti lakosok igazoló jeggyel is utazhatnak) Részvételi díjak: 129.— pengőtől. Fenti társasutazásainkkal kapcsolatban csak menettérti jegyeket is kibocsátunk: Budapest—Firenze és vissza 55.— P Budapest—Roma és vissza . 60.— P Budapest—Napoli és vissza. 65.— P Jelentkezési határidős szeptember 9 Az utazás ismertetője augusztus hó 28-tól állt. olvasóink rendelkezésére. (M. N. B. 809 a. englapjin) Jelentkezés és felvilágosítás: Az Est Utazási és Menetjegyirodájában és IBUSz, MÁV Hiv. trenetjegyirattárban VI., Erzsébet körút 18-20 V., Vigadó tér 2