Pesti Napló, 1937. december (88. évfolyam, 273–297. szám)
1937-12-11 / 281. szám
nzum Budapest, 1937 88. évfolyam Szombat, december 11 ELŐFIZETÉSI ÁRAK) Egy hóra 4. pengő Negyedévre 1080 pengő Félévre 2160 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és • pályaudvarokon 18 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap • 32 fillér PEST SZERKESZTŐSÉGI ÉS KIADÓHIVATAL»VU ker., Rákóczi at S4 Telefoníóó-Mtd 60-ig, 1464-19 től 17 lapsorozati Jegypénztár, hirdetési- előttietési- utazási és könyvosztályi VII., Erzsebet kórus 18 20L Szerkesztoség BécsOOR«L Kohlmarkt 1. A francia-angol egyetértés kiterjedése és határai A Pesti Napló számára írta: GEORGES ROUX Párizs, december. A most lefolyt londoni tanácskozások után a teljes angol-francia egyetértést proklamálták, ugyanakkor azonban ezt az egyetértést a bizonytalanság olyan ködfelhőjébe burkolták, amely minden megfigyelőt meglepett. Ennek a diszkréciónak fő oka kétségkívül abban a bölcs megfontolásban rejlett, hogy ne kompromittálják a kényes tárgyalásokat. Volt azonban más oka is, melyre szeretném felhívni afigyelmet és ez a francia-angol egyetértés nagyon is tiszta körülhatároltsága. A két kormány közötti együttműködés több pilléren nyugszik. 1. A kormányzatok bizonyos rokonszenvén. Anglia és Franciaország egyformán parlamentáris demokrácia és miután ez az elméleti rendszer a gyakorlati alkalmazásban sem nagyon különbözik, a két nép az egyéni szabadság felől táplált azonos felfogás szálaival is össze van főzve. Ezeket a szentimentális szálakat megerősítette az új totalitárius és diktatórikus kormányzati rendszerek feltűnése. 2. Ugyanaz a konzervativizmus. ÚgyAfiglia, mint Franciaország a megelégedett nemzetek közé tartoznak, amelyek nem akarnak semmi újat, csupán megtartani azt, amit megszereztek. E pillanatban mindkettőjüknek védekezniök kell a későn érkezett Németország és Olaszország követelései, étvágya és becsvágya ellen. 3. Hasonló gyarmatbirodalom. Anglia a világ első gyarmatbirodalma és Franciaország a második. Úgy az egyiknek, mint a másiknak ugyanazokkal a súlyos fenyegetésekkel kell jelenleg szembenézniök, mégpedig nemcsak a konkurrens európai hatalmak gyarmati követelései folytán, hanem egy sor új veszedelmes jelenség folytán is. A pánarab mozgalom egyformán érinti Francia-Szíriát és a közelkeleti angol érdekeket. Hasonló a helyzet a Távol-Keleten is, amennyiben a sárgák ép úgy fenyegetik a mi Indokínánkat, mint a londoni City üzletházait Sanghajban és Kantonban. Mint láthatjuk, ezek nagyon komoly és kézzelfogható veszedelmek. Az ideológia, a politika és a gyarmati érdekek hármas szolidaritása fűzi tehát össze a két fővárost és ezek a kötelékek erősebbek, mint a futó társulás szálai. Elképzelhetetlen ezek eltépése az erőtényezők alapvető módosulása nélkül, vagyis ha nem következnek be előre nem látható dolgok. Túlságosan szép volna, ha ennek a megegyezésnek nem volnának hibái. Vannak azonban gyenge pontjai, mindenekfölött azonban vannak határai. Ezek a következők: 1. A gondolkodásmód érezhető különbözősége. A franciákat — legalább is a politikában — könnyű hangzatos jelszavakkal és nagy frázisokkal félrevezetni. Érdekes megállapítani, hogy a franciák hagyományos józan esze, amely a magánügyekben annyira érvényesül, a közügyek terén mintha teljesen hiányoznék. Míg anyagi kérdésekben a francia ember nagyon is realista, addig a közügyek tekintetében könnyen az ideológiák rabjává esik. Ennek éppen az ellenkezője áll az angolokra, akik éles különbséget tesznek a reális tények és a szentimentális érzések között. Ez a magyarázata annak, hogy bizonyos érzelmek hatása alatt a franciák a külpolitika tekintetében az abszolút konzervativizmus álláspontjára helyezkednek, míg az angolok bizonyos hajlékonyságot mutatnak. Mint már mondtam, az emberek a csatorna mindkét partján egyformán konzervatívok, azonban ennek a szónak nem ugyanaz a jelentősége az egyik oldalon, mint a másikon. A franciák szeretnék letagadni még a tényeket is, míg az angolok igyekeznek alkalmazkodni hozzájuk. 2. Az érdekellentétek különbözősége. Ki ma Franciaország fő ellenfelei Nyilvánvaló. — vagy legalább is kézenfekvő — hogy Németország. És ki ma Anglia legnagyobb ellenfele? Olaszország, amely Anglia földközitengeri hajózását veszélyezteti. Ennek megfelelően Anglia inkább Berlinhez hajlandó közeledni, mint Rómához, míg ezzel ellentétben Párizs alapjában véve sokkal könnyebben közeledhetnek Rómához, mint Berlinhez. Mint láthatjuk tehát, a két ország külpolitikai célkitűzései nem azonosak. 3. A gyarmati kérdés különböző megítélése. Amni már mondtam, Anglia és Franciaország birtokában van a világ két legnagyobb gyarmatbirodalma. Állapítsuk meg mindvárt, hogy ezzel az angolok nagyon is tisztában van- nak, míg a franciák egyáltalán nem. Az angolokban él a birodalmi szellem, míg a francia, nép túlnyomó többsége egyáltalán nincs tudatában annak, milyen óriási birodalommal rendelkeznek. Ez a magyarázata annak, hogy a londoni tárgyalásokon Neville Chamberlain alapjában véve mindig Ázsiára gondolt, viszont Chautemps legnagyobb gondja Közép-Európa volt. Ezek azok a körülmények, amelyek a küszöbönálló események eldöntésében döntő szerepet fognak játszani. Szent-Györgyi Albert Stockholmban átvette a svéd király kezéből a Nobel-díjat A nagy tudós munkásságának méltatása Hatalmas tömeg ünnepelte a Nobel-díjasokat Stockholm, december 10. (A Pesti Napló kiküldött munkatársának telefonjelentése ) A stockholmi gyönyörű zenepalota előtt Milesnek, a világhírű svéd szobrásznak merész Orpheusszobra áll. Orpheus a halottakat emeli az ég felé s a ragyogó szoborcsoportozat alakjai a hóviharos stockholmi éjszakában, a Nobel-díj nagy ünnepének fáklyafényei mellett, mintha az ég felé lendülnének. A gyönyörűen feldíszített teremben a világ egyik leghagyományosabb és legetikettesebb országának uralkodója tisztelettel áll fel egymás után az emberi szellem előkelőségei előtt. Az 1937-es Nobel-díj ünnep sokkal jobban, mint bármikor máskor, az emberi szolidaritásnak, a békének, a kölcsönös megértésnek ünnepe. A pódiumon egymás mellett ült Roger Martin du Gard, ez az őszülő halántékú, feketeszemöldökű, gyermekesen tisztaszemű francia író, akiről a világ azt hiszi, hogy elefántcsonttoronyba zárkózva csak a maga művészetével törődik, s talán Stockholmból tudta meg először, hogy ez a francia író a béke egyik legmagasabbrendű apostola — és a magyar Nobel-díjas professzor. Roger Martin du Gard arisztokratikusművésziéje mellett dr. Szent-Györgyi Albertnek,, jelenleg Svédország, fogkép- szervibb emberének boltozatos koponyája hívja magára a figyelmet. A magyar professzor mellett félszegen és komolyan ül Karrer svájci professzor, aki később, amikor a Nobel-díj átadása következik, annyira meghatódik az ünnepléstől, hogy megáll a királyhoz vezető lépcsőn és az uralkodónak kell néhány lépést tennie feléje. Utána következik az angol tudomány reprezentáns képviselője, a galambősz Haworth professzor, majd az amerikai Davisson, a szaktudós prototípusa. A zenepalota nagytermében, amely Európa legszebb és leghatalmasabb koncertterme, már együtt ül a svéd királyi család, a világ tudományos elitjének közepette, amikor két harsonás jelenti a Nobel-díjasok bevonulását. Abban a pillanatban, amikor az első Nobel-díjas feltűnik az ajtóban, a nyolcvanéves Gusztáv király fiatalos könnyedséggel felugrik ésfőhajtással üdvözli a Nobel-díjasokat. Ezután következik a Nobel-díjkiosztás puritán, majdnem szigorú rituáléja, amelynek során egy-egy svéd professzor tudományos szárazsággal megmagyarázza a svéd közönségnek a most kitüntetett Nobel-díjasok érdemeit, így magyarázzák meg sorra a közönségnek Davisson, Haworth, Karrer, Szent-Györgyi és Roger Martin du Gard érdemeit. „Szent-Györgyi tételei teljesen új helyzetet teremtettek a kémiában .. Szent-Györgyi Albert érdemeit méltatva Hammerstein svéd egyetemi tanár többi között a következőket mondotta: — A Nobel-alapítvány az 1937 évi díjat, amely az orvostudományok körében elért legnagyobb tudományos eredményt illeti meg, a Karolina orvoskari egyetem javaslatára Szent-Györgyi Albert tanárnak ítélte oda a biológiai égési folyamataiban végzett kutatásai eredményeként. A Szent-Györgyi által felállított új tételek teljesen új helyzetet teremtettek a kémiában. Szent-Györgyi elméletei és kísérletei magyarázták meg a katalizációnak eddig teljesen ismeretlen lefolyását. A katalizátorok egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy a fényenergiát használják fel saját alkotásukra és növelésükre. Legjobban szeretnék kizárólag Szent-Györgyi professzor felfedezéseiről beszélni, de a dolgok megértéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az ő kutatásának az előzményeit is megismerjük. E problémakörrel foglalkozó mindhárom tudós: Wallburg, Wieland és Szent-Györgyi új meglátásokkal gazdagította a tudományt. A három tudós együttes munkája mutatta meg először, hogy az égési folyamatok mennyire függnek össze az élettannal. Ma már mindenki tisztelettel hajol meg Wallburg előtt, de amikor 1931-ben elnyerte a Nobel-díjat, rendkívülsolaan fagyosan fogadták a kitüntetést. Wallburg kimutatta, hogy a vörös vérsejtek munkájában, amikor ezek megkötik a levegő oxigénjét, a katalizátorok játsszák a legnagyobb fontosságot, mert a vérsejtek csakis akkor tudnak dolgozni és akkor tudják felhasználni a bennük rejlő kémiai energiát, ha katalizátorok is vannak. A katalizátorok kötik meg az oxigént és szabályozzák a sejt belső lélegzését is. Régebben úgy gondolták a kémikusok, hogy az egész oxigént felhasználja a sejt az égés számára, ez azonban nem így áll. Az oxigén legfontosabb szerepe ugyanis az, hogy a felszabadított energiát átváltoztassa az életfolyamatban annyira szükséges biokémiai energiává. Mindezek megértéséhez szükséges az is, hogy ismerjük Wieland kísérleteit is, aki az égési folyamatok terén végzett kutatásaival gazdagította a tudományos világot. Bár Szent-Györgyi és Wallburg felfogása nem egyezik minden tekintetben Wieland felfogásával, mégis a különböző nézetek kiegészítették egymást. Ma már teljes a harmónia a három tudós elmélete között. Szent-Györgyi először sorsra különleges anyaggal kísérletezett, amelyet később C-vitaminként ismert meg. 1933-ban kezdődik meg tulajdonképpen Szent-Györgyi felfedezéseinek sorozata, amelyeket rendkívül gondossággal és alapossággal végzett Szegeden. Édes meglátása képessé tette őt arra, hogy a lényeget elkülönítse a lényegtelentől. Szent-Györgyi professzor bizonyos analitikus módszerek és más kísérletek útján megállapította, hogy a növényi savak nem égnek el, sőt nincsenek is olyan anyagok amelyek résztvesznek az érzési folyamatban, hanem csak az écés előmozdításában, mint katalizátorok működtek ezek a savak. Minduntalan felharsan a két aranykürt és a koncertdobogó emelvényének karosszékéből a Nobel-díjas lassú léptekkel megindul, hogy átvegye a svéd király kezéből a magas kitüntetést. Amikor Szent-Györgyi Albert megindul lefelé a lépcsőn és szürke szemét feleségére emeli, aki a királyi család mögötti második sorban ül és aki éppen a könnyeit törölgeti s utána rámosolyog 19 éves leányára, aki izgalmában az öklét harap