Pesti Napló, 1938. február (89. évfolyam, 25–47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

5 Kedd PESTI NAPLÓ 1938 február 11 A szélsőséges izgatás ellen és szociális reformokért Sigray Antal, Friedrich István, beszéde a vasárnapi (Saját tudósítónktól.) Vasárnap az egye­sült kereszténypárt szervezőgyűlést tartott Veszprémben, a gyűlésen gróf Sigray An­tal, Friedrich István és Makran La­jos mon­dott beszédet, ugyanakkor Debrecenben kis­gazdapárti választmányi ülés volt, amelyen Tildy Zoltán beszélt. Veszprémben megalakították a kereszténypárt vármegyei szervezetét, a szervezet élére Szentiványi Ferenc rátóti prépostot állítot­ták, aki székfoglaló beszédét azzal kezdte, hogy hivatkozott az 1895-ben Székesfehérvárott lezajlott első kereszténypárt alakuló gyűlésre. — Annak a gyűlésnek a szónokai közül már csak ketten élünk, gróf Zichy János és én... — mondotta elérzékenyülten. Debrecenben a Hegymegi Kiss Pál személye körül lezajlott viták miatt feloszlatott kisgazda­párti szervezetet szólított új­ életre Tildy Zoltán. Hatszáztagú választmány végzi a szervezést, a párt elnökévé Őry István földbirtokost választot­ták meg. A szervezés irányítását mint egyszerű választmányi tag végzi Juhász Nagy Sándor, Szálasi vagy Szent István? Veszprémben gróf Sigray Anta­l megállapí­totta, hogy a külföldről behozott szélsőséges izga­tás országszerte folyik. E jelenséggel kapcsolat­ban lehetetlen meg nem emlékeznie Horthy Mik­lós kormányzó szolnoki szózatáról, melyben a leg­határozottabban elítélt és kalandos vállalkozás­nak minősített minden diktatórikus kísérletet. A kormányzó úrnak ez a megállapítása országszerte megnyugvást keltett s megnyugtató volt az a megállapítása is, hogy minden hatalom a Szent Koronáé és minden jó belőle fakad. A magyar legitimista politika alaptétele: a királyt csakis a kormányzó, a kormány és az országgyűlés, tehát az egész ország közös akaratával lehet visszahozni az országba. Elítélte a szélsőséges izgatást, mely egy v.Marcia su Budapest«, után k­onmentőként szeretné helyreállítani azt a rendet, amely — szélsőséges izgatásoknak esett áldozatul. Megemlékezett egy röpiratról, amelyen mindössze ennyi olvasható: »1918 Szálasi éve«. • — Nem és ezerszer nem! — mondotta Sigray. — Az 1938 ik esztendő Magyarországon Szent Ist­ván éve és senki másé. Nem vezethet semmiféle diktatúrához, avagy a hajdan megszűnt pogány­ság helyébe egy külföldi mintákat követő új po­gánysághoz. Vezethet és kell, hogy vezessen egy keresztény renesszánszhoz, újjáébredéshez, vezes­sen alkotmányunk teljessége és a Szent István bi­rodalmát és hatalmát megalapozó ősi királyság helyreállításához! Hangoztatta, hogy nem a nagytőke és a nagy­birtok érdekében akarnak restaurálni. A legiti­misták átérzik a gazdasági és szociális reformok szükségét és vallják, hogy éppen azoknak a réte­geknek kell áldozatot h­ozniuk, amelyek áldozatra képesek. A választójoggal is foglalkozott­ Magánvéle­ménye szerint csak a polgári pártok koalíciója hozhatna megnyugtató választójogi törvényt. Nagybirtok, nagytilke és szociá is kötelességek Makray Lajos egyórás beszédben fejtegette a kereszténypárt gazdasági és szociális politikájá­nak alapeszméit. A keresztény demokrácia az em­ber megmentését tűzte ki céljául. Nagyütemű, merész lendületű birtokpolitikára van szükség, mely nem állhat meg az egyházi vagyon előtt sem. Ez a vagyon évszázadokon át teljesítette honvédelmi és kulturális kötelességeit. Most új feladatokat kapott. Szociális kötelességeket kell teljesítenie,­ részt kell vennie a nagy szociális fe­szültség levezetésében. De nem szabad elfeled­kezni a nagytőke áldozati kötelezettségéről sem. Meg kell oldani a zsidókérdést is, mert a zsi­dóság nem számarányának megfelelően foglal el egyes munkaterületeket s ez a kereszté­ny tömegek­ben aggodalmat és nyugtalanságot kelt. Ezt a problémát azonban nem gyűlölettel, hanem szo­ciális programmal kell megoldani és­­ nem lehet mindent összesüríteni a zsidókérdésben! A treuga­dei és a diktátorok életbiztosítási kötvénye Nagy taps fogadta Friedrich Istvánt. Még nem felejteték el sehol sem hogy 1919-ben ő adta meg az országnak a titkos választójogot. Erre hi­vatkozni is fog a beszédében. Magyarország gazdasági felszabadításáról be­szélt. Az ünnepi hangulatban a névtelen adófize­tőnek is jutott egy kis vállveregetés, de nem sok, nehogy elbízza magát és megkérdezze: ha elége­­dettek a viselkedésével, miért nem mernek neki választójogot adni? Szükség van keresztény gazdaságpolitikára és­­ az önkormányzatot nyugodtan rá kell bízni a dolgozó társadalomra. A treuga deit nem tudja másként értelmezni, minthogy a »nyim­nyám hangulat«. Nem annyira bölcsességet lát a közéletben, mint inkább rengeteg tehetetlen­séget. Szörnyű ez a cammogás... Három évvel ezelőtt még gyorsvonati sebes­ségről beszéltek, mindenki tudta, hogy abból Makray Lajos és Tildy Zoltán politikai gyűléseken ugyan semmi sem lesz. De most Darányi beleült egy ekhós szekérbe, amelyet két bivaly húz s a bivalyok lassú erőlködését egy fáradt törvény­hozás nézi. — Sokszor félelemmel, aggódással gondolok rá, — mondja — hogy ez a treuga dei tulajdon­képpen közéletünknek valóságos agóniája. Min­denütt pislogó embereket, óvatos duhajokat lá­tunk, minden kimondott és leírt mondatot elülről is, hátulról is olvasni lehet. Közben jönnek embe­rek, akik otthon megmérik a mellbőségüket, a tü­kör elé állnak és vezérnek kiáltják ki magukat. (Barátaik a kormány kemencepadkáján ülve csin­talankodnak.) Hitlert, Mussolinit emlegetik, róluk álmodoznak, azt nem akarják tudomásul venni, hogy a történelem törvénye szerint a diktátornak csak két útja van: siker vagy akasztófa. Nem, ők nem ilyen diktatúrát gondolnak. Zsebükben ott van az életbiztosítási kötvény és nyugdíjas dik­tátori állást követelnek. Darányi valami Zeileis­pálcával bűvöli az embereket: ez a mi politikai életünk.­­ ' Hatalmas tap« kíséretében mondotta: — Mi, öregek, sokszor visszasírjuk a régi jó ferencjózsefi időket, amikor kevesebb volt a pa­rádé, több volt a polgári jólét. Nem parádéval, hanem munkával, megfelelő szociális politikával és alkotmányos renddel próbáljunk importálni a külföldnek. Visszatér a választójogra. 1919-ben adott tit­kos választójogot az országnak s a nép akkor le­tette a politikai érettségit. 1919-ben az új Magyar­országot a dolgozó társadalomra, az intelligen­ciára, a munkásságra és a parasztságra akarták felépíteni. Daljogy gondoltak arra, hogy itt majd kifejlődik egy magát »elhivatottnak« valló pro­fesszionátus »vezető réteg«, amely azután félteni fogja pozícióját a néptől. Az uraságok a nép se­gítségével felmásztak az uborkafára, onnan szét­néztek és észrevették, hogy »tulajdonképpen a nép éretlen«­. Jött a volt miniszterelnök által lélek­tiprásnak nevezett rendszer s most megint olyan javaslat készül, melyben amit az egyik oldalon a titkosnak adnak, elveszik a másik oldalon... — Micsoda keresztény és nemzeti politika az, — kérdezte — amely ily döntő szerepet biztosít a pénznek. Végül a szélsőséges izgatásról is beszélt. Nem elég, hogy a dolgozó társadalom folyton panasz­kodik és feljelentget. A kormánynak meg kell szüntetnie bizonyos látszatokat, pártjából ki kell sepernie a spekulánsokat, akik ide szavaznak, oda kacsintgatnak, a dolgozó társadalom pedig szer­vezkedjék, védje meg önmagát. Sajnálatos, hogy a mélyen tisztelt intelligenciánk inkább ezekkel az úgynevezett szélsőségekkel keresi a barátságot, ahelyett, hogy a dolgozó nép beszervezésével fog­lalkozna, annak élére állna... Ezután pártvezetőséget választották és Szent­iványi Ferenc prépost elmondta elnöki székfogla­lóját. Délben ebéd volt Serák József kanonok­plébánosnál. A politikusok tisztelegtek a beteg Rott püspöknél. A keresztény és nemzeti iránnyal folytatott szélhámoskodás ellen A debreceni Arany Bikában »polgári kisgazda­pártot« alakítottak, amelynek programja teljesen azonos a független kisgazdapártéval. Tildy Zoltán, a kisgazdapárt ügyvezető alel­nöke, beszédében többek között a következőket mondotta: — A miniszterelnök úr több ízben kijelentette, hogy Magyarországon világnézeti szempontból eldőlt a harc a keresztény és nemzeti irányzat ja­vára. Ezt a megállapítást mi száz százalékig alá­írjuk, világosan és határozottan meg kell azon­ban mondanunk hogy mi ennek a keresztény és nemzeti iránynak a belső tartalma, mert e kérdés körül ma sok helyen könnyelmű játék és bizo­nyos szélhámos­,omlás folyik. Mikor kereszténysé­get mondunk, akkor a kereszténységet a maga krisztusi belső világáva­l értjük. A kereszténység nem szétbontó, hanem összefoglaló elv. A keresz­tény politika elsősorban felelősséget jelent, az erősebbek felelősségét a gyengébbekkel szemben. Jelent tiszta közéletet, az erkölcsiség uralmát. Keresztény politikusnak csak az nevezheti ma­gát, aki önmagára, magánéletére nézve is levonta Isten parancsainak konzekvenciáit. Nem áll a ke­resztény világnézet alapján az, aki széthúzást, belső gyűlölséget hirdet s a keresztény jelszava­kat csak stréberségből, taktikából emlegeti.­­ — A nemzeti iránynak is megvan a maga mély és komoly tartalma. Nemzeti alapon szerin­tünk az áll, aki az egész és oszthatatlan nemzet minden értékének megtartásán s belső erőinek harmonikus kifejlesztésén dolgozik. Nemzeti ala­pon állunk, amikor komoly földbirtokpolitikát, a bank- és kartellkérdés megoldását akarjuk. Nem­zeti alap a magyarság, a magyar fajta független­ségét, szabad életét is jelenti. Nem áll nemzeti alapon, aki népünket más nemzetek szolgájává sze­retné tenni. Barátságunkat nagy nemzetekkel fenn kell tartanunk, meg is kell erősítenünk, de barátságunk csak ott lehet, ahol nincs szolgai alárendeltség. Hangoztatta, hogy az agrárirányzat, amelyet a kisgazdapárt programjának vall, nem jelent osztálypolitikát. Minden foglalkozási ágnak s leg­főképpen az intelligenciának meg kell értenie a mezőgazdaság törekvéseit. Sajnálatos, hogy az intelligencia egyes tagjai nyíltan vagy titokban idegenből jött s a magyar jellemmel és életfor­mákkal élesen szembenálló törekvésekkel rokon­szenveznek. Minden ilyen állásfoglalás csak sza­kadékot vághat az intellingenia és a nép közé. Tildy Zoltán után Kun Béla a választójogról, Auer Pál külpolitikai kérdésekről, dr. Erőss Já­nos a Huss-kérdésről, Vásáry József felsőházi tag szervezési dolgokról beszélt. Választójogi tanácskozás a belügyminisztériumban és Darányinál (Saját tudósítónktól.) A nemzeti egység pártját csü­törtök délután hat órára pártértekezletre hívták össze. Az értekezlet fogja elnökké választani Tasnádi Nagy András kultuszállamtitkárt, s ugyanakkor elhangzik Széll József belügyminiszter tájékoztatója a választójogi reform kérdéséről. A törvényjavaslat módosításaira vo­natkozólag már előzetesen is tájékoztatást nyújt Lás­yi Mártonnak 3-án délelőtt 11 órára összehívott képviselő­házi közjogi bizottságban elmondandó előadói beszéde. Széll József belügyminiszternél hétfőn délelőtt 11 órakor választójogi értekezlet kezdődött, amelyen részt­vett Darányi Kálmán miniszterelnök, Tahi­ László és Mikecz Ödön államtitkár, valamint Pesth­y Pállal, a Ház közjogi bizottságának elnökével élén azok a kormány­párti képviselők, akik tagjai a közjogi bizottságnak: Mayer János, Surgoth Gyula, Új­falus­si­ Gábor, Zátvay Tibor, Tomcsányi Vilmos Pál, Baross Gábor, Antal Ist­ván, Temple Rezső, Ángyán Béla, Illés József, Lányi Márton. Az értekezletet szigorúan biza­mosnak nyilvá­nították. A miniszterelnök és a belügyminiszter tájékoz­tatta a képviselőket a törvényjavaslaton végzett igen lényeges módosításokról. Három óra hosszat tartott a megbeszélés. Darányi miniszterelnök különben hétfő délután folytatta választójogi tárgyalásait, a szociáldemokrata párt Peyer Károlyból, Györki Imréből és Mónus Illés­ből álló küldöttségét fogadta, ötnegyedórás tanácskozás során Peyer Károly átadta Darányinak a szociáldemo­krata párt választójogi memorandumát. A delegátusok részletesen ismertették a szociáldemokrata párt állás­foglalását és észrevételeit. A miniszterelnök beható tanácskozás után kijelentette, hogy a memorandumban foglaltakat tüzetesen átvizsgálja, azokra visszatér és annak idején érdemben válaszol. TRANSFERPENGŐ Néhány milió transferpangot adunk kölcsőn több eszten­dőre, kisebb-nagyobb tételekben belterületi bérház az­olló helyi bekebelezésére. Csakis tulajdonosok megkeresését kérjük, pontos adatok és kiránt­ássieg megadandó, izolid építkezésekre is a jeligére a főkadóhivatalba

Next