Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)
1938-04-09 / 81. szám
ISzombat PESTI NAPLÓ 1938 április S . 174 ságot annak idején természetben lerótták. A pénzügyminiszter megengedheti, hogy azok, akiknek évközben rendszeresen visszatérő jövedelmük nincsen, a hozzájárulást félévenként vagy évenként esedékes részletekben fizethessék. Aki előre fizet, annak 6 százalékos kamattérítés engedélyezhető, késedelmes fizetés esetében pedig évi 6 százalékos késedelmi kamatot kell fizetni. A pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve e rendelheti, hogy a kötelezett a beruházási hozzájárulást telepítésre alkalmas ingatlan átadásával egyénítse ki, ha négy negyedévi részlet megfizetésével késedelemben van, vagy ha ingatlanának kataszteri tiszta jövedelme 1000 koronát meghalad. Az ingatlanok árát azonban mindenesetre érintetlenül kell hagyni. A hozzájárulásnak az a része, amelynek alapjául az ingatlan szolgál, az ingatlant a folyó évi február 28. napjának megfelelő rangsorral jelzálogilag terheli. Elidegenítési és terhelési tilalom nem gátolja, hogy a hozzájárulés behajtása végett az ingatlan állagára végrehajtást vezessenek. A hozzájárulás összege az általános kereseti adó, a társula*' adó, valamint a jövedelemadó alapjaiból nem lesz Ur*»kiható. Súlyos büntetések Aki bevallását a megállapítandó határidőben be nem adja, a hozzájárulás összegének egyszeresét fizeti bírság fejében. A beruházási hozzájárulás megrövidítésére irányuló szándékos cselekedet pedig adócsalás bűntettét képezi, amely a szabadságvesztésen felül minden esetben a megrövidített összeg háromszorosától nyolcszorosáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslatban közölt felhatalmazás alapján felvehető kölcsönből, valamint a beruházási hozzájárulásból befolyó összegeket, úgyszintén az azokból teljesítendő kiadásokat az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól elválasztva, külön alapban kell kezelni és elszámolni. A kormány javaslata a zsidókérdésről (Saját tudósítónktól.) Darányi Kálmán miniszterelnök a képviselőház pénteki ülésén beterjesztette a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szövege a következő: L 8. Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket a jelen törvény kihirdetésétől számított 3 hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. 2. 9. Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy: « a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara; b) színművészek, filmszínészek, színházi és fimrendezők, úgyszintén színművészeti és filmművészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott művészi segédszemélyzet (karszemélyzet) részére színművészeti kamara felállításáról gondoskodjék. Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy a lapnak, állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előállító vállalatnál az első bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozások körében rendező, előadó vagy művészeti segédszemélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3. §. A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti kamarának tagja csak magyar állampolgár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. 4. §. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani a hadirokkantat, a tűzharcost, úgyszintén azt, aki az1019. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más felekezetbe és azóta megszakítás nélkül ugyanannak a felekezetnek tagja vagy pedig ilyen szülőtől származik. 5. 9. Akáridőszaki, akár nem időszaki lapnál állandó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkaviszonyban álló munkatársak számának húsz százalékát ne haladja meg; bármely címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az ilyen munkaviszonyban álló összes munkatársak bármely címen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. Ezeket a rendelkezéseket a munkaadó az 1939. évi december hó 81. napjáig köteles végrehajtani. A m. kir. miniszterelnök a végrehajtás módjára utasításokat adhat és közérdekből indokolt esetben a jelen § rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és a felekezet ügyeivel foglalkoznak. 6. 9. A vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgyszintén a mozgófényképet előállító egyes vállalatoknál milyen arányban lehet a 4. § első bekezdése alá eső személyeket az 1. § első bekezdésének b) pontjában meghatározott munkakörben alkalmazni. 7. 8. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok 80 százalékát el nem éri, a 4. § első bekezdése alá eső remélyt a kamara csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 8. 9. Az 1937: XXI. tc. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi, vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma 10 vagy ennél több, a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk a vállalatnál értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számárnak húsz százalékát ne haladja meg; bármily elmen kifizetett illtményük évi összege pedig nem haladhatja meg az értelmiségi munkakörben alkalmazottak bármily elmen járó illetményei évi összegének húsz százalékát. Az a vállalat, amelynél az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számában a 4. első bekezdése alá eső személyek száma az előző bekezdésben meghatározott arányszámnál nagyobb, a 4. első bekezdése alá eső személyt értelmiségi munkakörben csupán az újonnan felvett tagok öt százaléka erejéig vehet fel mindaddig, amíg a 4. első bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi munkakörben az előző bekezdésben meghatározott arányszámot meghaladja. Az arányszám egyenletes elérésének részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg olyképpen, hogy szabály szerint el kell érni az előbbi bekezdésben meghatározt arányszámot az 1913. évi június hó 30. mp-jáig. Ezt a határidőt az illetékes miniszter indokolt esetben közérdekből az 1918. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíthatja. Az illetékes miniszter a jelen bekezdésben meglakozott rendelkezések alól indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. Az 1937:XXI. tc. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak szána tíznél kevesebb, a 4. első bekezdése alá eső alkalmazottaknak a többi alkalmazottakkal szemben az 1338. évi március hó első napján fennállott arányszámát a 4. első bekezdése alá eső személyek javára megváltoztatni nem szabad. 7133-as bizottság hatáskörének meghosszabbítása 9. 9. Az 1931: XXVI. tc.-ben a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseknek rendeleti úton megtételére adott és legutóbb az 1937 : X. tc.-kel meghosszabbított felhatalmazásnak az 1938. évi június hó 30. napján lejáró határideje az 1939. évi június hó 30. napjáig meghoszszabbíttatik, mégpedig azzal a kiegészítéssel, hogy a felhatalmazás kiterjed a termelés folytonosságának biztosítását célzó rendelkezések megtételére is. Az 1931: XXVI. tc.-nek az 1932 : VII. tc.-kel kiegészített rendelkezései egyébként változatlanul hatályban maradnak és hatályban marad az 1937 : X. tc. 2. és 3. §-a is. 10. 9. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik. Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a jelen törvény rendelkezéseink végrehajtása végett, valamint az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére szolgáló intézkedések végett adatszolgáltatási kötelességet állapítson meg, hogy gondoskodjék az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséről, továbbá, hogy rendelkezésének megszegését vagy kijátszását kihágásnak minősíthesse s hogy a kihágás büntetésére az 1931:XXVI. tc. 3. §-ában foglalt rendelkezéseket állapíthassa meg, végül arra is, hogy a rendelkezéseket megszegő vagy kijátszó vállalat élére a vállalat kötségére vezetőt rendeljen mindaddig, amíg a rendelkezéseknek a vállalat eleget nem tett. Ha nincs étvágya, úgy igyek néhány napon át reggel éhgyomorra félpohár természetes »Ferenc József« keserűvizet, mert ezáltal bélműködése szabályozódik és így egész emésztése rendbejöhet. Kérdezze meg orvosát. A sajtórendészeti törvényjavaslat (Saját tudósítónktól.) Mikecz Ödön igazságügyminiszter beterjesztette az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szövege a következő: ». A sajtórólzóló 1914:XIV. tc. (a sajtótörvény) 7. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi 2.-5. §-okban foglalt rendelkezések iktattatnak 3. 9. Minden sajtóterméket — kivéve a Sz. 5. § második bekezdésében felsorolt adat — a nyomda- vagy kőnyomdavállalt helye szerint illetékes kir. ügyészségnek egy példányban megküldeni (sajtórendészeti kötelespéldány). Ugyanígy sajtórendészeti kötelespéldány beszolgáltatására köteles mindenki, ha oyan sajtóterméket többszörönt, amely a közönség körében terjesztésre van szánva. Időszaki lap terjesztését a sajtórendészeti kőtlespéldányok megküldésével egyidőben szabad megkezdeni. Minden más sajtótermék terjesztését csak akkor szabad megkezdeni: 1. ha a sajtórendészeti kötelespéldánynak a kir. ügyészséghez érkezésétől számítva negyvennyolc óra, ha pedig a sajtótermék terjedelme egy nyomtatott ívet meghalad, nyolc nap anélkül telt el, hogy a kir. ügyészség a sajtótermék lefoglalását a kir. bíróságnál indítványozta volna; 2. ha a kir. ügyészség a terjesztésnek az 1. pontban meghatározott időnél korábban megkezdésére engedélyt adott. Ha a kir. ügyészség a kir. bíróságnál a nem időszaki sajtótermék lefoglalása végett indítványt terjesztett elő s az elsőfokú bíróság a lefoglalást nem rendelte el, a kir. ügyészség felfolyamolásának halasztó hatálya van, vagyis a terjesztést ilyen esetben csak akkor szabad megkezdeni, ha a lefoglalást a vádtankc* nem rendelte el. 3. 9. Mindaddig, amíg a terjesztést nem szabad megkezdeni (2. §), talán a sajtótermék elkészült példányait a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat helyiségéből, avagy a többszörösítés más helyéről elszállítani. 4. 9. Nem időszaki sajtóterméknek büntettet vagy vétséget megállapító tartalma miatt való lefoglalását, elkobzását, a büntető eljárást és a sajtójogi felelősségrevonást nem akadályozza az a körülmény, hogy a terjesztést (St. 8. §) még nem kezdették meg; ha a terjesztés a lefoglalás következtében vált lehetetlenné, a cselekmény kísérletként büntetendő, mégpedig abban az esetben is, ha a bűncselekmény kísérlete egyébként nem esnék büntetés alá. A sértett (Bp. 13. § hatodik és hetedik bekezdése), akinek sérelmére a nem időszaki sajtótermék bűntett vagy vétség tényálladékát foglalja magában, a terjesztés megkezdése előtt kívánhatja, hogy a bemutatott kötelespéldányt a kir. ügyészség hivatali helyiségében betekintés végett rendelkezésére bocsássa.lyen esetben a Bp. 566. §-a szempontjából elégséges, ha a vizsgálat elrendelésére irányuló indítványban a sajtórendészeti kötelespéldányra történik hivatkozás. 5. 9- Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosa, avagy más többszörösítő, ha a sajtórendészeti köteles példányt nyomban a többszörözés befejezése után a kir. ügyészségnek akár szándékosan, akár gondatlanságból meg nem küldi, vagy ha a terjesztést a 2. § második vagy harmadik bekezdésében meghatározott határidő letelte előtt akár szándékosan, akár gondatlanságból megkezdi, avagy ha ezen határidő letelte előtt a sajtóterméket a nyomda-, kőnyomdavagy más többszörösítő vállalat helyiségéből avagy a többszörösítés más helyéről akár szándékosan, akár gondatlanságból elszállítja. (3. §). Ugyanígy büntetendő az is, aki tudva közreműködik olyan sajtótermék terjesztésében vagy a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat helyiségéből, avagy a többszörösítés más helyéről elszállításában, amelynek terjesztését a 2. § második vagy harmadik bekezdése értelmében még nem szabad megkezdeni, úgyszintén az is, aki büntető ítélettel sújtott, vagy előre Minden utazási ügyben vasúti hajó, repülő és hálókocsireggek, egyenes társasutazások, szobatognitás és pannaigénylés far dui non AZ EST utazási és menetjegyirodájához Budapest, VII. Erzsébet köri1/ M—20