Petőfi-Muzeum, 1888 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1888-04-01 / 2. szám
87 ADATOK PETŐFI MŰVEINEK MEGJELENÉSÉHEZ. 88 Ugyanott a 477 lapon (1846. I. 24. sz. jun. 11-én ez áll: „ A napokban hagyta el a sajtót „hóhér kötele'1 regény, Petőfitől; jelességéről az iró neve kezeskedik.“ Ez adatokból elég világos, hogy A Hóhér kötele cz. regényét Petőfi 1846 elején irta és márcz. elejére már készen volt, mert mire 26-dikára az első mutatvány megjelent belőle, már Hartleben meg is vette volt. XI. Csillagtalan éjek, Petőfié műve soha sem jelent meg. Azonban, hogy részben már meg is volt írva, arról a Pesti Divatlap értesít 1846.1. 359 lapon (18. sz. ápr. 30): „Petőfi ismét uj versfüzetet ad ki „Csillagtalan éjek“ czim alatt, melly mű, mint néhány felolvasott töredékeiből ismerjük, méltó társa leend a „Szerelem gyöngyei“ és a „Felhőkének.“ Ebből világos, hogy a „Csillagtalan éjek“ nem összezavarandók a „Felhők “-kel, mert voltak, kik más czim alatt ezeket gondolták; de a „Felhők“ már meg voltak jelenve 1846 ápr. 23-án, midőn a „Pesti Divatlap“ szerkesztősége (szerkesztője) írja, hogy Petőfi ez. a. egy füzetet akar kiadni s ezt „néhány felolvasott töredékeiből“ ismeri. Természetesen tág tere nyílik a hozzávetéseknek, hogy megirta-e Petőfi mind őket s aztán bármi okból megsemmisité vagy nem s a meglevők hová lettek? E kérdésekre lelhetünk némi felvilágosítást (Yahot I. nem szól rólok), ha Petőfi költeményeit megtekintjük 1845 és 46-ból. Az teljesen világos, hogy Petőfi életének a.nevezett pessimisticus időszaka 1845 második felére, a „Szerelem gyöngyei" megiatása utáni időre és 1846 elejére esik. Azt tudjuk, hogy a „Szerelem gyöngyei“-t 1845 augusztusában és szeptemberében irta s e füzet költeményt Mednyánszky Berta iránti szerelme sugallta. Az is ismeretes, hogy Petőfi e szerelmében csalódott, miről maga számot ad „Megpendítem“ ... cz. költeményében. E költemény a Pesti Divatlap 1846, I. 365. jelent meg: „Szerelem gyöngyei (Vége)“ cz. alatt (május 7-én, 19 szám) s azt mondja, hogy hónapok múltával megpendíti „még ez egyszer, egyszer és utószor“ szerelmi lantját s elmondja, hogy nyugodt elmével néz a jövőbe, hol egyébként nincs semmi szép már, mit látnia, „nincs barátság, nincs ott szerelem“ sat. Viszont ekkor azt is írja e költeményében, hogy „megszűnt már a vész, melly nem viszonzott szerelme kínjából támada.“ Ebből világos lesz, nem terjeszkedőn ki minden magyarázó részletre, hogy Petőfi pessimismusa „nem viszonzott szerelme kínjából támada“ legnagyobb részt, hozzájárulván a legnagyobb hihetőséggel az épen az 1845 év végén műveiről megjelent számos és szándékosan nem jóakaratú bírálat is, melyek növelték amúgy is elborult kedélye sötét bánatát. Ily han- I gúlát volt szülője a „Felhők“-nek s az ezzel kapcsolatos műveknek, melyekben a théma túlnyomóan gyakran a barátság és szerelem. Kiválóan ez oldalon veendők figyelembe még az Álmaim, Téli éj, Az őrült, Minden világnak... Miért vagyok én ra ég a világon . . ez. költemények s ezekkel együtt jőnek a Felhők, melyeket a legnagyobb részt 1845 végén és 1846 elején irt s márcz 19-én adja belőlök az első mutatványt, ápr. 23-án pedig mégis vannak jelenve. Azonban a „Csillagtalan éjek“ -ről szóló hír azt mutatja, hogy Petőfi pessimismusából