Pharmorient, 2002 (11. évfolyam, 111-122. szám)
2002-01-01 / 111. szám
MAGYOSZ EU - Konferencia III. rész Előző lapszámainkban beszámoltunk a Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő program támogatásával november 14-én megtartott rendezvény néhány előadásáról. Részletesen ismertettük Paál Tamás professzor és dr Kőszeginé dr Szalai Hilda előadását. A rendezvényen Gémyi Gábor a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője „A magyar vállalkozások piaci esélyei és az EU-integrációs felkészítés összefüggései” címmel tartott előadást. Célként jelölte meg, hogy a magyar vállalkozásokat a legkisebb áldozatokkal és a lehető legkedvezőbb pozíciókkal kell átvezetni az Európai Unióba. Ez nem könnyű feladat. A magyar vállalkozások piaci esélyei A magyar kis- és középvállalkozói réteg nincs könnyű helyzetben. Nagyon komoly hiányosságok vannak, ami egy folyamat eredménye, ami történelmileg alakult ki, nemcsak Magyarországra, hanem az egész régióra is jellemző. Alapvetően minden magyar vállalkozás problémája a tőke és forrás hiány, de ezen a területen ez még keményebben jelenik meg. A tőke és forrás hiány ennek a régiónak folyamatos dilemmája az elmúlt 100-150 évben. Részben a nyelvi korlátok, másrészt pedig a kommunikációs infrastruktúra hiánya miatt az információk hiánya tovább rontotta az esélyeket. Az írek mindig rettenetesen sajnálják azt, hogy elvesztették szép kelta nyelvüket. Az angol elnyomás évszázadai alatt gyakorlatilag tökéletesen elangolosodtak. Most, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztak akkor valamit profitáltak ebből a nemzeti sorstragédiából. Azáltal, hogy az egész ország gyakorlatilag szinte angol anyanyelvű, nem kell megküzdeni azzal a nehézséggel, amellyel Magyarországnak és a többi kelet-közép-európai országnak meg kell küzdeni. Nevezetesen,hogy az egész Európai Uniós joganyag, az egész Európai Uniós szabványanyag a kis- és középvállalkozók, mikrovállalkozások számára jelen pillanatban még szinte hozzáférhetetlen. Ezen a területen is differenciálni kell, hiszen a joganyag fordítása ugyan dinamikusan halad előre, ugyanakkor a szabványok fordítása terén gondok vannak. Jelen pillanatban a szabványra rákerül egy fedőlap, amely arról tájékoztat, hogy ez innentől kezdve magyar szabvány is. Ha ezt megkapja a 700 ezer kis, mikro és középvállalkozó angol nyelven, vagy az Európai Unió bármely más hivatalos nyelvén, nem igazából tud vele valamit kezdeni. Ez az információhiány egyik forrása. Ez a nyelvi korlát. A kommunikációs infrastruktúra problematikája az, hogy egyes felmérések szerint még azok között a kis és középvállalkozások között is, akik Magyarországon már nagyobbnak mondhatók - 20 főnél többet foglalkoztatnak - mindössze 27-28%ának van internetes hozzáférhetősége. Itt is vannak még olyan hiányosságok, amit a következő időszakban le kell dolgozni. A termelési és működési kultúra hiánya nem azt jelenti, hogy mi eredendően rosszabbak vagyunk. A kis- és középvállalkozások kialakulásának van egy fejlődéstörténete, amit a szakemberek átéltek és pontosan, jól ismernek. A 791 ezer vállalkozó Magyarországon javarészt kényszervállalkozó. Az 1989-es 90-es gazdasági és politikai rendszerváltás következménye ez. Természetesen még mindig jobb egy kényszervállalkozó, mint egy munkanélküli. Ez az elv meghozta a gyümölcseit, de ennek meg vannak természetesen a maga keservei is, amelyeket meg kell próbálni feloldani. A jelzett három hiányból (a tőke és a forráshiányból, az információ hiányból, a termelési és a működési képességek hiányából) adódik össze a negyedik hiány, az Európai Uniós kompatibilitás hiánya. Ez a hiány viszont sürgősen ledolgozandó. Felkészülés, felkészítés Lehet arról vitatkozni, hogy 2004. január 1-én, vagy 2005. január 1-jén leszünk az Európai Unió teljes jogú tagja. Az azonban tény, hogy akár két év áll rendelkezésre, akár három, egy rendkívül nagy lemaradást be kell hoznunk. Kétségtelenül azt mondják, hogy mi magyarok a hajrában mindig nagyon jók vagyunk. Ezt azért jobb lenne nem a véletlenre bízni. A 791 ezer vállalkozó felkészítését több okból is nagyon átgondoltan meg kell szervezni. Minden ország kormányának alapvető érdeke, hogy a vállalkozóit ilyen fontos gazdasági, politikai lépés előtt helyzetbe hozza. Arra kell törekedni, hogy a vállalkozások nagyobb részét már az európai uniós csatlakozás előtt is stabilizáljuk, olyan helyzetbe hozzuk, hogy utána könnyebb legyen európai uniós vállalkozássá válnia. A lehetőséget a hiányok ledolgozása jelenti. A tőke és forrás hiányok ledolgozásához a Gazdasági Minisztérium a maga módján tesz lépéseket, hiszen a Széchenyi Terv elsősorban azt célozza, hogy a tőke és a forrás hiányon enyhítsen. Az esetleges ellenpéldák csak azt jelzik, hogy nem mindig a szándékok szerint érvényesülnek a gazdaságban a célkitűzések. A fő törekvés, cél - a 2002-es új pályázati kiírás is ezt szolgálja - a Széchenyi Terv töltse be küldetését. Az információhiány ledolgozásában a kormánynak, a Gazdasági Minisztériumnak van XI. évfolyam, 2002. január PHARMORIENT 111 1