Polgári Élet, 2010. január-június (7. évfolyam, 3-25. szám)

2010-01-22 / 3. szám

4 4) SZÉKELYFÖLD ) 4 ) KÖZÉLETÜNK HÍREKBEN ÉS KOMMENTÁROKBAN ( Polgári Élet ✓­­ Székelyföld jövője Szép ígéretek kontra eladósodás, munkanélküliség ► Nincs Romániában még két olyan megye, ahol annyi konferenciát tartottak volna a régió jövőjéről, autonómiájáról, mint a Székelyföld csücskének számító Hargita és Kovászna megyében, az elmúlt húsz esztendőben. BALÁZS ÁRPÁD, FÜLÖP D. DÉNES, LÁZÁR HAJNAL, ZSIDÓ FERENC A­z érdekképviseleti szövetség foly­ton azt hangsúlyozza, azért kell ott legyen a kormányban, hogy tudja képviselni a magyar közösséget, vagy elfogadtassa a kisebbségi törvényt. Nem lenne könnyű felsorolni az ígérete­ket, de nem is szabad, mert hosszú lenne a lajstrom­, s magunk sem emlékszünk mindenikre. Azt mondták, ott kezdődik a Székely­föld, ahol találkozol a rossz utakkal, ez ma is érvényes. Azt mondták, együtt az autonómiáért, válaszd a jövőt, több pénzt Székelyföldnek, magyarokért a kor­mányban, közben eltelt húsz év, és sereg­hajtók lettünk, a többi megyék elhúztak mellettünk. Nem voltunk csoportelsők soha, de a sok kormányzás mellett a sze­génység egyre inkább felüti fejét, ennek felszámolását maga a frissen kinevezett Hargita megyei prefektus is fő feladatá­nak tekinti. Húsz év alatt a betelepítésről egyetlen szót sem ejtettek, miközben zajlik a kira­kat propaganda, a párt embereinek nem kevés pénzbe kerülő fényezése, a másik oldalon kedvezményes hiteleket folyósí­tanak területek, lakások felvásárlására. Székelyföldön 10% fölé szökött a mun­kanélküliség, a hivatalos statisztika sze­rint, de hogy mit mond a valóság, arról nem is jó beszélni. Az emberek belefá­radtak, a sorozatos hazudozásokba, a nagy jólét mellett elindultunk lefelé a lej­tőn. És úgy tűnik, az RMDSZ-nek épp ez jó. A szegény, kiszolgáltatott, elkeseredett embert könnyebb manipulálni. Azt könnyebb mézesmadzag-ígérettel szava­zatra ösztökélni. Közben pedig, szép las­san valóban „lerohadunk” arra a szintre, hogy hiába adnának autonómiát, nem lenne, mit kezdjünk vele. Talán pont erre játszik az RMDSZ, nekik ugyanis ez ké­nyelmes állapot volna: végre nem kellene eljátsszák az autonómia-harcos kutyako­médiáját. Lássuk most egy kicsit közelebbről a tényeket. 11%-on a munkanélküliség Hargita megyében Erőteljesen növekedett a munkanél­küliek száma megyei szinten. A múlt év utolsó hónapjában közel ezerrel nőtt a számuk, jelenleg 15 125 személyt tarta­nak nyilván a Megyei Munkaerő-elhe­lyező Ügynökségnél, ami 10,6%-os mun­kanélküliséget jelent. Ez a szám azt is je­lenti, hogy megyénk jóval meghaladta a 7,8 százalékos országos arányt. Az elő­rejelzések szerint tavaszig csak rossz irányba változik a helyzet. A statisztikai adatokat összehasonlítva Hargita megye elérte az 1999-ben jelzett negatív csúcsot, amikor gyárakat zártak be. Országos szinten Hargita megye a feketelista ne­gyedik helyét foglalja el, egy szinten Hu­­nyad megyével. Legrosszabb a helyzet Mehedinţi (14,1%), Vaslui (14%) és Fe­héríz(6%) megyékben, legkedvezőbb Il-­fovban (2,4%). Némileg jó hír, hogy a megyei ügynökség tanfolyamokat szervez Csík­szeredában, Gyergyószentmiklóson, Szé­kelyudvarhelyen és Maroshévízen, ács, kőműves és gipszkartonszerelő szak­mákban. Székelykeresztúr: a lézengők városa Keresztúrt az 1989-es „fordulatig” Hargita megye éléskamrájának tartották. Az itteni farmokról, feldolgozó üzemek­ből szerezte be mindenki - többnyire fe­ketén - az élelmiszert. Mert működött itt tyúkfarm, disznófarm (egy időben még pulykával, sőt, struccal is kísérleteztek), a keresztúri „tejgyárban” készült a kör­nyék legfinomabb vaja, sajtja. Aztán volt számottevő könnyűipar: lenfonoda, ci­pőgyár, készruhagyár. És, persze, a nagy­ágyú, a legtöbb embert foglalkoztató vas­öntöde. Mindez a ’90-es évek végére las­san leépült. A farmok bezártak, a fonoda megszűnt, az öntöde csak V4 kapacitással dolgozik, a régi cipőgyár is csődöt mon­dott (bár ott próbálkoztak privatizálás­sal). Új vállalkozás pedig az asztalosmű­helyeket és az új cipőgyár-részleget leszá­mítva nem létesült. A város lakossága el­szegényedett, sokan külföldön keres­­ték/keresik boldogulásukat, de még töb­ben vannak, akik csak lézengenek és munkanélküli segélyből élnek. Sajnos a városképet ők uralják: ha egy idegen vé­gigmegy a város főterén, egyértelműen az a benyomása: Keresztúr a lézengők vá­rosa. Még egy zárómondat: a városban 1989 óta megszakítás nélkül RMDSZ-es vezetés volt/van. Megkettőződött a munkanélküliek száma Udvarhelyszéken A 2010-es év elejére közel kétezer sze­méllyel emelkedett a nyilvántartott mun­kanélküliek száma, 2008-hoz képest. Je­lenleg 3260 munkanélküli személy sze­repel a székelyudvarhelyi iroda adatbázi­sában, az elmúlt időben az alkalmazások száma alig haladta meg az ezret. 2009 fo­lyamán megduplázódott a munkanélkü­liek száma Udvarhelyszéken, ugyanak­kor egyre kevesebb állásajánlat érkezik a cégektől. A tavaly egy hónap alatt, novem­ber­­től december 31-ig közel ezer személyt bocsátottak el munkahelyéről. Minden ágazatban magas a munkahelyüket el­vesztettek száma, de ahogy eddig is volt a téli időszakban, legtöbbjüket az építke­zési vállalatoktól bocsátották el. 2420 körn­yékbeli, 840 székelyudvar­­helyi munkanélkülit tartanak számon, s az utóbbiak közül 536 személy részesül támogatásban. A segélyezett munkanél­küliek 42%-a nő, 39%-a középfokú, 7%­­a felsőfokú végzettségű. A munkanélkü­liek 20%-a ötven év feletti. Gyergyó: eladósodás Jelentősen nőtt a munkanélküliség ta­valy Gyergyószentmiklóson és környé­kén. Míg 2008-ban 1200 állástalant tar­tottak nyilván a munkaerőelhelyező ügynökségnél gyergyószentmiklósi ki­­rendeltségénél, addig 2009-ben már 3000 személy folyamodott munkanélküli segélyért. Az aggasztó szám pedig idén is nö­vekszik, januárban 200 új munkanélkü­lit jegyeztek. Konkrétan a városban je­lenleg 1260 munkanélkülit tartanak szá­mon, ebből 103 fiatal, akik nemrég ke­rültek ki az iskolapadból. A Gyergyós­­medencében jelenleg 9,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami a tavalyi év utolsó hónapjához képest jelentős növe­kedést jelent, hiszen, akkor 7,4 százalék volt. Nem csak a magánszemélyek küz­­ködnek problémákkal, néhány vállalko­zás is komoly gondokkal néz szembe. Több cég nem tudta kifizetni tavalyi adó­ját a helyi polgármesteri hivatalnak. A leginkább eladósodott vállalkozás 420 ezer lejjel tartozik, de van, akinek 380 és 200 ezer lejt kell fizetnie. A válság és egyre nehezebb körülmények között na­gyon kevés új munkahely létesül, így az állás nélkül maradt személyek nem tud­nak elhelyezkedni. Folytatjuk Székelyföldön 10% fölé szökött a munkanélküliség a hivatalos statisztika szerint, de hogy mit mond a valóság, arról nem is jó beszélni. ► Kampányban jó fogás

Next