Politikai Hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865-07-03 / 1. szám

13 épen rész aratása lesz. Gazdag kivitele Nyugat-Európába pedig, minő a közel­múlt években volt, ez idén aligha lesz, mi saját gabonakeres­kedésünk körül nagyon is számba veendő. A helybeli piac­ gabonaüzletét illetőleg jelenthetjük, hogy az a múlt hét kezdetével nyomott hangulattal indult meg. A Dél-Németor­­szágból került számos megrendelés azonban csakhamar megváltoztatá piaczunk e hangulatát s azóta az üzletet szilárdság jellemzi. A készletek tulajdonosai kezdetben engedményekre is készek lévén, mindinkább fokozták árköveteléseiket s a múlt hétben jegyzett árhoz képest 10—15 krral többet kivántak, mi nagyrészt meg is adatott. Búza valódi árúként , valamint későbbi szállításra körülbelül 150,000 mérő került forgalomba,melyben következő árak uralkodtak: bánsági 84—88 fontos 3.---------3 frt 45 kr. tiszai 85—89 „ 3.10 — 3 „ 55 „ bácskai 85—86 „ 3.20 — 3 „ 30 „ pestvidéki 85—88 „ 3.30 — 3 „ 50 „ A vásárlásban többnyire a külföld szerepelt, kívüle azonban az üzérkedés is. Helybeli malmaink nagyobb készlettel vannak ellátva, semhogy az üzletben nagyobb részt vehetnének , miért többnyire tar­tózkodó, figyelő állást foglalnak el. A rozs is élénk kiviteli tudakozás tárgya volt. Első­sorban Szász­országba ment 60,000 mérő. A 78—80 fontos árat 2—2 frt 10 krral jegyzik mérőnként. Árpa úgyszólván egész hét alatt mellőzött volt. 70—71 fontos, serfőzésre alkalmas árpát 2—2 frt 10 kron kínáltak, takarmánynak való 67—69 fontosat 1 frt 30—1 frt 45 krral. Tengeri után folyvást erős a tudakozás. Triest számára is több részletet vásároltak. Bánsági 78—82 fontos áru 1 frt 90—2 frt 15 kron jegyeztetett mérőnkint. Zab nem igen örül élénk forgalomnak, s kelete mindössze a fo­gyasztásra szorítkozik; 47—50 frtnyi súlyban 1 frt 25 — 1 frt 35 kr­ral fizetik. Gy­órb­ól szállítva, két rakomány bácskai ára 1 frt 30 kron kelt el. Köles után alig tudakozódtak. Mérőjét 1 frt 70—1 frt 80 krral fizetik. A liszt körül múlt héten uralkodott lanyhaság, szilárdabb hangu­latnak engedett, az árak is emelkedtek. Erre részben a gabona piacz befolyása, részben a Dél-Németországból és Svájczból érkezett meg­rendelések működtek közre, hogy az üzlet­forgalom a liszt legtöbb nemében oly élénkké fejlődött s az árak szilárdak maradhattak. Legjobban a silányabb kenyérliszt-nemeket keresik. Malmaink jelenleg következőleg jegyzik az árakat osztrák mázsánként: Asztali dara, öreg szemű 12 frt 50 kr, finom szemű 12 ft 50 kr. Királyliszt 11 frt 50 kr. Lángliszt, különös, 10 frt 50 kr. Lángliszt vagy sütő kivonat 9 frt 50 kr. Zsemlyeliszt, különös, 8 frt 50, kr, 7 frt 50 kr. Kenyérliszt, első rendű, 5 frt 80 kr, másodrendű, 4 frt 60 kr, harmadrendű, 4 frt. Korpa, finom, 2 frt, goromba, 1 frt 50 kr. Malompor 2 frt 50 kr. Ocsu vagy rosta alja 2 frt. Disznózsír csekély külföldi tudakozás miatt árban hanyatlott. Jó ára 321/2—33 fton kelt mázsánkint. Szalonna nem változott, legalább a magyar nem. Néhány apró részletet 311/2 fton vásároltak, helybeli oldalszalonna 32—33 ft. Faggyú semmiféle figyelemben sem részesült. Helybelinek ára : 26 frt. Török aszalt szilvája októberi, novemberi szállítmányúl körül­belül 2000 mázsára köttetett meg az alku. Ára 9—9­2 ft közt inog. Méz elhanyagolt, árai csak névszerintiek. Viaszból nem igen került piaczra semmi. Rosnyói elsőrendű vi­asznak ára 108 frt mázsánkint. Borkő után sem igen tudakozódnak. Ezért ára is folyvást csök­ken. Magas fokú fehér árú 30—31 írtjával, vörös 27—28 írtjával je­gyeztetik. Szesz. A gabonaüzletben uralkodó szilárdabb hangulat folytán ezen czikk is több kedvezményben részesült. Mai ára 44—45 frt. Gyapjú. Az itt tartózkodó külföldi vevők élénk részt vesznek a vásárlásban. Nagyobbára egynyiretű és fésűs­ gyapjút vettek. A több­nyire kétnyiretű gyapjút kereső belföldi vevők már visszavonultak a piac­ról. Az árakat illetőleg nagy állandóságot jelenthetünk a kétnyi­­retűekre nézve, melyek részben 2—3 fttal drágábban is keltek mázsán­ként, mint az utóbbi Medárd-vásáron. Finom egynyiretűek azonban 25 ft veszteséget is szenvedtek. Az összes forgalom körülbelül 25,000 mázsára rúghat. CSEREI MANÓ. A Mátrai Bányaegyesület június 14-én tartó közgyűlését, Károlyi György gróf elnöklete alatt, a köztelken. Az igazg­atói jelentésből ki­tűnik, hogy a kölcsönügyek és pénzműveletek, nem különben a bánya­részvények átíratása legjobb folyamatban vannak. A műigazgató jelen­tése szintén kedvező eredményt közöl. Az 1864-diki év folytán ugyanis sikerült a Katalin tárna színe alatti feltárási munkálatok által új eret fedezni fel, mely eddigelé 7 öl hosszúságban és 4 öl szélességben igen dús ércttartalmúnak találtatott. Ez reményt nyújt, hogy a munka az alantabb fekvő kőzetben szintén jó eredménynyel lesz folytatható. Az üzlethez tartozó épületek részint teljesen be vannak fejezve, részint oly közel állanak a befejezéshez, hogy legközelebb már mindenütt tel­jes erővel megindulhat a munka. A gyűlés által hozott határozatok leg­fontosabb része az egyesület ingatlan­birtokainak telekkönyvezésére vonatkozik. Az Országos Gazdasági egyesület eddig tanúsított készsé­gét mintegy meghálálandó, határoztatott, hogy az Orsz. Gazdasági Egyesület nevére öt darab Mátrai Bányaegyesületi részvény állí­tassák ki.­­ A „Conkordia“ czég alatt tervezett új gőzmalmi részvénytár­sulat ezért a Pest város területén építendő gőzmalom felállítása által a lisztnek kivitelét, mely államgazdasági szempontból a gabona kivitelé­nél sokkal előnyösebb gyarapítani és előmozdítani. A társaság ezer db 500 ftos részvényt bocsát ki, mely részvényszámhoz az alapítók 250.000 ftnyi tőkével járulnak, a hátrelevő 250.000 ftra vagyis 500 db részvényre nyilvános aláírás nyittatik, és ilyformán 500.000 ft fogja a társaság alaptőkéjét képezni. A vállalat ügyvezetése az első három év­ben műtani és kereskedelmi szakértők közreműködésével az alapítók közül választandó bizottmány által lesz vezetendő. A vállalat tartama egyelőre 30 évre állapíttatik meg.­­ A magyar malombiztosító egyesület ügyében tanácskozmány tar­tatott, melyben a helybeli összes malomtulajdonosok Kósa Lajos elnöklete alatt részt vettek. A tanácskozmány tárgyát az Ullmann József úr által be­nyújtott alakító javaslat képezte, melynek alapelveit beható vitatkozás után el is fogadták. Az alapszabályok részletes kidolgozására három tagú bizottmányt választottak, melynek dolgozata végleges elhatározás végett egy, Magyarország valamennyi malomtulajdonosaiból összehívandó közgyűlés elé lesz terjesztve.­­­ A budai első gőzmalomtársulat Pesten vásárlandó telek iránt alku­dozik. E társulat új 24 járatú malmot szándékozik építeni s eddigi üzletét csak fiókként folytatni. A vállalatra szükséges pénz már alá van írva. A statisticai bizottmányok, azm. Helytartótanács által alakítva az 1864. évi termés eredményéről szóló kimutatás közölnek, melyben minden egyes vár­megye, és sz. k. város termés eredménye külön rovatban ki van mutatva, a lélek­szám szerinti rendes szükségletet és ehez képest a felesleges és hiányt is tár­gyalja. Az őszi termények u. m. búza, kétszeres, rozs, árpa és repere, összege 58,801,088 pozsonyi mérő, a szükséglet 54,503,735 mérő, e szerint 4,297,353 mérő felesleg mutatkozik. A tavaszi termények u. m. árpa, zab, tengeri, köles, bab, borsó és lencse összege 55,004,001 m. a szükséglet 44,423,78­4 m. fe­lesleg 580,217 m. Gyökér és gumós növények u. m. burgonya és répa összege 25,404,029 m. szükségle­t 23,750,283 m. felesleg 1,653,746 mérő. Réti és legelői termények: széna, sarju, muhar, lóhere és bükköny 58,683,991 mázsa a szükséglet 65,930,737 mázsa, és igy hiány 7,246,746 mázsa. Bor és gyü­mölcs összege 3,276,982 akó. A selyemtermelés mennyisége 52,760 font. — .Az Alföldnek és Slavoniának vasúti összeköttetése Fiuméval Trefort Ágostonnak egy, a „P. Naplóban“ közölt czikke szerint azért nem le­het, mert a déli vasúti társaság érdeke nem engedi. Ezen helyzetben azonban örvendetes, hogy a hivatalos tárgyalások ez ügyben folynak. Június 26-án a Dunaáthidalás kérdésében működött Eszéken egy bizottság a kormány részé­­ről. — Junius 20-án az alföldi birtokosok és városok Orosházán tanácskoztak­­s küldöttség által terjesztik ő Felsége elébe kérvényüket a fiumei vasút ügyé­ben. Egyszersmind ez ügyet az országos gazdasági egyesület figyelmébe és er­kölcsi pártfogásába ajánlották. Az Új Idill vasúttársaság közvetlen tarifákat és elcsomagolást rendezett be Francziaországba szállítandó gyors- és teherküldemények számára. Ennél­fogva közvetlen forgalom létesült az államvasút főállomásai és Strassburg, Mühl­hausen, Nancy, Epernay, Reims és Páris s a franczia keleti vaspálya többi fő­állomásai, valamint Havre, Dieppe és Rouen között is. A sopron-kanizsai vasútvonal, mely a déli vaspálya birtokában van, biztos tudósítás alapján 1. évi augusztus végével át fog adatni.­­ A pest-losonczi vasút munkálatai is már annyira haladtak, hogy júliusban a Pestről Hatvanig terjedő vonalon a közlekedés megnyithatása várható.­­ Az Eszterházy kölcsönügy iránt írják, hogy S. G. Sina a bécsi, és Rothschild a frankfurti házak követeléseiket a herczeg földbirtokára előjegyez­tették. E hír okozta részben az Eszterházy-sorsjegyek néhány nap óta folyvást tartó árcsökkenését. Pénzügyi körökben remélik egyébiránt, hogy a pillanat­nyi felakadás, hova hamarább mellőzve lesz és sikerülni fog oly rendezés, mely a sorstulajdonosokat veszteségektől megóvja. Egy, legfelsőbb parancsra alakult bizottmány sürgeti az ügy elintézését. Jelenleg csak arról van szó, hogy a her­czeg által a németalföldi bankkal kötött pénzművelet felbontassék s helyette oly kölcsön köttessék, melynek alapján az összes adóssági állapot rendez­hető legyen. — A bécsi gabona börze f. hó 1-jétől jelentett árufogalma 30,000 mérőre tehető s a kivitel számára élénk tudakozás jelentkezett.­ Az árak mé­­rönként 10—15 krral emelkedtek. — Az osztrák-angol nemzetközi kereskedelmi értekezlet munkálko­dását egy időre felfüggesztette. Őszre újjáalakulván, tanácskozásait folytani fogja. Az időközt arra akarják fordítani, hogy beszerezzék a szükséges anya

Next