Politikai Hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1866-06-11 / 24. szám
Megjelenik hétfőn reggel Szerkesztőség és kiadóhivatal, másfél két nagy ivény emelet veritase falsitate Czikkek, levelezések s italában a lap szellemi részét Előfizetési dija, akár Budapesten házhoz hordva, akár * ° ’ illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, nequam e confusione.“ B a c o. (Aldunasor. 20 sz., előfizetési pénzek, reklamatiók és gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 hirdetések a kiadóhivatalhoz (Barátok tere 7. szám) hasábos kisbetű-sorért, 6 kr Bélyeg külön 30 kr. intézendők. Második évfolyam. 1866. 24. szám. Pesten, Junius 11.3 Pest, jun. 9. volnának szükségesek, és ezutáni időjárásnak jó vagy részfolyama sokban enyhítheti, vagy fokozhatja a bajt. Annyit azonban már eddig is bizonyos adatok kétségtelenné tesznek, hogy a legkedvezőbb esetben is, méltán tarthatni az ország több részében bekövetkezhető ínségtől. Magánsegélyezések útján e rendkívüli bajt elhárítani nem lehet, mert az évek óta egymást váltó elemi csapások, az 1863-dik évi súlyos ínség, melynek terhei még most is nyomják a földmivelőket, a marhavész, mely éveken át nagy mértékben pusztított, s ezeken felül az ország alkotmányos befolyása nélkül folytonosan növekedő közterhek kimerítették a nép erejét, s az jelenleg magán segíteni nem képes. A fenyegető rendkívüli veszély tehát rendkívüli eszközöket tesz szükségessé. Ha felelős kormányunk volna, felszólítanánk azt, a czélszerű intézkedések megtételére. Az terjesztené felséged elé a veszély elhárítására szükséges módokat, és ha a rendkívüli segédeszközök megszerzése az országgyűlés közbenjöttét kívánná, felszólítná felséged nevében közreműködésre az országgyűlést is. — Ha törvényhatóságaink alkotmányos állapotban volnának, azok, a megyei közélet nyilvánosságának ellenőrködése mellett, a nép bizodalmának segítségével sok bajt megelőzhetnének, s a veszélyt sokban enyhíthetnék. De miután sem a felelős kormány, sem a törvényhatóságok alkotmányos hatósága még vissza nem állíttatott, a jelen nehéz körülmények között, melyek halasztást nem szenvednek, egyenesen felségedhez járulunk, mint országunk örökös királyához, s hódoló tisztelettel kérjük felségedet! méltóztassék a kimerült népnek nehéz sorsát minden lehető módon enyhiteni s a fenyegető bajnak megelőzésére királyi hatalmával olyképen intézkedni, hogy a szükséges segélyzésre megkivántató összegek mielőbb megszereztethessenek, s a nép szivét és bizalmát megnyerő pontossággal, gyorsan és kizárólag a kitűzött czélra fordíttassanak. Mi, az országgyűlés részéről ezennel kijelentjük, hogy, ha a fenyegetőenségnek elhárítása a jelen rendkívüli körülmények között rendkívüli erőfeszítést igényel, s az országgyűlés hozzájárulását is szükségessé teszi, az országgyűlés mindazt, mit e részben alkotmány és törvény szerint tehet, a legnagyobb készséggel megteendi. Mellőzve az ügy alaki oldalát, ami magát a nyújtandó segélyt illeti: mi első sorba állítjuk az adó behajtásának elhalasztását s több évekre való elosztását—az 1863 év emez alkalommal tett előlegezések visszafizetésének elhalasztását, továbbá egy országos kölcsön felvételét, melylyel a termelőknek a vetőmag fog előlegeztethetni s az ínséggel küzdendő napszámososztálynak munka fog nyuttathatni. Kell s lehet az ínséges vidékeken a községek s nagyobb birtokosoknak is, kik a terhek sokasága alatt összeroskadnak, segélyt nyújtani — ezt is a törvényhozás maga idején bizonyosan fontolóra veendi. A nagy remények után, melyekre a tavasz termelőinket jogositá, beállott a májusi fagy s az aszály s a várt bő termés az ország sok vidékein részben már megsemmisült, részben pedig megsemmisítéssel fenyegettetik. —Hogy a baj már létezik az tény, a mérvekre nézve a beérkezendő adatok nyomán fogjuk magunkat tájékoztatni, a beállható ínségnek végleges mértéke a további időjárásról van feltételezve. Tapasztalásból tudjuk, mily nagy hiba magát ily esetben hiú reményekben ringatni, s a segély miképeni nyújtásáról csak későn gondoskodni. — A képviselőház nem akarván e hibába esni az ínséges ügyet már most figyelmére méltatta s a javaslatok tételére a közgazdasági ügyekben kiküldött bizottmányt bízta meg, mely ez ügyről máris tanácskozott és a szombati ülésben következő jelentést terjesztette a ház elé. A képviselőház folyó évi június hó 2-án tartott országos ülésében azon kiküldetéssel bízván meg az anyagi érdekek tárgyában működő választmányt, hogy, tekintettel az országot legújabban ért súlyos csapásra, egyfelől az ez irányban szükségleti adatok minél teljesb mértékbeni beszerzésére lépéseket tegyen, s másfelől, az országgyűlésnek a jelen törvényhozási viszonyok által megengedett hatásköréhez képest s ennek korlátai közt mielőbb oly javaslatot készítsen, mely sz elemi csapások által a földmivelőkre nehezedett állapotoknak megkönyítésére s orvoslására szolgáljon, az alulirt választmány e tárgyban véleményét a következőkben terjeszti a t. képviselőház elébe. „A kiküldetés első részét, vagyis a történt károk kiterjedésére vonatkozó adatokat illetőleg, az alulírott választmány felszólítást intézett az országos gazdasági egyesülethez, az erdélyi gazdasági egylet s a vidéki gazdasági egyesületek, nemkülönben az országban létező kereskedelmi testületekhez, hogy összeköttetéseik alapján, s a rendelkezésekre álló eszközök felhasználásával, a visszás időjárás által okozott károkra vonatkozólag, lehetőleg alapos és részletes adatokat gyűjteni, s az alulírott választmánynyal közleni siessenek, hogy az utóbbi, támaszkodva ezen, s egyéb szintén megbízható forrásokból merítendő közleményekre , a fenyegető veszély nagysága és terjedelme felől mielőbb alapos tájékozást nyerhessen, annak minél teljes é s kimerítőbb képét egybeállíthassa, s annak idejében nyomozásainak eredménye felől a tisztelt képviselőházhoz tüzetes jelentést tehessen. Minthogy azonban az alulírott választmány a már eddig is mindenünnen beérkezett s hitelt érdemlő tudósítások nyomán azon meggyőződésre jutott, hogy a legközelebb lefolyt májushó utolsó szakában beállott rendkívüli fagy, meg az erre hirtelen következett forróság: mind szöllőkben és gabonaneműekben, mind egyébb termesztményekben oly mértékbeni pusztítást okozott, hogy sok helyütt az amúgy is kimerült földmíves osztályt ínség veszélye fenyegeti, s némely vidékeken még a termelésre szükséges vetőmag is hiányzani fog: a választmány véleménye oda járul, miszerint, nem várván be a csak nehezen s hoszszabb idő alatt egybegyűjthető részletes adatok beérkezését, szemben a hazára nehezedő veszély annyi nyugtalanító jelenségeivel, s hogy a nyújtandó segély minél eredményesebb lehessen, haladék nélkül volnának azon lépések megteendők, melyek az előttünk álló nagy fontosságú czél elérésére szükségesek és alkalmasaknak mutatkoznak. Az alulírott választmány ennélfogva, tekintettel az ügy sürgős voltára, mindenekelőtt egy ő felségéhez a királyhoz terjesztendő alázatos feliratot vél indítványba hozandónak, — amely felirat a következőkép volna szerkesztendő: „Az időjárás viszontagságai, a késő tavaszi fagyok, pusztítást okoztak hazánk több vidékén. A szöllök, a gabonaneműek, a gyümölcs és tavaszi vetemények nagy része sok helyütt megsemmisíttetett. A kárnak és fenyegető veszélynek egész terjedelmét határozottan megállapítani még most nem lehet, mert ehez részletes adatok Magyar országgyűlés. A képviselőháznak a lefolyt héten, szombaton tartott ülésében — mely már a czélszerűen megváltoztatott országház termeiben folyt — előterjesztette a nemzetgazdasági bizottság a fenyegetőenség orvoslása iránti vélemények jelentését. A bizottság előrebocsátja, hogy a károkra vonatkozó adatok egybegyűjtése iránt az ország, gazdasági egyesületeit s ipar- és kereskkamráit szólította föl, mivel azonban ezek jelentései még csak ezután érkezhetnek be, a gyorsan beközeledő baj pedig gyors orvoslást is kíván, mivel továbbá az eddigi tudósítások nyomán is meggyőződött arról, hogy az ország több vidékét csakugyan ínség fenyegeti : a baj megelőzésére haladék nélkül véli a szükséges lépéseket megtétetni, mindenekelőtt pedig föliratot javasol ez ügyben, Ő Felségéhez intéztetni. A bizottság mindjárt fölirati javaslatát is a ház elé terjeszti. A fölirati javaslat, mint feljebb láttuk, constatálja, hogy a nép 47