Politikai Hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866-06-11 / 24. szám

Megjelenik hétfőn reggel Szerkesztőség és kiadó­hivatal, másfél két nagy ivény emelet veritas­e falsitate Czikkek, levelezések s italában a lap szellemi részét Előfizetési dija, akár Budapesten házhoz hordva, akár * ° ’ illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne­­quam e confusione.“ B a c o. (Aldunasor. 20 sz.­, előfizetési pénzek, reklamatiók és gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 hirdetések a kiadó­hivatalhoz (Barátok­ tere 7. szám) hasábos kisbetű-sorért, 6 kr­ Bélyeg külön 30 kr. intézendők. Második évfolyam. 1866. 24. szám. Pesten, Junius 11.3 Pest, jun. 9. volnának szükségesek, és ezutáni időjárásnak jó vagy rész­folya­ma sokban enyhítheti, vagy fokozhatja a bajt. Annyit azonban már ed­dig is bizonyos adatok kétségtelenné tesznek, hogy a legkedvezőbb esetben is, méltán tarthatni az ország több részében bekövetkezhető ínségtől. Magánsegélyezések útján e rendkívüli bajt elhárítani nem lehet, mert az évek óta egymást váltó elemi csapások, az­ 1863-dik évi súlyos ínség, melynek terhei még most is nyomják a földm­i­vel­őket, a marha­vész, mely éveken át nagy mértékben pusztított, s ezeken felül az or­szág alkotmányos befolyása nélkül folytonosan növekedő közterhek kimerítették a nép erejét, s az jelenleg magán segíteni nem képes. A fenyegető rendkívüli veszély tehát rendkívüli eszközö­ket tesz szükségessé. Ha felelős kormányunk volna, felszólítanánk azt, a czélszerű in­tézkedések megtételére. Az terjesztené felséged elé a veszély elhá­rítására szükséges módokat, és ha a rendkívüli segédeszközök meg­szerzése az országgyűlés közbenjöttét kívánná, felszólítná felséged nevében közreműködésre az országgyűlést is. — Ha törvény­­hatóságaink alkotmányos állapotban volnának, azok, a megyei közélet nyilvánosságának ellenőrködése mellett, a nép bizodalmának segítsé­gével sok bajt megelőzhetnének, s a veszélyt sokban enyhíthetnék. De miután sem a felelős kormány, sem a törvényhatóságok al­kotmányos hatósága még vissza nem állíttatott, a jelen nehéz körül­mények között, melyek halasztást nem szenvednek, egyenesen felségedhez járulunk, mint országunk örökös királyához, s hódoló tisz­telettel kérjük felségedet! méltóztassék a kimerült népnek nehéz sor­sát minden lehető módon enyhiteni s a fenyegető bajnak megelőzésére királyi hatalmával olyképen intézkedni, hogy a szükséges segélyzésre megkivántató összegek mielőbb megszereztethessenek, s a nép szivét és bizalmát megnyerő pontossággal, gyorsan és kizárólag a kitűzött czélra fordíttassanak. Mi, az országgyűlés részéről ezennel kijelentjük, hogy, ha a fe­nyegető­enségnek elhárítása a jelen rendkívüli körülmények kö­zött rendkívüli erőfeszítést igényel, s az országgyűlés hozzájárulá­sát is szükségessé teszi, az országgyűlés mindazt, mit e részben alkot­mány és törvény szerint tehet, a legnagyobb készséggel megteendi. Mellőzve az ügy alaki oldalát, a­mi magát a nyújtandó segélyt illeti: mi első sorba állítjuk az adó behajtásának elhalasztását s több évekre való elosztását—az 1863 év emez alkalommal tett előlegezések visszafizetésének elhalasztását, továbbá egy országos kölcsön felvételét, melylyel a terme­lőknek a vető­mag fog előleg­eztethetni s az ínséggel küz­­dendő napszámososztálynak munka fog nyuttathatni. Kell s lehet az ínséges vidékeken a községek s nagyobb birtoko­soknak is, kik a terhek sokasága alatt össze­roskadnak, se­gélyt nyújtani — ezt is a törvényhozás maga idején bizo­nyosan fontolóra veendi. A nagy remények után, melyekre a tavasz termelőin­ket jogositá, beállott a májusi fagy s az aszály s a várt bő termés az ország sok vidékein részben már megsemmi­sült, részben pedig megsemmisítéssel fenyegettetik. —Hogy a baj már létezik az tény, a mérvekre nézve a beérkezendő adatok nyomán fogjuk magunkat tájékoztatni, a beállha­tó ínségnek végleges mértéke a további időjárásról van felté­telezve. Tapasztalásból tudjuk, mily nagy hiba magát ily esetben hiú reményekben ringatni, s a segély miképeni nyúj­tásáról csak későn gondoskodni. — A képviselőház nem akar­ván e hibába esni az ínséges ügyet már most figyelmére mél­tatta s a javaslatok tételére a közgazdasági ügyekben kikül­dött bizottmányt bízta meg, mely ez ügyről már­is tanács­kozott és a szombati ülésben következő jelentést terjesztette a ház elé. A képviselőház folyó évi június hó 2-án tartott országos ülésében azon kiküldetéssel bízván meg az anyagi érdekek tárgyában működő választmányt, hogy, tekintettel az országot legújabban ért súlyos csapásra, egyfelől az ez irányban szükségleti adatok minél teljesb mértékbeni beszerzésére lépéseket tegyen, s másfelől, az országgyű­lésnek a jelen törvényhozási viszonyok által megengedett hatásköré­hez képest s ennek korlátai közt mielőbb oly javaslatot készítsen, mely s­z elemi csapások által a földmivelőkre nehezedett állapotoknak m­eg­­könyítésére s orvoslására szolgáljon, az alulirt választmány e tárgy­ban véleményét a következőkben terjeszti a t. képviselőház elébe. „A kiküldetés első részét, vagyis a történt károk kiterjedésére vonatkozó adatokat illetőleg, az alulírott választmány felszólítást inté­zett az országos gazdasági egyesülethez, az erdélyi gazdasági egylet s a vidéki gazdasági egyesületek, nemkülönben az országban létező ke­reskedelmi testületekhez, hogy összeköttetéseik alapján, s a rendelke­zésekre álló eszközök felhasználásával, a visszás időjárás által okozott károkra vonatkozólag, lehetőleg alapos és részletes adatokat gyűjteni, s az alulírott választmánynyal közleni siessenek, hogy az utóbbi, tá­maszkodva ezen, s egyéb szintén megbízható forrásokból merítendő közleményekre , a fenyegető veszély nagysága és terjedelme felől mi­előbb alapos tájékozást nyerhessen, annak minél teljes é s kimerítőbb képét egybeállíthassa, s annak idejében nyomozásainak eredménye fe­lől a tisztelt képviselőházhoz tüzetes jelentést tehessen. Minthogy azonban az alulírott választmány a már eddig is min­denünnen beérkezett s hitelt­ érdemlő tudósítások nyomán azon meggyő­ződésre jutott, hogy a legközelebb lefolyt májushó utolsó szakában be­állott rendkívüli fagy, meg az erre hirtelen következett forróság: mind szöllőkben és gabonaneműekben, mind egyébb termesztményekben oly mértékbeni pusztítást okozott, hogy sok helyütt az amúgy is kime­rült földmíves osztályt ínség veszélye fenyegeti, s némely vidékeken még a termelésre szükséges vetőmag is hiányzani fog: a választmány véleménye oda járul, miszerint, nem várván be a csak nehezen s hosz­­szabb idő alatt egybegyűjthető részletes adatok beérkezését, szemben a hazára nehezedő veszély annyi nyugtalanító jelenségeivel, s hogy a nyújtandó segély minél eredményesebb lehessen, haladék nélkül volnának azon lépések megteendők, melyek az előttünk álló nagy fon­tosságú czél elérésére szükségesek és alkalmasaknak mutatkoznak. Az alulírott választmány ennélfogva, tekintettel az ügy sürgős voltára, mindenekelőtt egy ő felségéhez a királyhoz terjesztendő aláza­tos feliratot vél indítványba hozandónak, — a­mely felirat a követke­zőkép volna szerkesztendő: „Az időjárás viszontagságai, a késő tavaszi fagyok, pusztítást okoztak hazánk több vidékén. A szöllök, a gabonaneműek, a gyümölcs és tavaszi vetemények nagy része sok helyütt megsemmisíttetett. A kárnak és fenyegető veszélynek egész terjedelmét határozot­tan megállapítani még most nem lehet, mert ehez részletes adatok Magyar országgyűlés. A képviselőháznak a lefolyt héten, szombaton tartott ülésében — mely már a czélszerűen megváltoztatott országház termeiben folyt — előterjesztette a nemzetgazdasági bizottság a fenyegető­enség or­voslása iránti vélemények jelentését. A bizottság előrebocsátja, hogy a károkra vonatkozó adatok egybegyűjtése iránt az ország, gazdasági egyesületeit s ipar- és keresk­­kamráit szólította föl,­­ mivel azon­ban ezek jelentései még csak ezután érkezhetnek be, a gyorsan bekö­zeledő baj pedig gyors orvoslást is kíván, mivel továbbá az eddigi tu­dósítások nyomán is meggyőződött arról, hogy az ország több vidékét csakugyan ínség fenyegeti : a baj megelőzésére haladék nélkül véli a szükséges lépéseket megtétetni, mindenekelőtt pedig föliratot javasol ez ügyben, Ő Felségéhez intéztetni. A bizottság mindjárt fölirati javaslatát is a ház elé terjeszti. A fölirati javaslat, mint feljebb láttuk, constatálja, hogy a nép 47

Next