Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1857-10-14 / 41. szám
Pest, October 14. 1857. 41. szám. Harmadik évi folyam. Politikai újdonságok. ,,A Politikai ujdonsások“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. — Előfinetett díj : julius-decemberig,azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton elküldve a „Vasárnapi njsamjjal" együtt 6 hónapra 3 ft., egesz évre 6 ft. pengő. — A „Politikai újdonságok“ kiadó-hivatala, egyetem-utcza 4. szám . HETI K RÓ N I K A. Ausztria. Beszélik, hogy Ausztria Oroszországgal kereskedelmi szerződésre lépni készül. Ha valósul a hir, akkor e szerződés valószínűleg a weimári császártalálkozásnak eredménye, sőt egy belga lap szerint egyetlen eredménye, miután e találkozás tisztán csak családi jellemű volt. A kereskedelmi szerződés ugyanazon alapokon nyugodnék, mellyen a Franczia és Oroszország közötti. Külföldi lapok írják, hogy gróf Bud egy weimári találkozásra vonatkozó körjegyzéket küldött szét. E hir kevés valószínűséggel bir, miután miniszterelnöke excja Weimárban az összejövetelen jelen sem volt, hanem ugyanakkor Karlsbadba egészségi tekintetből utazott, honnan javulásáról érkeztek legközelebb tudósítások. Bécsben az utóbbi napok alatt hire terjedt, hogy Ausztria és Poroszország kijelentették volna, miszerint Holstein-Lauenburg herczegségeket mostanra Dánia intézkedéseinek engedik át, azon feltétel alatt, ha egy nem-német állam sem (azaz tulajdonkép se Franczia, se Oroszország nem avatkozik a vitába. Ez, ha valósul, azt jelenti, hogy a német szövetség, a két nagy állam kölcsönös féltékenysége miatt, nem képes a herczegségek érdekében erélyesen fellépni. Münchenből jött tudósítások megerősítik a hírt, hogy a nápolyi trónörökös Ferencz kalábriai herczeg Miksa bajor kir. herczeg Mária leányát, ausztriai Császárné ő Felségének nővérét veendi nőül. Az eljegyzés Ischlben fog ünnepeltetni, hol jelenleg ausztriai Császár és Császárné ő Felségeik, a fenséges ura és szülői mulatnak. Galaczból jelentik, hogy az európai dunabizottmány végre is a Szulinatorkolatot választá, melly, kellő szabályozás és iszaptól megtisztítás után, a Dunáról a Feketetengerre s viszont járó hajóknak legyen közlekedési útja. A ,,B. Hírlap“ Ausztria rovatában olvassuk : Az ausztriai hadseregnek háború esetére felállítandó csapattestei az új szervezeti szabályzatok szerint a következők : törzsgyalogság, törzsdragonosok, önkénytes zászlóaljak és nem rendes könyv lovasság. Az elsők a hadsereg mozgósítása esetében feltétlenül, az utóbbiak csak az egyes tartományok vagy kerületek által javaslatba hozott felállítás legmagasb jóváhagyása után, vagy a hadiszínhely minősége szerint legmagasb parancsra e háború tartamára állíttatnak fel. Az önkénytes zászlóaljak vagy mint sorgyalogság vagy mint vadászcsapatok szerveztetnek; a nem rendes könnyű lovasság főleg elszórt osztályokban alkalmazandó; a kis harcz, a portyázás annak minden sajátságaival képezi e csapatnemnek tulajdonképi kötelességét. Ez önálló osztályokká alakittatik, mellyek a törzsből és két századból állanak. Az ehez kivántató legénység azon tartományok és járásokból veendő, hol a lótenyésztés túlnyomó, és pedig toborzás, vagy edzett és elszánt emberek beállítása által. Az önkénytesen jelentkezők elhozhatják lovaikat, melyekért nekik a pótlovazási dij ki is fizettetik; a többi lovak a szokottt módon szereztetnek meg. Az 5, 6, 7, 8, 9, 12 és 14. sz. határőrezredek köteleznek egyenként egy könnyű lovas osztályt, az 1, 2, 3, 4, 10, 11, és 13-ik sz. ezredek pedig egy serezsán osztályt kiállítani s azt mindig ki is egészíteni. Az elsőkhez szükséges tisztek és altisztek más hadtestekből rendeltetnek oda. A ruházat, fölfegyverzés és szerelésnél a kiállító járás nemzeti jellege lehetőség szerint megtartandó. A cs. k. Apostoli Felsége Weimárban tartózkodása alatt, herczeg Gorcsakoff Sándor orosz csász. külügyminisztert a Sz.István rend nagykeresztjével, és Sándor hesseni és rajnai herczeg cs. k. vezérőrnagyot, a Lipót-rend nagykeresztjével földisziteni méltóztatott. Németország. A porosz király oct. 6-án megbetegedett, 7 én 8-án a baj még csekély volt, de 9-én délután agya felé heves vértódulást kapott, melly 10-én sem csillapult s olly veszélyes volt, hogy két ízben már halálát várták. A 11-ik orvosi jelentés némi javulásról tudósit. Környezetéből írják, hogy habár a legnagyobb veszély el is van hárítva, uj reményeket nem lehet táplálni. Őfelsége Potsdamban fekszik ; a királyné csak néha néhány perczre távozik ágyától. A miniszterelnök is állandóan Potsdamban időz. A trónörökös is ide sietett Koblenzből. A király egészsége helyreállásáért országszerte imákat tartanak. Poroszországban sokan azt hitték, hogy a Sz.Ilona-éremmel pénzbeli adományozás is jár, miután I. Napoleon császár meghagyta végrendeletében, hogy magán vagyonának fele azon katonáknak jusson, kik alatta harczoltak. Egy berlini lap azonban nem rég kijelenté, hogy e vagyon más kezekbe ment át s igy nincs mit kiosztani; továbbá, hogy a Sz.Ilona-érmet csak azok fogják kapni, kik magában a franczia hadseregben szolgáltak, de a német állambelieknek erre semmi igényök sem lehet. Mindamellett Németországból már 6000-nél többen folyamodtak Párisba az éremért. Francziaország. Minő eredménynyel jött haza Stuttgartból Napóleon császár, ez még mindig az ő titka, ha átalában van mit titokban tartania. Egy híres belga lap esküszik reá, hogy a két császár Würtemberg fővárosában semmi olly határozatot nem hozott, mi Európa jelen térképén hajszálnyit is változtatna, sőt inkább a békét biztosítva, elismerték, hogy a mostani állapot sérthetlen. A híresztelt seregleszállításról azonban semmi tényleges sem hallható. Ugyanazon lap szerint Görögország kétes helyzete is, mellyre Anglia és Oroszország egymással szemközt akar túlnyomó befolyást gyakorolni, volt a stuttgarti tanácskozás tárgya. E hírre az adhatott alkalmat, hogy Amália görög királyné is jelen volt az ünnepélyeken. Sokan a stuttgarti találkozás eredményének tartják azt is, ami azonban eddig csak a hírek országába tartozik, hogy a párisi utocongressus a Dunafejedelemségek újjászervezése végett már november elején össze fog ülni. Mi ezt alig lehetőnek tartjuk, miután a tavali congressusi határozat értelmében előbb az oláh és moldován országgyűlés feladata a szervezés iránti közkívánatot előterjeszteni s e feladatot a divánok addig nem oldhatják meg. Egyébiránt azt, hogy Napóleon nem egészen elégedetten tért haza, mutatja a körülmény, miszerint a kormánylapok ismét melegebben szólnak Angliáról s a szövetségről, míg Oroszországról hidegen emlékeznek. Az Anglia iránti barátságot tanusitá a hír is, melly azonban eddig nem valósult, de némi alapja van, hogy t. i. a franczia kormány pekingi ügynöke Gros a sinai császárnak hadat szent. Gros azon a napon, mellyről a távirda a hadizenést jelenté, Hongkongba még meg sem érkezett. Határozottan állítják különben, hogy mindenesetre megkezdi Francziaország e háborút, minél nagyobb barátságot alig tehetne Keletindiában elfoglalt szövetségesének. Beszélnek egy körjegyzékről, mellyet gróf Walevszky az európai udvaroknál levő követekhez fogna szétküldeni, vagy állítólag már szét is küldött — s melly megczáfolva a stuttgarti találkozásból származott nyugtalanító hireket, ennek egészen békés jellemét emeli ki. Mások szerint azonban e körjegyzék csak a követek magán használatára van szánva s nem fog közzététetni. Ehhez képest diplomatiai uton sem tudható meg semmi bizonyos. Katonák emlegetik, hogy a császár Francziaországot négy vagy öt katonai parancsnokságra akarja osztani. Utoljára talán ezen orosz minta követése lesz a stuttgarti találkozás eredménye.