Politikai Ujdonságok, 1862 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1862-01-15 / 3. szám
A Politikai Újdonságok hetenkint egyszer két nagy tömött íven jelennek meg. — Előfizetési dij azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy posta után elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 5 ft., külön a Politikai Újdonságokra félévre 2 ft. 50 kr. nj pénzben. — A Politikai Újdonságok kiadóhivatala (Pest, egyetem-utcza 4-dik szám alatt. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) Nagyszerű hadgyakorlatok; Rechberg gróf útja Velenczébe. Az embereknek szokása, hogy gyakran két oly eseményt foglalnak egybe, mik között különben más összeköttetés nincs, mint hogy történetesen egyszerre mentek végbe. Tudva van olvasóink előtt, hogy ő Felsége mintegy három hét óta a velenczei tartományokban időz, s ezen alkalommal Veronában, Mantuában, és Peschierában nagyszerű hadgyakorlatok, katonai szemlék, és a tüzérség körébe tartozó kísérletek történtek. Az ily tömeges katonai mozgalmak, január hóban, más tartományban, valószínűleg sok nehézséggel volnának egybekötve, azon'““-ban Olaszország langyos éghajlatánál fogva, ezen körülményt nem szükség tekintetbe venni. A nagyszerű szemlék egyike Veronában, jan. 2-án ment végbe, s e nap már azért is nevezetes, mert ő Felsége a hadsereg tiszteihez beszédet is méltóztatott tartani. Délelőtt 11 órakor, Veronában, Porta nuova kapu mellett lóra ült s megszemlélé a kiállított V-ik hadtestet, s azután a tisztek kilépvén a sorból ő Felsége következőleg szólott : „A mai napon kiállított csapatok, úgy külsejük, mint maguk tartása által, engem teljesen kielégítettek, melyért én a tiszti karnak köszönetet fejezek ki. Igyekezzenek önök tovább is e hadtestben oly szellemet és fegyelmet tartani, mely derék hadseregemet mindenkor lelkesíté. Még súlyos harczok várnak ránk; mikor fog ez bekövetkezni? senki sem tudja, de készítsék el önök a csapatokat erre, hogy Isten segítségével e harczot megállhassuk. Önökre bízom magamat.“ Ezután Benedek, táborszernagy lépett elő, s hosszabb beszédben üdvözlék Felségét. Szónoklatát a bel- és külföldi lapok némileg különbözőleg adják elő , a lényeget tekintve azonban, körülbelől következőleg nyilatkozott : „Engedje meg Felséged, hogy megtörhessem a szabályszerű hallgatást, s kifejezzem azon érzelmeket, mikkel a hadsereg legfelsőbb harczi ura iránt viseltetik. A hadsereg valamint csak egy Istent ismer, úgy félretéve minden nemzetiségi, vallási és születési különbséget, az első katonától az utolsóig, Felséged legmagasabb uralkodó háza alatt, egy nagy, szabad, hatalmas és másoktól félt Ausztriát akar, készen lévén minden időben, s mindenki ellen, bár ki legyen az, utolsó csepp vérét ontani. A mindenható tartsa meg Felségedet, valamint a császárnét, és Felséged fiát, ez a mi kívánságunk. Vegye Felséged, ezen hadsereg legünnepélyesebb esküjét, melyet legfőbb harczi urunk előtt ismétlünk, hogy mi Felségedért élünk és halunk; élünk, hogy győzzünk, s ha meghalunk, becsületben haljunk meg , s hogy győzzünk, Isten úgy segéljen minket. Amen.“ Erre a vezényszóra a hadsegédek a csapatokhoz lovagoltak, az osztrák hymnusz megrendült, s 20,000 torok kiáltá rá : Éljen Ausztria császárja! Január 11. még nagyobbszerű demonstratio történt, ugyanis azon napon 10 órakor este Ő Felsége Veronán át Mamuából Velenczébe utazván, a veronai vaspálya indóházánál a katonaságnak szolgálaton kívüli része, mintegy 22.000 ember, a Postanuova elé gyülekezett, s itt a vaspálya két szélén, a kerítéseken, háztetőkön, és korlátokon foglalván helyet, a császári vonat megérkezésekor leirhatlan öröm riadásokra fakadt. A katonák azután hangos kiáltások között vonultak át a városon, egész a Ponte delle nave-ig. Ezen katonai fényes szertartások közben egyszerre elterjedt . Bécsben azon hir, hogy Rechberg gróf külügyminiszter, távirati utón érkezett parancs következtében, Velenczébe hivatott. Ez azon esemény, melyre czélozunk, a midőn irtuk, hogy az emberek összekötni szoktak oly eseményeket, miknek különben más összefüggésük nincs, mint hogy egy időben merültek fel. — Rechberg grófnak Velenczébe utazásáról a legkülönfélébb hírek keringenek Bécsben. Némelyek állítják, hogy a gróf csak mint a császári ház minisztere utazott a lagúnák városába, míg mások fejedelmek congresszusáról beszélnek, mely a külügyminiszternek a császári udvar tartózkodása helyén való jelenlétét szükségessé tette volna. A Seharf-féle Correspondenz azt erősíti, hogy Rechberg gróf távirati után azért hivatott Velenczébe, hogy Petrulla herczeggel értekezhessék, mi módon lehetne útjába állani Francziaország insinuatiójának, amely Ferencz királynak Rómából való eltávolítását mind határozottabban sürgeti? Ezen eljárás alapvonalait meg kellett állapítani már most, és pedig Ő Felségének Velenczéből való visszatérése előtt, miután Francziaországnak az osztrák udvarnál levő nagykövete azt szintén szóba akarja hozni, s ugyanazért a császárnak Velenczéböl leendő megérkezése után, ő Felsége által azonnal különös kihallgattatáson fog fogadtatni.“ Egy harmadik lap szerint Rechberg grófot nem hívták Velenczébe, hanem Párisból és Pétervárról érkezett nagyon szorgos sürgönyök bírták volna a külügyminisztert arra, hogy Velenczébe menjen. A „Vaterland“ szerint : „Spekuláns körökben azon hír volt elterjedve, hogy a készületek, melyeket a piemontiak egy Ausztriával való háborúra tesznek, oly köztudomásúak, hogy Ausztria részéről komoly kérdés hozatott szóba, melyet természetesen a Turinban lévő porosz követség által kellene eszközöltetni, s Rechberg gróf azért ment volna a császárhoz, hogy ez ügyben meghallgathassák.“ A bécsi „Presse“ szerint azon hír kering a diplomatiai körökben, hogy az osztrák kabinet megkérdeztetett Párisból : miként* ítéli meg Ausztria Lavalette lépését, mely szerint a franczia körök, II. Ferencz királynak Rómában tartózkodását követelte? Franciarészről meglehetős világosan értésül adták ez ügyben, miszerint III. Napóleon császár nagy súlyt helyezne arra, ha az osztrák ka-