Politikai Ujdonságok, 1868 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1868-01-01 / 1. szám
nek fentartása mellett, hogy a magyarországi bizottságba a társországok mily mód- és arányban vegyenek részt, később fog megállapíttatni, a kormány egyelőre annyit óhajt kimondatni, hogy az idézett törvény e §ban foglalt rendeletének teljesítésekor a jelenleg megválasztandó tagok közül annyian fognak kilépni, amennyi a társországok részére határoztatni fog, s e társországi bizottsági tagoknak azok fognának helyt adni, kik a választásnál legkevesebb szavazatot nyertek. Addig is tehát, míg a bizottság megválasztásának ideje a többször idézett törvény értelmében elérkezettnek fog találtatni, a kormány a következő végzést hozza javaslatba: 1) Az 1867. XII. t. sz. 29. §-a rendelete folytán a magyar országgyűlés a bizottság tagjainak számát 60-ban állapítja meg. 2) ezen szám a képv. és főrendiház között úgy osztatik fel, hogy a képviselőház 40, a főrendiház 20 tagot választ, kikhez a képv. ház részéről még 10 póttag választatik. 3) az 1867. XII. t. sz. 69. §-sa értelmében a társországok ezen bizottság tagjainak megválasztása esetére a jelenleg megválasztott tagok közül annyi fog kilépni, mennyit a társországok bizottság tagjainak száma tenni fog, és pedig azon tagok fognak kilépni, kik a választásnál legkevesebb szavazatot nyertek. Az egyenlő számú szavazatot nyerők közt a kilépésre nézve sorsolás fog határozni. A ház kivonatára a jegyző újból felolvassa a kormány e végzési javaslatát. Bónis Sámuelnek nincs az ellen észrevétele, hogy e javaslat tanácskozás alá vétessék, de azt hiszi, hogy a végrehajtásnak, t. i. a választásnak, csak akkor érkezett el az ideje, ha a feltételek teljesítve lesznek, vagyis a törvények szentesíttetnek. Eötvös báró kijelenti, hogy a kormány is így érti. A ház erre a végzés tárgyalását péntekre tűzi ki. Ülés vége 12 órakor. A képviselőház ülése december 27-én. Elnök: Somssich Pál. A miniszterek közül jelen vannak: gr. Andrássy Gyula miniszterelnök, b. Wenkheim Béla, gr. Mikó Imre, Lónyay Menyhért, Dorove István, b. Eötvös József miniszterek. A keddi ülés jegyzőkönyve hitelesittetvén, elnök az irományokat jelentette be, ezek közt Kossuth Ferencznek a képviselőségről lemondását tartalmazó levelét. Baranya megye központi választmánya fel fog szólíttatni új képviselőválasztás eszközlésére. Azután néhány kérvény jelentetett be és létetett a kérvényi bizottsághoz. Felvétetvén a napirend, olvastatott a delegativ tagjainak megválasztása tárgyában a kormány által előterjesztett határozati javaslat. Az általános tárgyalást senki sem kívánván, a javaslat a részletes tárgyalások alapjául egyértelműleg elfogadtatott. A pontonkénti tárgyalás megkezdettén, az 1-ső pont észrevétel nélkül egyhangúlag elfogadtatott. A 2-dik pontnál fölszólalt és a következő indítványt terjesztő elő Bezerédj László: „Miután a delegációk természete különbözik azon országos küldöttségektől, melyek döntő határozatot nem hozhattak, indítványozom, hogy ezen szám a képviselő és főrendi ház közt úgy oszlatnék fel, hogy a képviselőház 45, a főrendi ház 15 tagot válaszezon.“ Horváth Károly az esetre, ha Bezerédj indítványa el nem fogadtatnék, kijelentetni kívánná, hogy e választás minden további következtetés nélkül történik, vagyis praecedenst nem képezhet. Wenkheim Béla b. belügyminiszter a régi szokás mellett szóllal fel, t. i. hogy a felsőház válaszsza egyharmadát a küldöttségnek, mivel nem tartja szabályszerű eljárásnak, hogy ezen kérdés, mely lényeges kapcsolatban van a főrendiház rendezésének kérdésével, ezúttal per tangentem intéztessék el. Szavazásra kerülvén a sor, átalános felállás által a többséget nem lehet kivenni; ebből hoszszabb vita fejlődött ki, melyben a miniszterelnök azt kéri, hogy Bezerédj indítványát írásba adja be, s ez kinyomatni és tárgyaltatni határoztassék. A 24 képviselő azonban névleges szavazást kért, mire az elnök a kérdést következőleg tete fel: „Bezerédj indítványát elfogadja-e a ház, igen, vagy nem?“ A szavazás eredménye volt, hogy 397 igazolt képviselő közül: 109-en Bezerédj indítványa mellett, 130 pedig ez ellen szavaztak, míg 149 az ülésen jelen nem volt; 8 képviselő pedig kinyilatkoztatta, hogy nem akar szavazni; e szerint Bezerédj indítványa 21 szótöbbséggel elvettetett. Ezután Horváth Károly módosítványa nagy többséggel elfogadtatván, a 3-ik pont tárgyalására tértek át. A 3-ik pontnál Horváth Lajos a szerkezetet úgy akarja kiegészíttetni, hogy a kilépett tagok a póttagok között foglaljanak helyet, ami egyhangúlag elfogadtatott. Ezek után a szerkezet újra felolvastatván, egész terjedelmében elfogadtatott. Most a napirend második tárgyára kerülvén a sor, a magyar korona alatti vasutak és csatornák külön összpontosított telekkönyvezéséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatott, melyet is a központi bizottság, némi irányi javításokkal, elfogadásra ajánlt. E jelentés tárgyalása a legközelebbi ülésre tűzetett ki. B. Eötvös József miniszter jelenti, hogy Ő Felsége a királyné a ház szerencse kívonatait a legszívélyesebben fogadta. (Éljenzés.) Elnök a holnapi ülés napirendjének második pontjául a delegátusok megválasztását véli kitűzhetőnek. Tisza Kálmán, T. képviselőház! Azt gondolom, hogy az, várjon holnap lehet-e szavazni vagy nem, attól függ, teljesíttettek-e azon előfeltételek, melyeknek teljesíttetniök kell. Ezen előfeltételek elseje, mint jól tudjuk mindnyájan, az: vájjon sanctionáltatott-e azon három törvényjavaslat, melynek a XII. t. sz. szerint meg kell előzni a delegátiók választását, —vagy nem? (Helyeslés.) A második feltétel az, hogy a közös minisztérium elválasztatott-e Ő Felsége többi országai és tartományai minisztériumától, és a harmadik az, hogy azon országok és tartományok teljes alkotmány birtokába helyezték-e vagy, nem? Azt gondolom, hogy ha ezen három feltételre nézve hivatalos nyilatkozatot és értesítést kaphatunk, azon esetben igenis választhatunk holnap, de ha nem kapunk, mindaddig, míg nem kapunk, nem választhatunk. (Helyeslés balról.) Zsedényi Eduárd azt hiszi, hogy a delegatio tagjait meg lehetne azért választani, annak kijelentése mellett, hogy a delegativ addig nem ül össze, míg a közös minisztérium kinevezve nincs. Bónis Sámuel azonban ezt el nem fogadja, s ugyanoly értelemben nyilatkozik, mint Tisza Kálmán. Elnök ez értelemben mondván ki a határozatot, az ülést d. u. 2 óra tájban eloszlatja. A felsőház ülése decz. 28-kán. Elnök: Majláth György országbíró. Tárgy: a delegátusok választása. A kormány részéről jelen vannak: gr. Andrássy Gyula miniszterelnök, b. Wenkheim Béla belügyminiszter urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Wenkheim Béla b. kijelenti, hogy ő felsége a királyné a főrendek hódolatteljes szerencsekivánatait legkegyelmesebben fogadta, mit a főrendek tudomására juttatni kötelességének tartja. (Zajos éljenzés.) Radich Ákos: Méltóságos elnök, méltóságos főrendek! a képviselőház megbízása folytán van szerencsém ő cs. kir. apost. felsége által a közösügyi költségekről, az államadósságokból vállalandó évi járulékról, a vám- és kereskedelmi szövetségről, az izraeliták egyenjogúsításáról polgári és politikai tekintetben, továbbá az 1868-as első évharmada folytán viselendő közterhekről szóló szentesitett törvényczikkelyeket, ő felségének a szentesítésre vonatkozó legmagasabb kir. leiratát és végre az 1867. XII. sz. alapján választandó delegatio iránt a kormány részéről előterjesztett és a képviselőház által elfogadott határozati javaslatot tiszteletteljesen a mélt. főrendiház asztalára letenni. Majthényi László olvassa ő felsége legmagasabb kéziratát. A főrendek felállva hallgatják. Gr. Andrássy Gyula: ő Felsége legmagasabb leiratának kiegészítéséül tudatja, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok minisztériumának megalakítása iránt is méltóztatott legmagasabb felhatalmazó rendeletet kiadni, miután e szerint mindazon feltételek teljesítvék, melyekhez a törvény végképeni életbeléptetése kötve van. Ajánlja a felső házbeli delegátusok megválasztását. Elnök: A felolvasott szentesített törvények átküldött példányát megőrzés végett az országos levéltárba letétetni fogom A közösügyi bizottság megválasztásáról szóló határozati javaslatot tárgyalás alá vétetem. Majthényi László olvassa a határozati javaslatról szóló képviselőházi jegyzőkönyvet. Gr. Cziráky nem látja szükségesnek, hogy e kérdésnél is szigorúan megtartassák a házrend s a határozati javaslat előbb kinyomassék és szétosztassék s csak azután tárgyaltassék. Azonnali tárgyalást ajánl. Csak azt jegyzi még meg, hogy a póttagokhoz is válaszszanak a főrendek maguk részéről öt tagot. Elnök: Méltóztassanak azok, kik gr. Cziráky ő exclja indítványát pártolják, azt felállás által nyilvánítani. Az egész ház feláll. Elnök felolvastatja a határozati javaslatot , pontonkinti megvitatás végett. Gr. Cziráky: Miután a képviselőház 10 póttagot választott, a főrendek részéről 5 tag választandó, és pedig előbb a rendes és azután külön a póttagok. Az indítvány elfogadtatik. Külön szavaznak a rendes, külön a póttagokra. Rendes tagokat a következők választattak meg: Haynald Lajos kalocsai érsek 79, gr. Erdődy Sándor 77, gr. Pálffy József 76, b. Sennyei Pál 75, gr. Majláth Antal 75, gr. Széchen Antal 75, gr. Eszterházy Pál 72, gr. Szapáry Antal 71, gr. Csáky László 65, Szögyény M. László 56, gr. Széchenyi Imre 54, Mihailovich Miklós bácsi főispán 52, b. Vay Miklós 45, gr. Károlyi György 43, Rajner Pál barsi főispán 41-et nyert. Öt tagra nézve hiányozván az általános többség, azok megválasztása, valamint a póttagoké a következő napra halasztatott. A képviselőhöz ülése deczember 28-án. Elnök: Szentiványi Károly. A kormány részéről jelen vannak: Andrássy Gyula, gr. miniszterelnök, Eötvös József b., Mikó Imre gr., Gorove István miniszterek. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Elnök: a beérkezett kérvényeket terjeszti elő, melyek a kérvényi bizottsághoz utasittatván, az ülést közbejött teendők miatt egy negyed órára felfüggeszti. A folytatólag megnyílt ülésben Elnökn ő felségének a magyar országgyűléshez intézett kegyelmes királyi leiratát mutatja be. Csengery Imre jegyző olvassa a királyi leiratot, melyben a szokott formák között azt adja tudtul ő Felsége országgyűlésünknek, hogy a qvótáról, államadósság viseléséről és a vám és kereskedelmi szövetségről szóló magyar törvényeket szentesíti. Egyszersmind tudtul adja azt is, hogy az említett tárgyakra , a közös ügyek kezelésének módjára a birodalom Lajthántól levő országainak képviselete által előterjesztett törvényeket hasonlókép szentesítette. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! Midőn ő felsége legmagasabb leírásában említettszentesített törvényeket átadni szerencsém volna, egyszersmind a legkegyelmesebb kir. leiratot kiegészítőjé, van szerencsém a t. ház tudomására hozni, hogy hivatalosan értesíttettem arról is, miszerint a bírák, tanácsban képviselt országok és tartományok részére alakítandó minisztérium alakítására nézve ő felsége részéről az előleges meghatalmazó rendelet is kiadatott. Miután e szerint mindazon feltételek teljesítve vannak, melyekhez e törvények értelmében azoknak életbeléptetése kötve volt, van szerencsém a t. házat felkérni, méltóztassék azoknak kihirdetését, egyszersmind a delegátiók tagjainak megválasztását elrendelni. (Helyeslés.) A kir. legmagasabb leiratban említett törvényeken kívül van szerencsém jelenteni, hogy ő felsége egyszersmind az izraeliták egyenjogyosítására vonatkozó, — és az 1868-ik évben viselendő közterhekről szóló törvényt is szentesíteni méltóztatott, hogy e szerint tehát mindezen törvények a mai naptól életbeléptetteknek tekintendők. Ghyczy Kálmán: a közösügyi törvény életbeléptetése feltételéül az van kiszabva, hogy a teljes és valódi alkotmányosság őfelsége többi országaiban és tartományaiban is életbe lépjen ; másik feltétel az, hogy a közös ügyek kezelésére nézve a magyar országgyűlés által megállapított módozatokhoz ő Felsége többi tartományai is hozzájáruljanak. Ezek megtörténte iránt felvilágosítást kér a minisztertől.