Politikai Ujdonságok, 1874 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1874-06-03 / 22. szám

Az új választási törvényjavaslat. Az 1848-ks választási törvény tarthatat­lansága minden választásnál, mely 1865 óta e törvény alapján foganatosíttatott, jobban­­jobban kitűnt. E törvény azon részei, melyek a választási jogosultságot szabályozzák, két fő hibában szenvednek: először is annyiféle különböző feltételhez kötik a választási jogot, hogy az egyenjogúság elve tényleg a gyakorlatban igen gyakori sérelmet szen­ved, úgy hogy például egy 300 forintos ház vagy föld tulajdonosa, ki 2-3 forint adót fizet, már választó, míg a honpolgároknak egész osztályai léteznek, kik tényleg 10 forintnál több adót fizetnek s mégis kiesnek a választók sorából a törvény hiányos intéz­kedései következtében; másik nagy hibája a törvény azon részeinek, melyek a választási jog föltételeit meghatározzák, az a határo­zatlanság és homályosság, melynek követ­keztében a jogosultság tényleges megadása igen sok esetben a központi választmányok és összeíró küldöttségek magyarázatától függ. Innét van az, hogy majd minden tör­vényhatóságban máskép magyaráztatván a törvény, más-más gyakorlat kapott lábra; az egyik törvényhatóságban választó az, a­ki a másikban a választási jogból ki van zárva és viszont. De talán még hiányosabbak az 1848-as törvény azon részei, melyek a választási eljárásra vonatkoznak. Már maga azon kö­rülmény, hogy a választási előkészületekre négy hónapnál hosszabb idő kívántatik, veszedelmes lehet némely esetben az országra nézve, mert megtörténhetik, hogy váratlan országos veszély, gyors törvényhozási intéz­kedéseket igénylő nagy események bekö­vetkezése alkalmával tényleg lehetetlenné válik az országgyűlés gyors összehívása. Ez az egy körülmény eléggé indokolná egy új választási törvény alkotását. A most érvény­ben levő választási eljárás egyébiránt nem­csak rendkívüli időkben veszélyes, hanem méltán aggodalmat okozhat az rendes idők­ben is azon káros hatásai által, melyeket a polgárok nyugalmára s erkölcsiségére s anyagi jóllétére gyakorol. Hónapokon keresztül izgalomban tarta­­tik az egész ország, a szenvedélyek folytono­san izgattatnak, a köznyugalmat átalános láz váltja föl; a vesztegetés, itatás foly, a nép józan erkölcse rendszeresen rontatik, s az esztelen költekezés nem egy derék családot juttat tönkre. Elérkezik végre nagy sokára a választás napja, s mintha csak az volna a czélja a legfontosabb politikai joggyakorla­tának, hogy az a polgárok közt zavargást, kihágásokat, sokszor testi sértéseket s em­berölést idézzen elő, a törvény úgy intéz­kedett, hogy a fölizgatott nagy tömegek egy helyen összegyűlve tartassanak még éjnek idején is. Nincs az a rendőrség, mely ily körülmények közt a nyugalom és rend fentartásáért jót állhasson, nincs az a hata­lom, mely — kivált a szilajabb természetű né­pességtől lakott kerületekben — a tivor­­nyázó tömegeket féken tartani képes legyen. Nem egy eset, mely a választások alkal­mával előfordult, szégyenfolt marad közéle­tünk történetében. Nem a szabad vélemény­nyilvánítás, az alkotmányos joggyakorlat példái ezek, hanem a legvadabb szenvedé­lyek kitörései, melyeket egy műveltségre igényt tartó állam huzamos­ ideig meg nem tűrhet. Belátta ezt az országgyűlés és az egész ország józanabb része rég; belátta a kormány is, s minthogy a Tóth Vilmos volt belügy­miniszter által benyújtott új választási törvényjavaslat annak idején az ellenzék heves ellentállása miatt törvénynyé nem válhatott, most egy oly törvényjavaslattal lép az ország elé, mely teljesen érintetlenül hagyja az 1848. törvény azon határozatait, melyek a választási jog megadását szabá­lyozzák s tisztán csak a fentebb jelzett káros kinövések elhárítására szorítkozik. Szerény mérve az a haladásnak, melyet a törvényjavaslat jelez, ha csak a választási jog elvi alapjait tekintjük, de rendkívül nagy és messzeható javítása közviszonyainknak, nagy horderejű jótékony társadalmi reform, ha a választások mikénti foganatba vételét veszszük szemügyre. Mert az, hogy bizo­nyos jog áldásos-e vagy káros az országra nézve, nem csupán attól függ, hogy miféle föltételek alapján gyakorolja azt a nép, hanem talán méginkább attól, mi módon él azzal, józanul-e vagy esztelenül. Legfontosabb intézkedése a tervezett új választási törvénynek az, hogy behozza az állandó választói lajstromokat, melyekbe minden választó hivatalból igtattatik be, s melyek évről évre rendszeresen kijavíttat­ván s kiegészíttetvén, bármikor gyorsan le­hetővé teszik a képviselőválasztás eszköz­lését. Nagy előny ez már azért is, mert így a választók összeírása nem akkor történik, mikor az izgatottság átalános, s ennélfogva a törvény kijátszására irányzott törekvés a pártoknál napirenden van, hanem rendes nyugodt időkben, mikor a választási izga­tottság sem az összeírók higgadtságát, sem az összeírandók jogérzetét el nem homályo­­sítja. De még nagyobb előny, hogy az áta­lános választói lajstromok lehetővé teszik az országgyűlés 24 nap alatti összehívását. Ez időközből az utolsó tíz nap a választások tényleges megejtésére esik, a többi idő minden törvényhatóságnak az előkészületek megtételére marad. Az utolsó tíz nap alatt okvetlenül meg kell történni minden vá­lasztásnak. Ily módon, a választással járó izgatott­ság, idő- és pénzpazarlás is rövidebb időre szoríttatik, s az is biztosítva van, hogy egy váratlan eset beálltával csakhamar össze lehet az országgyűlést hívni, ha az netalán föl volna oszlatva. Helyes intézkedés az is, hogy a válasz­tást nem kellene éjen át is folytatni. A rendes élethez szokott emberre nézve a most oly gyakori éjszakázás a választások alatt fölöttébb terhes, a rendetlenkedőnek csak kedvező alkalom, hogy kicsapongási hajla­mait saját józansága s a közcsend rovására kielégítse. A vesztegetésekre s mindennemű válasz­tási visszaélésekre a tervezett új törvény rendkívül szigorú büntetéseket szab. Vita tárgyát képezheti, hogy a büntetések ily nagy mérve, — némely esetekben 2000 fo­rintnyi pénzbírság s öt évre terjedhető bör­tön — nem megy-e túl a határon. De ré­szünkről nem kétkedünk abban, hogy az annyira elharapózott visszaélések kiirtá­sára okvetlenül szigorú intézkedések szük­ségesek. Az ítélethozatal a rendes bíróságok kezébe lévén letéve, nem kell attól tartani, hogy bárki jogtalanul büntettessék. Egyéb­iránt a bűnvádi kereset megindíthatása 30 nap alatt elévül, s így a véget nem érő perpatvarnak s netaláni zaklatásnak útja el van vágva. Egyelőre csak ez átalános megjegyzése­ket teszszük a választási törvényjavaslat azon részeire vonatkozólag, melyek az eljá­rásra vonatkoznak. Hátra van még, hogy a törvényjavaslat azon részéről is szóljunk, mely a választási jogosultság feltételeire vonatkozik. Ha olva­sóink a törvény szakaszait elolvassák, lát­hatják, hogy ezekben még sokkal nagyobb tarkaság uralkodik, mint az 1848-ki törvény illető szakaszaiban. S ez természetes, mert az uj törvény részletes, pontos magyarázatát adja az 1848-ki törvény illető pontjainak s a magyarázat természetszerűleg hosszabb, mint a magyarázandó szöveg. Az összeiró Budapest, junius 3-án 1874. 22-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft, félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság : Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XX. évfolyam. HIRDETÉSEK DIJA : Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben : Hausenstein és Vogler, Wallfischgasse Nr. 10, Moese R., Seilerstätte Nr. 2 és Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22.

Next