Postás Közlöny, 1947
1947-03-01
POSTÁS KÖZ L ÖN Y lembe venni nem lehet. A rendelet egyik hiányossága az, hogy a postamesteri szolgálatban eltöltött időt — a postamesteriés kiadói szolgálat kivételével — ezidő szerint még sem besorolás, sem nyugellátásszempontjából beszámítani nem lehet. Nagy újítás a rendeletnek az az intézkedése, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a közszolgálatot megelőzőleg magánalkalmazásban eltöltött idő egy részét (legfeljebb kétharmad részét) be lehet számítani, ha a beszámítást az erre a célra alakult bizottság engedélyezi. Csak olyan magánszolgálati idő számítható be, amelyben megszerzett szakképzettségét az érdekelt a postaszolgálatban is megfelelően hasznosíthatja, vagy ha az érdekeltnek a postai alkalmazását a magánalkalmazásban szerzett szakképzettsége tette indokolttá. Külön felhívjuk a szaktársak figyelmét arra, hogy e beszámítás iránti kérelmek előterjesztésére előírt határidő 1. év április hó 30., valamint arra, hogy a folyamodványhoz, melyet szolgálati út betartásával kell felterjeszteni, csatolni kell a magánalkalmazást hitelt érdemlően igazoló szolgálati bizonyítványt, melyből pontosan kitűnik: az alkalmazás időtartama, minősége, valamint a foglalkoztatás, munkakör tüzetes megjelölése. «■■■■»■»»■■■«■■■■•uiiiiEmiluaHmHg Az üzemi bizottsági választások A múlt évben megválasztott üzemi bizottságok működési ideje lejárt. A Szakszervezeti Tanács január hó 4-én tartott ülésén határozatot hozott az üzemi bizottsági választások megtartásáról és elrendelte, hogy a szakszervezetek a választásokat mielőbb tartsák meg és lehetőleg legkésőbb január hónapban fejezzék be. A Postás Szakszervezet Elnöksége január6-án foglalkozott a Szakszervezeti Tanács választást elrendelő határozatával és egyhangú határozattal arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelenlegi körülmények között nem kívánatos az üzemi bizottságok választását általánosan megtartani. Természetesen ott, ahol az üzemi bizottságok munkája nem megfelelő, vagy kiválás folytán a tagok, illetve póttagok száma megfogyatkozott, ahol a szakszervezet úgy látja, hogy szükséges, ott a választásokatmegtartja. A Postás Szakszervezet Elnöksége ezt a határozatát a tények mérlegelése után hozta meg. Az elnökség határozatát eljuthattuk a Szakszervezeti Tanácsnak és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszternek, aki azelnökség határozatát, illetve javaslatát tudomásul vette és a 109.500/1945. K. M. rendelet 7. §-ának 1. bekezdését 201.433/ 1947. K. M. rendeletével oda módosította, hogy a már megválasztott üzemi bizotságok megbízatása 1947. december 31-ig érvényes. A fenti döntés helyességét az azóta bekövetkező események mindenben igazolják. A mind nagyobb arányokat vett horthysta-fasiszta összeesküvés leleplezésének fejleményei és az ebből adódó események bizonyítják, hogy mennyi józanság és reálpolitika nyilvánult meg a Szakszervezeti Tanács és a két munkáspárt vezetőinek azon határozatában, hogy az üzemi bizottságok választását elhalasztva, minden rendelkezésre álló erővel a reakció ellen fordult. A Postás Szakszervezet Elnökségeáltal hozott határozatot az azóta bekövetkezett események a legteljesebb mértékben alátámasztották. Választás tehát csak ott lehetséges, ahol kiválások folytán vált hiányossá az üzemi bizottság, vagy ahol rosszul működik. Az utóbbi esetben az üzem, a hivatal dolgozóiezt írásban közölték a Szakszervezettel, i amely az ügyet kivizsgálva, véleményezve felterjeszti a Szakszervezeti Tanácshoz,ahol egy, erre a célra alakult hatos, paritásos bizottság dönt végső fokon a választás megtartásának szükségéről. A munkásság vezetőinek elhatározása és megállapodásai megnyugvást hoznak a dolgozók közé és így teljes erejüket latba vethetik a reakció megfékezése és felszámol Gerő miniszter a Szabadszakszervezeti tájékoztatón Az ördög nem alszik Február 15-én a Postavezérigazgatóság, a Budapesti, a vidéki postaigazgatóságok vezetői, a Szakszervezet elnöksége, a nagyobb budapesti hivatalok üzemi Bizottsági elnökei és főbizalmiai, a kerületi titkárok és az igazgatási székhelyeken lévő helyi csoportok elnökei részvételével Gerő Ernő közlekedési miniszter jelenlétében szakszervezeti tájékoztató összejövetelt rendeztünk a postai és szakszervezeti vezetők egymás közötti kapcsolatainak továbbfejlesztése és közös kérdéseink megbeszélése végett. Köszönetét fejezte ki Gerő Ernő miniszternek határozott és hatékony közreműködéséért. Gyurkovics Károly, szakszervezetünk elnöke bevezetőül megállapította, hogy az az önfegyelmezett magatartás, amit Udvarhelyi vezérigazgató is megemlít, minden szakszervezeti vezetőre, minden tárgyilagos és a lehetőségeket józanul megítélő postásra kötelező, még akkor is, ha ez bizonyos népszerűtlenséggel jár. A nem öntudatos postások egyrészében kialakult szakszervezetellenes hangulat abból a hozzá nem értő — vagy nagyon is tudatos és irányított — követelésből fakad, mely ettől a földig rombolt és a civilizált élet minden lehetőségétől megfosztott országtól akart máról-holnapra olyan eredményeket, amit a letűnt rendszer összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között sem tudott felmutatni. Az elért eredményekkel kapcsolatban a postás dolgozók nevében köszönetét fejezte ki elsősorban Gerő Ernő miniszternek, azért a fáradhatatlan közreműködésért, amelyet érdekünkben kifejtett. Köszönetét fejezte ki a Pénzügyminiszternek, a jelenlévő Ádámfia Károly pénzügyminiszteri osztálytanácsosnak és a posta vezető-, szaktisztviselőinek a postai fizetésrendezés ügyében kifejtett munkásságukért. Gyurkovics elnök a továbbiakban számokkal érzékelhető példákat hozott fel szakszervezetünknek 1945 Álos Ödön alelnök üdvözlő és megnyitó szavai után dr. Udvarhelyi Ödön postavezérigazgató beszédében örömének adott kifejezést, hogy a postai igazgatás és a szakszervezet vezetősége Miniszterünk jelenlétében közös megbeszélésen hallgatják és vitatják meg problémáikat. Elismeréssel adózott a szakszervezet képviselőinek önfegyelmezett magatartásáról a régóta húzódó fizetésrendezési tárgyalásokkal kapcsolatban, valamint arról, hogy a szakszervezet szem előtt tartotta a közigazgatási és mérnöki személyzet érdekeit is, augusztus 1-től végzett munkájáról: Temetkezési segélyre kifizettünk 549 esetben 119.320 forintot; Szülési segélyre kifizettünk 610 esetben 36.906 forintot; Szociális segélyre kifizettünk 150 esetben 9782 forintot; 50 százalékos tankönyvsegélyre kifizettünk 416 esetben 14.378 forintot. A kulturális titkárság ügykörében 253 postás ifjút nyaraltattunk teljesen díjtalanul Tatán. Postás hallgatók részére fenntartunk a Dolgozók Kereskedelmi iskolájának egy osztályát. A Postás Zeneiskola postás növendékei részére tandíjkedvezményt folyósítunk. Fenntartjuk a sakk-, színjátszó-, dalárda-, bélyeggyűjtő-, képzőművészcsoportokat. 1629 hallgatóval 35 helyen szakszervezeti szemináriumot rendeztünk. Egyhónapos szakszervezeti vezetőképző iskolát tartunk, fenn 90 hallgatóval. A fenti célokra ezalatt az idő alatt 56 ezer forintot adtunk ki. A Postavezérigazgatóság kb. 40.000 forintos karácsonyi segélyakció keretét 10 ezer forinttal bővítettük ki. Gerő Ernő közlekedési miniszter adott ezután rövid tájékoztatót és útmutatást. „Az ördög nem alszik” — mondotta és ismertette, hogy voltak és vannak még mindig olyan kormányon belüli törekvések, melyek odairányulnak, hogy egységesen rendezzék a köztisztviselői fizetéseket, figyelmen kívül hagyva a Vasút és Posta üzemi jellegét. Kiemelte, hogy az elért eredmények a szakszervezeti gondolat helyességét igazolták, s a szakszervezeti érdekképviselet két év alatt kivívta azt a helyet a postások részére, amit a letűnt uralmi rendszerben hosszú évtizedek meddő küzdelmeinek nem sikerült elérni. A mi véleményünk szerint, — mondotta Gerő miniszter — a demokráciában aki többet dolgozik és szaporítja az állam bevételeit, az ebből részesüljön és kapjon több fizetést. Az volna a demokráciában a legnagyobb egyenlőtlenség, ha mindenki egyforma fizetést kapna, tekintet nélkül arra, hogy milyen eredménnyel dolgozik. Tehát, aki egyenlősíti a béreket, az nem demokrata. Bejelentette, hogy a fizetésrendezés anyagi előfeltételei már korábban megvoltak, ennek dacára komoly harcokat kellett vívni a kormányon belüli ellenvéleménnyel. Elismeréssel adózott a postás dolgozók eddigi munkájáról és kérte őket, hogy úgy a saját, mint az egész ország helyzetének minnél előbbi megjavítása érdekében fokozottabb szorgalommal dolgozzanak, beleilleszkedve a hároméves tervbe, állandóan emeljék a posta színvonalát, a szolgáltatások mennyiségét és minőségét. A postás dolgozók helyzetének további javítása nem valósítható meg a demokrácia gazdasági helyzetének további erősödése nélkül. Gazdasági életünk további javulása magától érthetődően a postások életviszonyainak javulását vonja maga után. Vizsgáljuk és számontartjuk a múltat, de döntőnek a ma végzett munkát tartjuk, hogyan illeszkedik valaki szaktudásával és munkakészségével a demokratikus közösségbe. Nem szabad megállnunk a munkában, mert a megállás visszafejlődést jelent és lemaradunk a létünkért folytatott küzdelemben. Ilyen érte További jó munkát és eredményeket kívánva postás munkatársainak, „Éljenek a postások” szavakkal se-■lemben nem az a reakciós, aki ma munkafegyelmet követel, hanem az, akinél a munkafegyelem hiányzik. Ezt meg kell értetnünk mindenkivel. A beszédek után a jelenlevők kimerítően beszélték át egymás között a postásproblémákat s a legközelebbi Nyugdíjasok besorolása A magyar köztársaság kormányának 1700/1947. M. E. sz. rendelete szerint a posta részéről nyugellátásba részesülő személyeket is be kell sorolni az új postai illetményrendszerbe. A rendelet 10. értelmében a nyugdíj kiszámításánál arra a fizetési fokozatra megállapított beszáontható javadalmazást kell alapul venni, amely fizetési fokozatba az alkalmazott a tényleges szolgálatban utoljára tartozottilletőleg a rendelet szerint besorolandó. A nyugdíjast a szolgálati idő alapján azon szakon kell besorolni, amely szakból nyugalomba helyeztetett. A szakra előírt iskolai képesítésnél esetleg később megszerzett magasabb képesítést a besorolásnál figyelembe venni nem lehet. Ha ilyen módon a nyugdíjas alacsonyabb fizetési fokozatba kerülne, a rendelethez csatolt 2 összehasonlító táblázat szerint abba a fizetési fokozatba kell besorolni, amely a jelenlegi nyugdíj alapjául szolgáló fizetés osztálynak és fokozatnak megfelel. A rendelet 10. §-a értelmében a besorrolásnál csak a nyugdíj megállapításánál alapul vett tényleges szolgálatban eltöltött beszámítható szolgálati időt lehet figyelembe venni. Ehhez képest a nyugdíjas szolgálati idejét kedvezményes időtöbblettel (mozgópostás, ólmos, stb. idő) felemelni nem lehet. A fentiek szerint kell végrehajtani az özvegyi nyugdíjasok, kegydíjasok, stb. besorolását is. 1947. év január 1 -től a nyugbérben részesülőket is a szolgálati idejüknek megfelelően szintén be kell sorolni és ellátatlan kiskorú gyermekeik után családi pótlékot kell folyósítani. A nyugdíjasok besorolását a Központi Számvevőség hajtja végre. A besorolásról a Központi Számvevőség a nyugdíjast, kegydíjast, kegybérest írásban értesíti és az értesítésben közli a megállapított új postai fizetési fokozatot és ennek megfelelő új állás elnevezést. A Központi Számvevőség "besorolási értesítése ellen az érdekelt, ha azt magára nézve séremlésnek találja, a kézhezvételtől számított 30 napok belül felülvizsgálati kérelemmel élhet. A felülvizsgálati kérelmeket a Közlekedésügyi Miniszterhez kell címezni és a Posta Központi Számvevőségénél kell benyújtani. Budai filmbarátok Új színt jelentett a magyar újjáépítésben az a mozgalom, mellyel egy városrésza minden kulturális összeköttetéstől elzárt Buda felépítette kedves filmszínházát. A Mafirt kezdeményezésére megalakult öt Budai Filmbarátok Társasága, Kolozsvári Grandpierre Emil, a kitűnő magyar író vezetésével és megszervezte azt a mozgalmat, amellyel Buda lakosságának minden rétegét bevonták az újjáépítésbe. Legtöbbet ezúttal is a munkások teljesítettek, a II. kerületi üzemek munkásai ingyen rohammunkával járultak hozzá az építéshez. Az iparosok önköltségi árban készítették a berendezés egy részét, míg a polgárság a még rom moziban megnyílt pénztárban hónapokkal előre lekötötték a jegyeket, hogy anyagilag segítsenek. A több hónapig tartó közös erőfeszítés eredményeképpen március 15-én megnyithatta végre kapuit az Átrium. Az újjáépítés jelentőségéhez méltó külsőségekkel ünnepelték a Mafirt nagy teljesítményét. A főváros kedvencei léptek fel. A megnyitó beszédet Nógrádi Sándor tartotta, míg a közönség soraiban Nagy Ferenccel és Szakosíts Árpáddal az élére,, ott volt közéletünk számos vezető embere. Másnap azután Buda közönsége vette birtokába a színházat, örülve, hogy végre nem kell órákhosszat tartó, éjfélbe nyúló utazásokra szánnia magát, ha kulturális igényeit akar- 3