Postás Közlöny, 1949 (2. évfolyam, 1-13. szám)

1949-01-01 / 1. szám

1949 .januar Új év, új feladatok Ha visszatendntünik féléves oktatási munkánkra, megállapíthatjuk, hogy vannak eredményeik. A különböző oktatási megnyilvánulásokon összesen 9304 szaktárs kapott valamilyen szakszervezeti oktatást. A szám elég mazgas, de ha figyelembe vesszük szekszervezetünk taglétszámát akkor még sok a tennivaló. Az eredményeink mellett meg kell emlékezni a hiányosságokról is. Egyes tennivalókat elhanyagoltunk. Ezen az új oktatási évadban javítani fogunk-Budapesten 1836-an, vidéken 655-en hallgattak szemináriumot. Ha tekintetbe vesszük, hogy fél évvel ezelőtt még nem volt élettáj, akkor az eredmény szép. Azonban a postosság létszámát tekintetbe véve megállapíthatjuk, hogy legalább kétszeresére kell a szemináriumi hallgatóik Lészámát emalni. Ugyanakkor e minőségre is nagy súlyt kell helyezni. Ezen a téren a most lezajlott szemináriumok tapasztalatait fi gye- lembe véve fogjuk az eredményt javítani. Az új oktatási évad megindulása rikahnából vidékre nagy figyelmet kell fordítni. Az eddigi eredményeit negyon gyöngék voltak, a vidéki postásságnk a hátrányt be kell hoznia. Ez csak a tanulással lehetséggles. A központnak minden támogatást meg kell adni, hogy a vidéki oktatás feljavuljon. A természettudományi előadássorozatunk jó eredménnyel zárult. Ezen a téren ,ha új feladatokat kell megoldanunk- Ez az új feladat a környék bekapcsolása. Eddig csak Budapesten tartottunk ektedálaton. Az éretlődés arra kötelez bennünket, hogy Pest környéken is rendezzünk előadássorozatot. Legnagyobb hiányosság a szakoktattás terén tapasztalható Ezt a területet nagyon elhanyagoltuk szakszervezeti részről. A szakmai továbbképzés rendkívül fontos népi demokráciánk szempontjából. A különböző szaktanfolyamokat a postafőosztály szervezete és a szakszervezet csak ellenőrzést gyakorolt A Szakszervezeti Tanora XVII. kongresszusa megállapította, a szakoktatás fontosságát és határozatot is hozott. Ezen határozatot szakszervezetünknek is végre kell hajtani. A termelés növelése és jó megszervezése érdekében a szaktanfolyamok tömegét kell megszerveznünk. Ezekről a tanfolyamokról kikerülő szaktárcákat be is kell vonni a termelésbe és irányításba is. A kerületi központokban jóv ákerült egyéni vizsgák zajlotak le. Az eredményt csak az romlotta le, hogy az egyéni tanulóknak csak egy része jelent meg. A megjelentek jó felkészültségről tettek timi bizonyságot A jó eredmény arra serkentett, hogy újabb egyéni tanulást szervezzünk meg. A postamestereket vontuk most be az egyéni tanulásba, számszerint 2035-öt. A postamester sz aktálisak örömmel fogadták a kezdeményezési Levelek tömegével árasztanak el bennünket, melyben köszönik a gondolkodást. A postamester szakklisik ezzel tanubizonyságot. Szolgáltanak demokratkus felfogásukról. Meg kell jegyezni azonban, hogy két szaktárs nem fogadta el a feléje nyújtott segítséget, elutasították a tanulásban való részvételt. Új típusú okt-Várt indítottunk- Az öthetes iskola anyagával hetenként háromszor négy órán keresztül folyik oktatáss azon szaktársak részére, lehet a termelőből nem lehet elvonni. Ezt r® oktatási formát ki fogjuk terjeszteni az üzemekbe is, hogy minél nagyobb létszámot vonjunk be a tanulásba. Ha a reánk váró feladatokat eredményesen oldjuk meg a® új eastentőben, akkor elmondhatjuk, hogy jó munkát végezünk. Szabó Pál. Kollonics—Hám * Pehm fiatalisilő magyar főpapok Kollonics Lipót gróf, Lipót császár magyar szkértője, aki a Habsburgháznak tett szolgálataiért esztergomi érsek lett Működésére talán a legjellemzőbb, hogy ő vette át az alsóausztriai törvénykódexből a tortúrák (kínzó vallatások) rendszeres alkalmzását. Bíbornoksága alatt tízezrével pusztul a magyar és ezrével küldik kataolizálás ürügye alatt a jobbágyokat és református nemeseket gályarabságra. Kollonics szerint „a sok rabló népet, (magyarokat) ki kell űzni ,az országból és helyébe más hűbb alattvalókat (németeket) kell telepíéni. Kollonics hírhedt mondása szerint „először koldussá, az ún rabbá kell tenni a magyar népet” A katholizálás ürügye alatt üldözte a magyar függetlenségi mozgamat és hazafiakat és elkoboztatta a portestáns magyarok birtokait. Ez volt Kollonics, Hám, 1848. A dicsőséges szabadságharc idején, amikor a negyvennyolcas lobogók már csak egyedül képviselték a szabadságharc zászlaját az elnyomás elleni harcban, amikor Magyarország, a magyar nép vívta önvédelmi harcát az ősi ellenség, a Habsburg-ház és a magyar feudalizmus ellen, akkor Hám esztergomi érsek arról ír pásztori éveidben (már akkor is volt ilyen), hogy „az ausztriai” háznak missiója van... és ebben a missiójában a katholiikus egyház leghathatósabb és leghívebb szövetségese fog maradni.” 1849. március 4-én, ünnepélyes — Te deum laudamust — tart ,,ő császár és király apostoli felségnek, I. Ferenc Józsefnek, boldog és szerencsés kormányzásáért, nemkülönben a ... helyreállott áldott békességért." Isten áldását kéri Hám esztergomi érsek a magyar szabadsághősöket akasztófára küldő, a bitófák rendjét, a kufsteini vár kazamatáinak csendjét és békéjét, Haynaut, a bresciai hiénát a magyarságra zúdító , a császári és királyi, apostoli felségre." Méltó utóda ennek a hazaáruló Hámnak, Pehm-Mindszenty József, ki már az 1918—19-es forradalmak után megmutatta,, hogy hová tartozik és a legútszélibb hangon uszított a bukott forradalom hősei ellen. 1938 november 19-én Zalaegerszeg törvényhatósági úgynevezett ,,díszközgyűlésén” indítványt nyújtot be „dr. vitéz Imrédy Béla , miniszterelnök úr őrnagyméltóságának a város díszpolgárává való választása tárgyában.“ Amit eddig tett Mindszenty-Pehm, az méltó folytatása a Kolonicsok, Hámek magyarán-ellenes hazaáruló tevékenyyégeinek. 1045-ben, a földreformkor, mikor hétszázezer magyar földnélküli paraszt kapott földet, akkor „bizonyos társadalmi osztályok gazdasági tönkretételéről”, „vagyonukból kiforgatott tulajdonosokról” beszél. Hogy a magyar parasztság milliói évszázadokon át — ki voltak forgatva munkájuk eredményeiből, tulajdonukból, hogy intézményesen a gazdasági tönkretétel állapjában voltak — ez nem érdekelte Mindszenty Pehm urat. Ő csak az Eszterházyak 200.000 holdjáén aggódott. így látszik Mindszenty, a Habsburg-ügynök és hercegi tulajdont védő politikus, megfeledkezik arról, amit mint egyházfő apostolnak tudni kéne, hogy ,,könnyebb a tevének a tü fólián keresztül jutni, mint gazdagnak a mennyországba.” Vagy talán Mimdszenty úr nem akarja, hogy a gazdagok a mennyországba jussanak? Vagy talán más az ige és más a valóság Mindszenty úr szerint ? Mindezekre azonban felteszi a koronát Mindszenty most leleplezett ténykedése. Külföldi imperialista hatalmaidról állt össze kötetésben, tízezres tételekben árulta a dollárt zugban, (jó drágán) a magyar nép ellenségeivel, hazcárulókkal, fasisztákkal szövetkeznek, kémkedik a magyar belügyekbe való beavatkozásra, Magyarország elleni háborúra kéri fel az imperialista hnalmaikat. Elég volt a hazaárulásból! örömmel üdvözöljük a rendészeti hatóságok erélyes és határozott közbelépését. A Magyar Köztársaság megvédése érdekében a dolgozó magyar nép nevében, a magyar dolgozók jövőjének biztosítása érdekében követeljük a dollárspekuláns, az imperialista hatalmaiknak kémkedő, a fasisztákkal cimboráló habsiburg restauráló, amagyar népet a háború borzalmaiba taszítani akaró hazaáruló M.Tld Szenty legpéldásbb megbüntetését. Básta R. Az esztergomi nagy probléma . Én mindig mondtam, hogy ne ilyen cső alakú tokba rejtsük el a titkos irattárat, mert most, így azután alaposan belekerültünk a csőbe! POSTÁS KÖZLÖNY Amit a Népszava is megírt rólunk: Huszonhat postás az újjáépítés áldozatos munkájában Még élénken emlékszünk, az ostrom után Budapest telefonjai némák maradtak. Felrobbantott telefonközpontok, tönkretett automataroncsok maradtak a fasiszták után Azután lassan, dolgozó pop és műszaki embereink munkája nyomán, ismét élet, elektromos áram ment a költ huzalokba, s ma már Budapest minden részén újra lelhet beszélni. Azaz van mi'g egy kis szépséghiba- De beszéljen helyettem a Lipót Központ, az a 26 ember, aki modt, Katona,br'jdd néven vállalkozott, — hogy mire ? — Mire vállalkozott a Lipót központ? — Hát arra — feleli Selmeczi szaktárs, hogy a környező gyáraknak lehetővé tegyei hogy beszélhessenek. — Milyen gyárakról van szó? — — Oh, nagyon sok van itt! Szalay elektromos gyáár, Láng gépgyár, Magyar Acél, Izsák festékgyár, Elektromos művek stb — Ezek nem tudnak beszélni? Nincs telefonjuk? — De igen —, szól közbe Varga Gyula, — csakhogy fél órát kellett várniok egy kapcsolásra. — S hogy segítettek ezen? — Úgy, — mondja Vince János —, hogy a Szaktanács XVII. Kongresszusára brigádmunkával helyreállítotttunk 9 vonalviálasztót. — És az eredmény? — Ma a környező gyárak kifogástalanul beszélhetnek. Megalakul a Katona-brigád — Persze örültek neki? — Hogyne örültünk volna, — szól közbe Pintér szaktárs. A sikeren felbuzdultunk s 26 fővel még aznap újra alakult a Katona-brigád. — S milyen feladattal? — Oh, a feladata adva volt, — válaszolja Varga Gyula brigádvezető. — Itt a LiPuiban a németek mindent felrobbantottak, de hasonló sors érte Rákosszentmihályt Sashalom Mátyásföld automata központjait is. Jöjjön szaktárs, nézze meg, amit mutatok! 156 kg ócska roncselfogó és 5 roncsgépegység — S már húz is a pincébe. A sarokban egy halma® ócskavas. — Na ez nem érdekes — mondom. — Magának nem, mert ócskavasnak nézi és valóban kilóra kaptuk raktárból, de ezek a jelfogó és egyéb roncsanyagok a mi kezünkben élő telefonközponttá válnak 155 kg ócska roncs-jelfogó van itt és 5 roncs gépegység. — S mit, csinálnak belőle? — Kettő újat, — mondja röviden Henz Vilmos. — Tyúk, a kutyafáját, de hisz akkor maguk óriási pénzt spórolnak meg a postának! — Hát igen. Kb. 250.000 Ft-ot takarítunk meg — S mi az elgondolásuk ? — Kb. 10 hónap alatt készítjük el, május, júniusban már újra közvetlenül tárcsázza Budapestet, Mátyásföld és Rákosszentmihály lakossága közben a munka serényen folyik. Somogyi Rózsa ügyes kezekkel forrasztja a sok ezer szál drótot, vigyáznia kell, mert egy téves kötés és hiába tárcsáznánk a bűvös hat számot. — Hány év alatt lehet, az ilyen munkát megtanulni? . — A posta műszerész-iskolájában 4 érv — mondja Vörös István élmunkás —s még utána hosszú esztendők gyakorlata kell hozzá. — Na ezt el is hiszem. — És mi történik, ha közben egy jó újítás aka?— Erre is gondoltunk, — mondja Takács Szaktárs. — Mi, Weiner, Csibész és ördög szaktársunk állandóan alkalmazzuk a legújabb műszaki újításokat úgy, hogy az üzembehelyezés napján e két törpeközpont lesz Nagybudapest legmodernebb automata-központja. — A bevizsgálásokat hogy csinálják? — Áthajtjuk Zugló-központból az áramköröket s így ezeket a teljesen üzemkész szerelvényeket szállítjuk majd ki. ■— Ez szép. — Etetve csak szép lesz, ha elkészül, — mondja Kelemen szaktárs. — Hát szórakoztak-e sokat, karácsonykor? — Nem, — feleli Makrai szaktára.— Miért? Maguknak nincs ünnepük? NI mi ünnepünk akkor ion el... — Kérem, — feleli Kulcsár szaktárs, — a mi ünnepünk akkor jön el, amikor a kret peremvárosban az utolsó tízperces munkát végezzük, amikor tíz perc várakozás után az előfizetők újra automatán telefonálhatnak. Búcsúzunk a Katona-brigádtól. Postás öntudattal megérezték, hogy országunk építése a mi munkáinkból is fakad. S amikor 250.000 forintot megtakarítanak munkájukkal népidemokráciánknak, azt azzal a tudattal teszik, hogy az összeg visszajut hozzájuk, mert kell a pénz kórházra, üdülőre, szociális intézményekre, olyan célokra, amikre csak a dolgozók állama áldozhat, s amelyek már a dolgozók javát szolgálják! G. A. : Ahogyan a roncs gépegység látszik. s Mit végeztünk novemberben? A postás dolgozók munkaversenye gyors ütemben egyre nagyobb méreteket ölt Szaktársaink leleményességükkel igen sok helyen kiváló eredményeket érnek el a póstai szolgálat gazdaságosabbá tétele, valamint postai szolgálat minőségének javítása terén. Bizonyosak vagyunk benne, hogyha ez a lendület tovább fokozódik, a postás dolgozók a® 5 hónapos munkaversenyben jó eredménnyel végeztek Ez nagyrészt a versenybizottságok és üzemi mozgalmiak jó munkáján mlnk Ezért azokat, akik a rendes szakmai munkájukon kívül még a versenyek szervezésének és irányításának munkáját is végzik, kétszeresen veszik ki részüket a dolgozók életszínvonalának felemeléséért folytatott nagy küzdelemből, hasonlón, mint az élmunkásokat, a dolgozók megbecsülése kíséri munkájukban. Nézzünk néhány üzemet, hogy alakul a termelési verseny. A Postaműszaki igazgatóság 4/1. csoport átlagos teljesítménye október hónaphoz viszonyítva 07 százalékkal emelkedett. A megtakarított órák száma csaknem kétszeresére emelkedett Ennek oka, hogy a meglévő normákat, illetőleg normában megállapított munkákat, kibővítették, újabb munkákra alkalmazták a normaidőket. A fenti eredménnyel az 5 hónapos munkatervben vállalt feladatokat már egy hónappal előbb elvégezték, sőt 0,6 százalékkal túl is teljesítették. Munkafegyelmi versenyben a csoport 99,95 százalékos eredményt ért el. Anyagmegtakarításuk 113.635 Ft-ot tesz ki. A csoportnál működő három brigád közül legjobb eredményt a Petőfi SzIT brigád érte el. A brigád 100 drb N 6-os soros készülék felújítását 1500 munkaóra helyett 1050 óra alatt végezte el. Ez százalékban kifejezve 42 százalékos többteljesítményt jelent. A budapesti postaműszaki igazgatóság magasépítési osztályának ipari csoportjai 10.108 forintot takarítottak meg. 11 Budapest Kerületi Műszaki Igazgatóság megtakarítása 67.660 forint A műhelymunkák észszerűsítése során a Gerő-brigád 64.725 forintot takarított meg. A Kossuth-brigád munkájával selejtcsökkentés címén ócska építési anyag újbóli felhasználásával megtakarított 464 forint 80 fillért. A Kábelhivatal építési osztályánál a megtakarítás 38.257 forint 50 fillér. A csőgyártó brigádversenyben első a Táncolcs-brigád 72 százalékos teljesítménnyel, szemben az előző havi 48 százalékos teljesítménnyel. A Kábelhivatal 2 szerelési osztálya összmegtakarítás: 54 578 forint A Kábelhivatal 3. ipari osztálya megtakarítási, 76.136 forint. A Központi Javítóműhely megtakarítási munkaórákban 59.335 forint, nyersanyagban 82.962 forint összesen 132.297 forint A Központi Járműtelep megtakarítása 84.165 forint. A Postaállomás Kossuth-brigádja a teljesítmény-verseny során a székesfehérvári csikótelepen elvállalta a kukorica-góré felépítését, s ezzel kapcsolatban 3000 forintot takarított meg. A Postaállomás összmegtakarítása 6178 forint 20 fillér. Nemcsak a műszaki üzemeknél, hanem a forgalmi hivatalozónál is komoly ütemben folyik a verseny. Ha sokkal kevesebb lehetőséggel is, de nem kevesebb igyekezettel biztosítják a jobb, gyorsabb és pontosabb postai szolgálatot. A munkaversemy eredményeinek megállapításaikor nem hányhatunk szemet a brigádok kimagasló eredményei felett A brigádok megalakulása óta a munkaverseny irama állandóan fokozódik és ez a körülmény már a decemberi teljesítményeket erősen fogja befolyásolni. A brigádmozgom szerves része a munkaversenynek és ezen keresztül a szocializmust építő tervgazdálkodásnak. POSTÁS SZABADDSÁGHARCOS SZÖVETSÉG TAGJAIHOZ! Január 19-én szerdán, 5 órakor a Benczúr utca 27. szám alatti dísztermünkben taggyűlést tartunk, melyre minden postás bajtársat elvárunk! Munkaversenyben építjük az ország hírhálózatát