Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-11 / 130. (873.) szám

Csütörtök, fontos II J&ZG GIZDASáG Az adó- és pótadóreform (—sít—) Prága, június 10. A politikai élet rovataiban sok szó esik most az adóreformról. A koalíciós politika szócsövének egy része azt hirdeti, hogy a­z adóreform*könnyíteni fog az adófizetők hor­ribilis terhein s ezzel szem­ben más, a koalí­cióval nexusban álló lapok úgy tudják, hogy a pénzügyminiszter új adóterheket készít elő. Csak tegnap reprodukálták a cseh nép­párt lapjának azt a közlését, ho­gy a mező­gazdák átalányosított forgalmi adóját a pénz­ügyi kormány emelni sz­ándék­ozik. E tekintetben tehát teljes a bizonytalan­ság. Ezt a bizonytalanságot legnagyobbrészt a politikai helyzetnek labilitása hozza magá­val, mert hiszen az az elsőrendű kérdés: lesznek-e ősszel új választások, erősen be­folyásolja a politikával összefüggő kérdése­ket s így az adóreform tervét is. Semmiképpen sem valószínű az, hogy az őszi választások esetén a kormány adó­emelési reformot kezdeményezne, mert nem adhat kortesfegyvert az ellenzék kezébe, amely kézben úgy is elég harci eszköz van a kormány ellen. Ha azonban a választások csak jövőre lesznek, úgy könnyen a parla­ment elé kerülhet a beharangozott adóreform. Az adóreform kérdés­ének felszínre hozza a publicisztikai aktualitás a diskusszió során az állam adópolitikájának kérdését. Nem kisebb kapacitás, mint a gazdasági élet­nek legerősebb praktikus egyénisége: Englis dr. a cikkek egész sorozatában boncolgatja a­z álam gazdasági és adópolitikáját s ki­emeli annak ellentéteit az adópolitikának a teherbíról képesség és az adómagasság közötti egyensúly printcipiumával szemben. Az álla­m mértéktelen adópolitikai rendszerét ért kri­tikáikra nemrég a pénzügyminisztérium azt az állítást kockáztatta meg, hogy a magas adóterhek ódiuma nem eshet tel­jesen az államra, de abban a felelősség nagy részét viselniök kell az autonóm kö­zü­leteknek is, amelyek túl magas pótadóval sújtják a lakosságot. Ez az állítás az államháztartás mai rend­szerét azzal igyekszik menteni a felelősség terhe alól, hogy nem az állam az, amely el­viselhetetlen terheket ró a polgáraira, de ma­guk a polgárok, akik nem tudják célszerűen és teherviselési képességüknek megfelelően adminisztrálni önálló közüzleteiket. Az állítás­sal szemben sok ellenérvet lehet föl­vonu­ltat­­ni. Elsősorban a közigazgatási rendszerből kiindulva, kétségessé lehet tenni azt, hogy ma maguk a polgárok rendezik be közületei­­ket és rendelkeznek a közül­etek anyagi ügyei fölött, de nem utolsó­sorban számszerű ada­tokkal, amik az állami statisztikai hivatal közleményeiből kívánkoznak ide. Ezek a sta­tisztikai számadatok Csehországra vonatkoz­nak ugyan, de azért irányadók lehetnek a köztársaság egyéb részeire vonatkozóan is. A statisztika kimutatja, hogy Csehor­szágban 1922-ben minden lakosra 942,77 ko­rona adóteher csak, szemben az 1911—1913. évi 59.12 korona adóteherrel. Az autonóm közületek adói 1922-ben 182.60 koronával terhelnek minden lakost, míg ugyanily ter­mészetű terhek 1911—1913-ban csak 23.16 koronát tettek ki fejenként. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy amíg az állam adóterhei 10 év alatt meg­­tizenhatszorozódtak, addig az autonóm kö­zü­letek terhei, tehát a pótadók nem egé­szen megnyolcszorozódtak. A pénzügyminiszté­rium tehát tévedett s ez a tévedése annál szomorúbb, mert hiszen a kérdéssel s különösen a pótadók kérdésé­vel elsősorban most kellene tisztában lennie, amikor a koalíciós pártok elé terjesztette azt a tör­vényjavasl­at, amely szabályozni akarja az­­ autonóm közületek pénzügyi gazdálko­dási ügyét. Nem valószínű, hogy ez a javaslat ala­pos és az állampolgárok számára hasznos és előnyös lesz. Nem valószínű, hogy a pótadó­­­zásnak mai rendszertelenségében rendet te­remt, mint ahogy nem valószínű az sem, hogy az adóreform üdvös újításokat hoz a gazdasági­ egyedek számára. • Kedvezmény a csehszlovák sör ma­gyarországi kivitelére. A csehszlovák és ma­gyar kereskedelmi szerződési tárgyalásokkal kapcsolatban a csehszlovák kormány hajlan­dó a sör kivitelére a magyar határon ked­vező vámokat megállapítani.­­ A hús és hústermékek forgalmi adóátalá­­ny­­­t a pénzügyminisztérium felemelni óhajtja. A forgalmi adóátalány a tervezet szerint 28 fillérről 40 fillérre drágulna.­­ Emelkedett a devizakészlet. A Bank­hivatal jelentése szerint az elmúlt héten a bankjegyforgalom 160 millióval 7277 millióra csökkent. Jelentős emelkedést mutat ki a de­viza- és valutakészlet, amely az első június­­hétben 14 millióval 565 millióra emelkedett. A fedezetlen állami bankjegyadósság is csökkenést mutat és pedig 11 millióval 5407 millióra. Az ércfedezet is jelentékenyen emel­kedett. A vagyonadóból újabb 13 milliót fi­zettek be, úgy hogy a végösszeg 4694 mil­lióra rúg. A bankjegy tartalék 1942 millió ko­ronát tesz ki. A Szlo­venszkói mezőgazdák küldöttsége Prágában a pozsonyi kikötő felépítését kéri. Ma délelőtt Roh­acsek szenátor vezetésével többtagú küldöttség jelent meg a pénzügyminisztériumban és a szlovenszkói gazdák nevében terjedelmes memorandumot nyújtottak be a pozsonyi dunai kikötő minél sürgősebb kiépítése ügyében. Első­sorban nagy gabonaraktárak építését követelik, továbbá azt, hogy a pozsonyi kikötőb­e az 1925. évi költségvetésben előirányzott 7 és fél millió koronát minél előbb folyósítsák, amit tranzitó­­raktárak építésére használnának. A küldöttséget a pénzügyminiszter személyesen fogadta és azt az ígéretet tette, hogy­­ ez ügyben az szakkörökkel tárgyalásokat fog kezdeni. érdekelt A kül­döttség tagjai ez alkalommal megsürgették egy­úttal a Hamdlova—Felsősfcubnya vasútvonalnak felépítését is. A miniszter megígérte, irányban­­ is megteszi a kellő lépéseket,hogy ez­­—­n határon csak a szomszédos állam hoz­zájárulásával lehet vizierőtelepet építeni. Az 1928. év decemberébeni a vizierők kihasználásáról Genfben kötött nemzetközi egyezség e­z év jú­nius 30-án lép életbe. Ez az egyezmény a nem­zetközi jogra támaszkodva kimondja, hogy két államot érintő vízi­ erőkön csak közös egyetértés­sel hajthatók végre munkálatok. — Az új magyar pénzegység. Budapest­ül jelentik:"Búc pénzügyminiszter genfi tar­tózkodása alatt pénzügyi szakemberekkel az új magyar pénzrendszerről tárgyalt. Kijelen­tette, hogy a Nemzeti Bank és a pénzügy­minisztérium két tervet dolgozott ki. Az egyik szerint 14.000 papírkorona lesz az uj magyar korona átszámítási egysége, vagyis 24.2 magyar koronába kerülnie egy angol font. A második javaslat a magyar koronát egyenértékűvé tenné a mai osztrák schilling­gel és e szerint a mai tízezer korona lenne egyenlő egy új koronával. vetkedteik, de a legutóbbi napokig úgyszólván minden napon volt valami különbözet. Most azután a differenciák teljesen elenyésztek, amennyiben úgy a magyar, mint az osztrák veretű­ húszkoronás aranynak egyfo­rmán 283—284 ezer korona az árfolyama. A tőzs­dén főként annak tulajdonítják a különbözet megszűnését, hogy az utóbbi hetekben a ne­mes­fémek piacán is alaposa­n csökkent az üzlet s általában lényegesen megcsappant az érdeklődés a nemes­fémek iránt­­u­k. — Az új román vámtarifa. Bukarestből jelen­Egyes külföldi lapok am­a híradását, hogy Románia Magyarországgal a legközelebbi időben kereskedelmi egyezségre lép, a pénzügyminiszté­rium részéről erősen megcáfolják. A pénzügy­minisztérium jelenleg egy új ki- és beviteli vám­tarifán dolgozik, amelynek perfetoruálása még hónapok kérdése. A vámtarifamunkálatok bevég­zéséig a román kormány egyetlenegy állammal sem kezd kereskedelmi szerződési tárgyalá­sokat. * mutouT^uS 1 y Landesprodukten en-gros und Kommission Q ^ PRAHA, Vinohrady, Krameriova 31. jR Q Mindennemű mezőgazdasági termények vétele ff Q és eladása. Vétel, eladás és határidőüzletek gyors y □ és pontos lebonyolítása a­­ prágai terménytőzsdén. sl T. C. Megbízóimnak a Wilson-pályaudvaron, M­a Prágában saját raktáraim díjtalanul állanak S* rendelkezésre­ is | Magyar levelezés: | SOOCCCOCCOQOCXXX­OCCOOCCOOCXXX3CXX5O \ | ^_—\ Menyasszonyi kelengyék áruháza | j .--------^ ^ + \ Saját készítményü finom férfi £ és női fehérnemű, asztal- £ ^ \ térítők és mindennemű tenáru £ 2 \ ^—* ► * \ Arasltás nagyban ég kicsinvben £ . Ilyen körülmények között nemcsak a vidéken, hanem a gabonatözsdén is érthe­tetlennek tűnik fel, hogy az új búza javára miért csökken napról-napra a tavalyi és idei búza ára közötti differencia, mert spekulá­ciós vásárlásokról sem lehet szó. Azokat a tételeket, amelyek elkelnek, nem spekulá­cióra, hanem feldolgozás céljaira vásárolják a fővárosi és vidéki malmok, esetleg keres­kedők, akiknek megbízásuk volt erre a vé­telre. . A magyar vámhitel kamatlábát le kell szállítani, Budapestről jelentik. Amint ismeretes, a Nemzeti Bank főtanácsa a múlt hónap végén a kamatlábat 9 százalékra szállította le, míg ezzel szemben a vámhitel kamatlába változatlanul 12 százalék maradt, noha az eddigi gyakorlat sze­rint csupán 1 százalék különbözet állott fenn vámih­itel igénybevevők terhére. Éppen ezért el­­­határozta az Országos Kereskedő és Iparos Szö­vetség, hogy a vámhite­l kamatlábának 10 száza­lékra való leszállítása érdekében mozgalmat in­dít és ebben a tárgyban felterjesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez. — Exportraktárt létesítenek a fakeres­kedők Prágában. Pozsonyból jelentik: Az egyes nagy fakereskedő cégek azon célból, hogy kiviteli üzleteiket könnyebben bonyo­líthassák le, egy nagy exportraktárt akarnak Prágában létesíteni. Ebben a raktárban el­sősorban a gömbfa és fűrészelt áruk lelné­nek elhelyezést.­­ Megszűnt a magyar és osztrák húsz­­koronás arany között lévő különbözet. Bu­dapestről jelenítik. A tőzsdének ama piacán, ahol a nemes­fémekben kötnek üzletet, a ta­vaszi hónapokban tudvalévően az volt a leg­nagyobb szenzációk egyike, hogy a magyar huszkoroná­s arany és az osztrák huszkoro­­nás arany között lévő különbözett lényegesen növekedett, amennyiben a magyar huszko­­ron­ást egyre magasabb áron vásárolták. A differenciák ezután hol kisebbedtek, hol nő­ Az idén nem a magyar liszt , az első a nemzetközi piacokon Budapest, június 10. A gabonatőzsdén néhány nap óta élén­­­­ken foglalkoztatja a piac közönségét, hogy osztrák és cseh piacról visszaérkezett keres­kedők egybehangzó információja szerint az ottani piacokon magyar lisztet nehéz elhe­lyezni. Egyik verzió szerint külföldi piacok lisztajánlatai, más verzió szerint megfelelő kereskedelmi szerződések hiánya teszik le­hetetlenné a belföldi lisztnek az említett pia­cokon való értékesítését. Minden jel arra vall tehát, hogy az idén nem a magyar liszt lesz az első, amely az uj kampányban mint az uj ga­bonából származó őrlemény megjelenik a külföldi piacokon. Természetes tehát, hogy ilyen körülmé­nyek között feltűnést kelt az, hogy az uj búza ára a tőzsdén is emelkedett. A vidékről érkező jelentések szerint ott is meglepetést keltett az uj búza árának ez a szédületes karrierje. A gabonapiacnak egyik ismert kereskedője, aki most érkezett vissza vidéki körútjáról, a adta ebben az ügyben a következő információt . A vidéken, különösen pedig azokon a helyeken, ahol aránylag elég jó eredménnyel biztat a termés, főleg azért kelt meglepetést az új búza árának az ó­búzához való emel­kedése, mert az új gabonából általában na­gyobb kínálatra számítottak. Talán nem is annyira a kedvező terméskilátások miatt, mint inkább abból az okból, mert sok gazdaságban pénzre van szükség és a búzának előre való értékesítése útján iparkodtak a szükséges összegeket előte­remteni. Úgy látszik azonban, hogy nem minden vidéken egyformán élénk a kínálat, illetve nem mindenhol van szükség pénzre, mert sok helyen egyáltalában nem mutatkozik igyeke­zet arra, hogy új búzát júniusra vagy augusz­tusra eladjannak. Ezt általában annak tulaj­donítják a vidéken, hogy azok a gazdák, akik elővigyázatosak a jövő hónapban learatandó búza értékesítésével, azért követik az érté­kesítés tekintetében a tartózkodó politikát, mert tavalyi áruval már alig rendelkeznek. Ez sok helyen tényleg megfelel a való­ságnak, kicsik a készletek, de miután a leg­utóbbi termésbecslések túlnyomórészt pes­­­szimisztikusak voltak és a hűvösebb időjárás után általában jobb termésre lehet számí­tani, kombinációba kell venni, hogy ezt a politikát soká aligha követhetik a vidéken. Valószínű is, hogy a jövő hónapban több áru kerül piacra, kérdés azonban, hogy el lehet-e helyezni, mert a malmoknak nincs okuk arra, hogy na­gyobb tételekben vásárolják az új búzát. Nincs okuk erre pedig azért, mert arról nem is szólva, hogy lisztet alig tudnak elad­ni, köztudomású, hogy a drága régi lisztkö­tések rendezése érdekében megkezdett tár­gyalások sok tekintetben még mindig ered­ménytelenek, mert sokan azok közül, akik 10.000 koronán felül n vásároltak lisztet, nem igen­karják azt átvenni. = Mezőgazdasági és ipari kiállítás Tapol­­csányban. A Nyitramegyei Gazdasági és Erdé­szeti Egyesület és a tapolcsányi járási bizottság ez év augusztus 15—17-ig mezőgazdasági és ipari kiállítást rendez Tapolcsányban. A kiállítók for­duljanak a Vystavna Vybor v Topolcanobli (Ki­­állító bizottság Tapolcsányban) cím­re.­­ Újabb díjkedvezmények a liszt és őr­lemények kivitelében. A kereskedelemügyi miniszterérium közlése szerint a vámtarifa 33. pontjában foglalt liszt és őrlemények ki­vitelét felszabadították. június 15-­ével lép életbe.Ez az intézkedés = Az amerikai hőhullám és a búzaárak. A hőhullám az Unióban nagy károkat okoz vetésekben. Újabb áremelkedéseket jelez­tek Chicagóból, amelyek 1—3 centig terjed­tek. Snow az őszi búza termését 434, a ta­vasziét 239, az összes hozamot 673 millió bushelre becsüli. Curtis taksálása: 424+254 + 678 millió bushel. Ezzel szemben a tavalyi végeredmény volt 590 + 266 + 856 millió, bushel, vagyis mintegy 180 millió bushel a minus. =z 52 millió aranykorona a magyar gaz­dasági élet fellendítésére. Budapesti szer­­­­kesztőségün­k jelenti telefonon: Egyes kü­l­földi hírek szerint a mezőgazdasági hitelre­ folyósított 22 millió aranykorona a most fel­­­szabaduló 30 millió aranykoronát terhelné.1 Illetékes helyen kijelentették, hogy erre a 22 millió koronára a kormány a­ devizaközpont­­ felszámolási maradványában talál fedezetet,­ amely nincs összfü­ggésben a külföldi köl­­­csönn­el. A beruházásra tehát a teljes 30 mil­lió aranykorona áll rendelkezésre, így a mezőgazdasági hitellel együtt 52 millió arany­korona kerül a magyar gazdasági élet vér­­­keringésébe. _ + Üzletiben a prágai tőzsde. A mai tőzsdén gyönge irányzat mellett teljes ü­zlettelenség uralkodott. Főleg gyöngék voltak az arbitrázs­­értékek és sok papír jegyzés nélkül maradt. Záráskor a gyöngülés folytatódott. A devizapia­con nyugodt üzlet folyt nem egységes irányzat mellett.­­ A prágai terménytőzsde hivatalos jegyzé­­sei és a katonai szállítások. A Národni Osvobo­­zeni írja: A termény­tőzsdetanács legutóbbi ülé­sén több tag felpanaszolta, hogy a terménytőzsde hivatalos kurzusai jelentékenyebben magasabb árakat jegyeznek, mint amelyek a piacon tény­leg előfordulnak. Ezeket a nem helytálló jegyzé­seket a katonai szállításokkal hozzák kapcsolat­ba. A tanács felhívta a kormány figyelmét­­ erre a manipulációra, mely főleg a takarmány és szén­ árjegyzése körül folyik. A cukorpiac ma nyugodt volt. Nyerscukor jegyzés Aussig loko 180. A liverpooli tőzsdén a búzát iú­luu­sa 12.675, szeptemberre 11—11.75, a gyapoto júliusra 12.67, októberre 12.14, januárra 12.03 , márciusra 12.04 font sterlingben jegyezték. Előfordult kötések: VI/10 VI/9. 1923. évi kincstári utalvány —.— —.— 1924. évi kincstári utalvány —.— —.— K­ereménykölcsön.............. 82.70 82.50 -es beruházási kölcsön . 78.90 79.— 6 °/C-os lisztkölcsön.............. 73.25 73.25 fi °/6-os Államköcsön.............. 69.15 61.20 Morva orsz. -köles. 1911. 47a % 1>8.— 68.— Morva orsz.-köles 1917. 5 °/0 . 73.— 73.— Prága város 1913. köles. 5% 76.— 76.— Prága város 1919. köles. 4 % 61.— 61.— Brünn város 1921. köles. 6% 95.— —.— Pozsony város 1910. köles. 4 °/o —.— —.— Prága városi takrpt. 4% . . 87.50 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 63.— 65.— Magy. 5 frtos vörös kereszt. —.— —.— Magy. jelzálog sorsjegy . . —.— —.— Budapesti Bazilika sorsjegy —.— —.— Agrárbank............................• 376.— 376.— Cseh Union Bank................. 361.— 361.— Leszámítoló............................ 361.50 361.50 Cseh Iparbank..................... 396.50 316.50 Prágai Hitelbank .................. 606.— 606.— Szlovák Bank......................... 103.50 105.— Zivnostenska......................... 366.— 363.— Angol.-Cslov. Bank.............. 83.50 91.25 Osztrák hitel......................... 62.— 62.— Bécsi Union Bank.............. ..— 58.— Wiener Bankv........................ 65.75 65.75 Jugoslovenska-bank .... 53.87 53.62 Nordbahn................................ 3765- 3830.— Cseh cukor............................1099.— 1101.50 Horvát cukor......................... 316.— 313.50 Kolini műtrágya ...... 516.50 516.50 Kolini kávé............................ 132.25 132.50 Kolini petróleum ...... 229.— 227.— Kolini szesz............................ 1187.50 1187.50 Tejipar r.-t............................... ..— 807.50 Első pilseni sörgyár .... —.— 2375.— Breitfeld-Danek................. 682.50 68+.5Q Laurin és Klement.............. 350.— 351.­— Ringhoffer............................ S83.50 S87.50 Cseh északi szén.................. —.— —.— Cseh nyugati szén.............. 325.50 329.— Alpine...................................... 166.50 163.— Poldi.......................................... 632.— 635.— Prágai vasipar..................... —.— —.— Skoda...................................... 659.— —.— Pozsonyi kábel..................... —.— —.— Inwald..................................... 287.— 283.—

Next