Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-25 / 194. (3746.) szám

16 AIR-REX-jegyű könnyű és tartós trampcipő. A 31-34 sz. Ke 17— A 35-381/a Ke 15.— Gumitalpú „Mokaszin" - cipő. A 31-34 sz.Ke 15.­, a 35-38 sz. A kicsinyei számára ezen finom, különböző színű cipőcskét. Kígyóbőr utánzattal kombinált gyö­nyörű lakcipőcske. A 31 -34 sz. 25.— A sok cipőt szaggató fiúk részére ilyen strapacipőt. A 31-34 sz. 29.­­A 35-38 sz. Ke 39.­a/mw (A fagazdaság gondjai.) Mivel Csehszlovákia Magyarországgal nem kötött rendes kereskedel­mi szerződést, a csehszlovákiai fakivitel majd­nem teljesen Németországra szorul. Ez a kivitel azonban a közeli jövőben csak igen nagy meg­szorításokkal lesz eszközölhető, mert a német fa­gazdaság önellátásra rendezkedik be. Német­országban most azon dolgoznak, hogy pótanya­gokkal helyettesítsék a hiányzó famennyiségeket és ezt a feldolgozás minden terén akarják. Az egész birodalom számára alkalmazni kötelező új előírásokat léptettek életbe, amelyeknek az a célja, hogy egyrészt mindenütt fejlesszék a meglevő erdőségeket, másrészt, hogy a legna­gyobb mértékben takarékoskodjanak fával és a termelés minden terén pótanyagokat használja­nak fel. Rövid idő múlva hektáronként 1 köb­méter többletű termést remélnek, ami egy év­ben 12 millió köbmétert tesz ki. Csehszlovákiai faexportőrök véleménye szerint ezek az intéz­kedések már két-három év múlva erősen érez­tetni fogják hatásukat a csehszlovák Eddig Németországban az évi termés fapiacon­ ötven millió köbméter fa volt és 15 milliós hiány mu­tatkozott. Ennek nagy részét Csehszlovákiából importálta Németország. Már a közeljövőben az importnak szűk határok közé való szorítását tervezik és valószínű, hogy a német import a felére, de könnyen lehet, hogy a harmadára csökken. A csehszlovák fakivitelnek kereken 90 százaléka irányult Németországba és Magyar­­országra. Ez a két piac a jövő év számára nem kecsegtet sok reménnyel, de viszont a csehszlo­vák faexport számára pótolhatatlan. Ezen csak a devizakérdés új szabályozása és új kereskedel­mi szerződések segíthetnek. (Bat’a-cipő litván libáért) Rigából jelentik. Most indultak meg a tárgyalások abban az irányban, hogy a Bat­ a-művek 10 vagon cipőt szállítanak Litvániának és Litvánia ezért ötven­ezer kilogram libát szállít. Felelős szerkesztő: Forgách Géza * Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: I. Hor­thy Miklós­ ut. 21. IV. 8. Telefon 59­­6—98. Szer­kesztő Zólyomi Dezső — Pozsonyi szerkesztőség és kiadóhivatal: Lőrinckapu­ ucca 17. II. Telefon: 27—87 Szerkesztő: Reborovszky Jenő. — Ruszin­­szkói szerkesztőség és kiadóhivatal: Ungvár, Vár­alja ucca 7/2. Szerkesztő: Rácz Pál. — Kassai szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-ucca 105. f Telefon­: 35 29. Szerkesztő: Dr. Jeziklay Ferenc és Kelembéri Sándor. — Nyitrai szerkesztőség és ki­adóhivatal: Wilson-ucca 34. I és Methőd-tér 3. Szerkesztő: Dallos István. • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. • Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgatóság 58.660/VII—1934. sz. rendeletével engedélyezve, >PRa:GAlA­ AG^ARRTKt»aP Mit kapunk a valutákért? Prága, augusztus 24. KS 100 peugőért ....... 488.50 100 schillingért ........................... 455.50 100 zlotyért ................................. 457.50 100 lejért ........ 14.05 100 márkáért 805.50 100 dinárért ....... 53.80 100 svájci frankért ..... 788.— 100 francia frankért ..... 159.95 100 belga frankért...................... 409.— 100 líráért ........ 176.90 100 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 24.02. 1 angol fontért ...... 120.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, augusztus 24. KS 100 pengőért ....... 491.50 100 schillingért ........................... 458.50 100 zlotyért ................................. 460.50 100 lejért ...................................... 14.40 100 márkáért.......................... . 809.50 100 dinárért ................................. 54.20 100 svájci frankért...................... 791.— 100 francia frankért .... 160.55 100 belga frankért...................... 411.— 100 óráért ...................................... 178.10 100 holland forintért .... 1638.— 1 amerikai dollárért .... 24.22 1 angol fontért ...... 121.50 („A gabonamonopólium nem segít a kisgaz­dán.") A cseh agrárpárt és a nemzeti szocialista párt vitájában újabban dr. Benes György hos­­­szabb cikkben védekezik egyes agrár szemre­hányások ellen. Egyebek között azt írja, hogy a szocialista miniszterek ugyan megszavazták a gabonamonopóliumot, de azzal a feltétellel, hogy a fogyasztó kenyere nem drágul meg. E feltétel nem teljesedett, így igenis nemcsak sza­bad, hanem kell is bírálni a monopóliumot, amely a tapasztalat szerint csak a nagybirtokos­nak hoz előnyt. Minél nagyobb a gazdaság, an­nál több haszna van a monopóliumból és for­dítva: a kis- és törpegazdának semmit sem nyújt az új intézkedés. — Az agrárok ama szemre­hányására, hogy a nemzeti szocialista sajtó illo­­jális a koalícióval szemben, dr. Benes azzal vá­laszol, hogy a nemzeti sozcialista párt annyira lojálisan hallgatott, hogy végül a választások­ban négy mandátumot veszített. De ma is hall­gatna, ha a monopólium olyan jó volna, semmi kifogásolni való rajta nem akadna, hogy A munkástömegek nem azért zúgolódnak a drágu­lás miatt, mert a szocialista sajtó izgatja őket, — mint a Venkov írja, — hanem azért, mert a munkástömegek politikai erejük tudatában vannak s tudják, hogy akaratukat keresztül­­vihetik. (Negyvenezer magyar sertés Németország­nak.) Budapestről jelentik: Németország 40.000 magyar sertés húsát veszi át és az első próba­­szállítmányok már útban vannak. (Az első szlovenszkó briketgyár.) A nagyob­­­b Stefanik-szénbánya mellett nemrég briket­­gyárat létesítettek. Az utóbbi napokban egy gyár kénytelen volt üzemét teljesen beszüntet­ni és nincs kizárva, hogy a rossz eladási lehe­tőségek következtében további gyárak is be­szüntetik üzemüket. A hét hat napján teljes üzemben csak két gyár dolgozik, két másik gyár pedig csak esetről-esetre. A múlt napok­ban egy brünnl vállalkozó jelent meg Liiptó­­ban és egy beszüntetett gyár átvételéről tár­gyal. Az épületet konzerv- és füsté 1­tlkus gyár­rá akarja átalakítani. (Búza- és árpaszemle Nagyszombatban). Tu­dósítónk jelenti: A kereskedelmi iskola helyi­ségében szeptember 7-én és 8-án tartják meg az idei búza- és árpaszemlét. A kiállítást a po­zsonyi mezőgazdasági tanács, a Gazdasági Egyesület, a nagyszombati járási hivatal és a Nyugatszlovenszkói Gazdasági Egyesület kö­zösen rendezi. A gazdák termékeiket két kilo­­gramos mintacsomagban szeptember 5-ig­ köte­lesek átadni. A legjobb búza- és árpaterméket díjazzák. (Angol szénszállítások Olaszországba.) Az olasz kormány kötelezte magát, hogy 14 nap alatt megfizeti Angliának az angol szénszállít­mányokért való tartozását. Ennek következté­ben Angliából a múlt héten újból hatvanezer tonna szenet szállítottak Olaszországnak. Len­gyel szénért az olaszok déligyümölccsel fizetnek és egymillió tonna szenet vesznek át. (Gyengék a terméskilátások Szlovenszkón.) Délszlovenszkón a szárazság sokat ártott a ré­pának. Nagyeurány vidékén több ezer holdon ültettek répát, de az aratási kilátások gyen­gék. A szárazság megtizedelte a répát, amely­nek cukortartalma nincs akkora, mint tavaly. A múlt évi öthetes kampánnyal szemben eb­ben az esztendőben a kampány csak huszon­egy napig fog tartani, mert az utóbbi napok csekély esőzése már csak keveset tudott se­gíteni. Galántai jelentés szerint gyenge bur­gonya- és cukorrépatermés várható, a gyü­mölcs sem fejlődik kielégítően és a szárazság következtében a tengeri nagyrészt elszáradt, a csutkák gyengék és a cukorrépa várható termése szintén rosszabbodott. Kárpátaljáról érkező jelentések szerint a tengeritermés gyen­gébb lesz a tavalyinál és ezen most már eső sem segíthet. Általában Szlovenszkón a tava­lyinál sokkal gyengébb terméssel számolnak. (Ipari átcsoportosítás előtt Szlovenszkón?) Po­zsonyból jelentik. Jólértesült körök szerint Szlo­venszkón a legközelebbi napokban a mezőgazda­sághoz közelálló ipar új központi szervezete ala­kul meg, amelyhez fűrészek, kereskedelmi mal­mok, cukorgyárak, szesz- és keményítő-gyárak fognak tartozni. Taktikai szempontból előbb Szlovenszkón kezdődik ez az átcsoportosítás. Ez idő szerint a gyáriparosok szövetségéből, vala­mint a kereskedelmi kamarákból még nem történ­tek kilépések, de azt állítják, hogy az országos kulturtanácsokhoz és a mezőgazdasági központi szervezetekhez való csatlakozás minden további nélkül megtörténhetik, ha az átcsoportosítás eredményesnek fog mutatkozni. A szlovenszkói szervezet élére dr. Rud­inszky kerül. Amennyiben az átcsoportosítás megtörténik, a kereskedelmi kamarák és a gyáriparosok szövetségének hely­zete lényegesen megváltozik. Ezt az akciót már évekkel ezelőtt megkísérelték, de eddig nem si­került. Több helyről most azt állítják, hogy a me­zőgazdasághoz közelálló ipar maga kérte a föld­művelésügyi minisztérium védelmét. (Szlovenszkón hiány mutatkozik mezőgazda­­sági munkásokban.) Szlovenszkón több helyről érkező hírek szerint az idén mezőgazdasági idény­munkásokban nagy hiány mutatkozik. Június végén hatszáz csoportot, azaz 7500 munkást in­dítottak útnak a történelmi országokba. Július­ban csak 200 munkás indult el, bár a történelmi országok részéről a kereslet sokkal nagyobb volt. Ez már régen nem történt és a megválto­zott helyzetet azzal magyarázzák, hogy Szloven­­ezkón az aratás jelentékenyen elkésett és ugyan­arra az időre esett, mint a történelmi országok­ban. (Gyenge a szlovenszkói dohánytermés.) A szlovenszkói dohánytermés kielégítőnek látszott, de a nagy szárazság sok kárt okozott benne. Az alsó leveleket, amelyeket már egyszer tördeltek, most újra szárítani kellett és ezért teljesen elér­téktelenedtek. Délszlovenszkóról érkező hírek szerint az idei dohánytermés mennyiségileg és minőségileg sokkal gyengébb lesz a tavalyinál. (A házon kívü­l iskoláztatott gyermekek költsége levonható a jövedelemadó alapból.) Egy adóalany jövedelemadó alapjának kiszámításánál levonta más városban középiskolát látogató fia költségeit s a egy másik a katonafiának rendszeresen küldött zseb­pénzt. Az adókivető hivatal e tételeket nem is­merte el levonhatónak. Az ügy végső fokon a leg­felső közigazgatási bíróság elé kerőtt, amely ki­mondta, hogy az adott esetben oly személyekről van szó, akik nem élnek közös háztartásban, tehát el­látmány­­járulék esete forog fenn s így e tételek a jövedelemadó alapból levonhatók. 1935 augusztus 25. vasárnap* Tfor­rtETEto »Nyugdíjügyben.“ Tájékoztatása nem elég részle­­­tes, hogy pontos választ adhassunk. Miért nem­ fizetett nyugdíjbiztosítási díjat 1928 június 30. előtt?? Jelenleg élvez nyug­díjat? Milyen alapon? Mint rokkant? A magánalkalmazottak nyugdíjbiz­tosítására vonatkozó törvények nagyon világosak, érthetőek s így azt ajánljuk, szerezze be az ide­vágó összes törvényt és rendeletet, azokat az ese­­tére alkalmazva tanulmányozza át. Az idevágó törvények és rendeletek magyar hivatalos fordí­tásban Államnyomda, Kassa—Kosice, Komensky­­ueca címen kaphatók igazán jelentéktelen kis összegért. Rendelésnél tessék fölsorolni, hogy a törvények és rendeletek gyűjteményének követ­kező füzeteit kívánja magyar nyelven: 1923. évf. 8. füzet (116. sz. rendelet), 1929. évf. 12. füzet (26. sz. törv.), 1931. évf. 56. füzet (125. sz. törv.), 1931. évf. 6. füzet (10. sz. rend.), 1934. évf. 51. füzet (117. sz. törv.). — Radvány K. I. Kérdésére csakis teljes név közlése mellett, felbélyegzett boríték­­­ beküldése után válaszolhatunk. — K. A., Svosov. Köszönjük szives értesítését, de mi a hirt már annak idején közöltük. Irodalmi szerkesztőnk üzenetei Pozsony 48­ c. Elbeszélésében van egy, óriási, lélektanilag meg nem indokolt fordulat, mikor a vadőr a vadorzó vélt holttesténél elalszik. En­nek kijavításával küldte be a novellát a „Vadász­lap" c. folyóiratnak, a szerkesztőség címe: Jurán Vidor, Spisská Béla. Oda jobban illik, mint a mi lapunkba. — Kéziratát megőrzöm s ha kivánja, magam is elküldhetem. — Miriam. Igaza van. Be­küldött írásai csakugyan csupán vers-félék, nem versek. Nem a téma és az érzelemforrás ellen van kifogásunk, melyek feszitő erőről tesznek tanúsá­got, de a kidolgozás ellen. Oly hatást keltenek versei, mint egy túlfűtött rádió, mely a legszebb muzsikát is eltorzítva adja le. Érdemes lenne leg­higgadtabban nézni bele önmagába, józanabbul megfogni az írással gondolatait, hogy másoknak is érthetővé higgadva kerüljenek papírra. A pa­pírnak csak egyik oldalára írjon. — Ezer bánat, Hegyek..., Kacagsz mikor, Fel magyarok! — Hagyja kérem abba a versírással való kísérlete­zést. Egy szikrányi tehetséget se lehet csak meg­sejteni sem ezekben a szörnyű, h­mtelen, ritmus­­talan szózagyvalékokban. — F. O. K. J. P. Elte­kintve a vers teljes jelentőségtelenségétől — (egyedül rímeiben van valami biztató technikai készség) — névtelenül beküldött írásokkal nem foglalkozhatunk. — A gyermek. Első versszaka még csak hagyján, — ha nincs is uj gondolat ben­ne, legalább a ritmusában sincs nagyobb hiba. A második versszak nyolc sorából azonban hat hi­bás, amit, hiába, nem lehet elnézni. — Témáját és írásmódját nézve elkésett a vers legalább egy félszázadot. — Mackó: „Uram‘‘ c. verse biztató ígéret. Egy hibája van, hogy életfelfogásának megváltozását nem indokolja. A két ellentétes gondolat közül hiányzik az átmenet. Egy sor ta­lán a kilencedik sor után, valami ilyen: ,Mert megismertelek s most már tudom, hogy, ha...“ stb. — A többiről nem mondhatok ennyi jót sem. A „dér" nem , ölel magához", a „csipkebokor" nem olyan kényes, hogy a dér miatt elhervad­jon. — Néz felszólító módja „nézz". Nem „teljes", de „teljes". — Szóval vigyázzon a helyesírásra, kifejezésre s ha nem affektál — („Ne nézz a sze­membe") — meg fogja találni önmagát. — G. T. Tornaija. Teljesen igénytelen és céltalan írás. — Váltórendezés. Elég ügyesen megírt elbeszélés, csak a vége van elhibázva. A magyar ember sza­­vatartó s nem azzal szokta meghálálni a mások jóságát, hogy cinikusan becsapja őket. Még ha egy esetben így is történt, nem szabad ezt az írás által általánosítani, éppen elég rágalmat kennek ránk mások, minek gyalázzuk magunkat is. A papirosnak csak az egyik oldalára írjon­ — E. R. Rozsnyó. Pöstyénből, julius 30-án keltezett levelét aláírásának olvashatatlansága s pontos címének nem közlése miatt nem tudjuk érdemben elintézni. Versei rosszak, nem közölhetők. Még, ha jók volnának is, témájuk annyira távol áll a mi világunktól, hogy érdeklődésre nem számít­hatnak. Jelzett regénye esetleg már inkább érde­kelne, föltéve természetesen, hogy jó lesz. Érsekújvár város tanácsa, 14.027/1935. szám. Érsekújvár, 1935 augusztus 21. Nyilvános pályázat. Érsekújvár város képviselőtestületének meg­bízásából a városi tanács kiírja ezt a nyilvános pályázatot az Érsekújvárott, építendő járási hivatali székház Kórház-uccában munkálatainak kiadására. Az ajánlatokat 1935 szeptember 17-én 10 óráig kell beadni lepecsétlet borítékban a követ­kező felírással: „Ajánlat az Érsekujvárott épí­tendő járási hivatali székház építőmesteri... (iparos) munkálataira." Nyomtatványokat rezsiáron Érsekujvárott a városi műszaki ügyosztálynál lehet beszerezni. Ez a pályázat teljes szöveggel megjelent a Krajinsky vestník, Úradné noviny és a Zprávy verejnej sluzby technickej hivatalos lapokban. Városi tanács.

Next