Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-11 / 233. (4082.) szám

_______TRXCAfIMAG^EARHIRLM* 14 KÖZGAZDASÁG £ Mi@h­vszmillió koronával drágult meg a külföldre irányuló szállítás Prága, október­ 10. A csehszlovák korona de­valvációja nemcsak a nyersanyagbehozatalt drágítja meg, de a külföldre történő fizetések mérlegének tételeit is. Nevezetesen a behozatal­nál és a kivitelnél igen lényeges tétel a szállítási díj, amennyiben annak fizetése idegen valutában történik, különösen azok felé az államok felé, amelyek a csehszlovák koronával egyidejűleg nem devalváltak. Beavatott körökből nyert ér­tesülésünk szerint a devalváció következtében a külföldre irá­nyuló szállításoknál, valamint a külföldről a Csehszlovákiába irányuló szállításoknál a de­valváció következtében előálló szállítási drá­gulást körülbelül 80 millió csehszlovák koro­nára becsülik. Itt figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a környező államok jelenleg nem devalválták valutájukat s ennek folytán nemcsak a vasúti, de a vízi uton történő szállítás is megdrágult, így például Csehszlovákiának a Hamburgba irá­nyuló szállítása eddig 143 millió koronába ke­rült, s ebből a csehszlovákiai szakaszra csak 37 millió korona esett. Méltán fölmerül az a kérdés, hogy a kormánykörök milyen intézkedéseket óhajtanak foganatosítani a kivitel védelme érde­kében. A vámmalmok harca Prága, október 10. Lapunk szeptember 27-iki számában Reinrohr Dezső­ tollából cikk jelent meg­ ..A vámmalmok harcai" cím alatt. Ezzel kap­csolatban lapunkhoz több levél és cikk érkezett. Bár az alábbi cikkel nem mindenben értünk egyet, mégis, hogy az „audiatur et altéra pars n ■elvének eleget tegyünk, leközöljük. A kis- és középmalmok már a háború előtt is válsággal küzdöttek. Súlyosabb lett a helyzet a háború után, különösen Szlovenszkón, ahol több nagymalom volt, amely a változott viszonyok miatt exportálással nem foglalkozhatott és ter­ményeivel kizárólag a belföldi piacra volt utalva. Ezek kapacitásukat, száz százalékig akarván ki­­­­has­znál­ni, igyekeztek kiszorítani a piacról a je­lentős konkurrenciát képező kis- és középmal­mokat.­­ A köztársaságban 9183 malom van oca évi 600 000 vagon kapacitással. Ezzel szemben a szükséglet az utolsó gazdasági évben kb. 235.000 vagon, és pedig cca 125.000 vagon volt a kereskedelmi őrlés, a többi vámőrlés. Am­nt említettük, a nagymalmok nem tudták ter­mékeiket exportálni, s ezért intenzíven kezdtek vámőrlésse­l foglalkozni. Gombamódra elszaporod­tak a cseretelepek, mindegyik egy-két vámmalom rovására. A kis- és középmalmok, hogy a nagy­malmok­­ részéről nőket ért veszteséget legalább részben pótolják, fogatot tartottak és az őrölni való gabonát egymás elől elkapkodták (csuvá­­rozták). Az utolsó tíz esztendőben 1595 kis- és kö­­zépmalom hagyott fel az üzemmel. A nagymalmok szövetsége kiharcolta a keres­kedelmi őrlés kontingentálását, és hogy azt hogyan vitték keresztül, majd alább részlete­zem. A vámőrlés kontingentálása nem volt a nagy­malmok programjába véve és azt a kis- és kö­zépmalmok képviselői vívták ki. A vámőrlés kon­tingentálása folytán a cseretelepek ma már úgy­szólván teljesen megszűntek és csak elenyésző, csekélyszámu cseretelep létezik (Szlovenszkón 11), a csuvarozás tilos és az uj malmok építése na­gyon meg van nehezítve. A vámkontingenseket az 1931—1933. években leőrölt mennyiségek átlaga szerint állapították meg. Igaza van Reinrohr Dezső úrnak, hogy 15.603 vagont, őröltek meg a­ kontingensen felül. Miért? Mert­ megszüntették a cseretelepeket. Ha nem lett volna vámkontingentáció, nem őrölt volna ugyan senki kontingensen felül, de ha az anarchiának nem emeltek volna gátat, merem ál­lítani, hogy ma már legalább 25 százalékkal ke­vesebb vámőrlést végeztek volna a kis- és közép­malmok, mint az előző években és ez a 25 száza­lék átvándorolt volna a nagymalmokba. A Sbor vámmalmi csoportjának határozata alapján 29 vagon túlőrlésért a kontingensen fe­lüli illetékek visszatéríthetők. A kérvények most vannak elintézés alatt és valószínűen téves érte­sülésen alapul a cikk írójának ama állítása,­­hogy a kérvényeket egymásután utasítják vissza, mert eddig még egyetlen kérvényt sem intéztek el, sem kedvező, sem kedvezőtlen módon. Az említett cikk nem szól a kereskedelmi őrlés kontin­gen­tálásáról , ezért a helyzet teljes meg­világítása céljából az alábbiakat kell hozzá­fűznöm : A kereskedelmi kontingens 158.000 vagon bú­zát és rozsot tesz ki. Kereskedelmi őrléssel cca 3800 malom foglalkozott. A múlt gazdasági év­ben 125.000 vagon búzát és rozsot szabadítottak föl. E mennyiségből 114 malom 90.000 vagont őrölt föl és cca 3700 malom 35.000 vagont. A kis- és középmalmok alkalmazottainak száma a családtagokon kívü­l 17,607 személy. Ha egy-egy molnárcsalád tagjainak a számát átlagban 4-re vesszük, kb. 58.700 személy él kis- és középmal­­mokbó­l. Ezzel szemben a nagymalmok alkalma­zottainak száma 5488 személy. A kereskedelmi kontingenseket szintén az 1931—1933. években megőrölt kereskedelmi őrlés átlaga szerint álla­pítja meg a Sbor a kereskedelmi malmok csoport­jában. A kereskedelmi kontingensek ma úgy van­nak elosztva, hogy míg a nagy­ malm­ok kapacitá­sukat 90—100 százalékban tudják kihasználni, addig a kereskedelmi őrléssel foglalkozó kis- és középmalmok igen kis része alig tudja, kapacitá­sát 10—20 százalékban kihasználni, egybevéve a kereskedelmi és vámkontingenst. A 168/35. számú kormányrendelet 10. §-a lehetővé teszi a keres­kedelmi kontingensek felemelését olyan malmok­nál, amelyeknél bebizonyítható, hogy kereske­delmi kontingensük nem elégséges az egziszten­ciájuk bebiztosítására. 809 kis- és középmalom kérvénye van beadva a kereskedelmi kontingens emelése iránt a 168/35. sz. kormányrendelet 10. §-a alapján. Nem lehetnek azonban kedvezően elintézve, mert ahhoz, hogy valakinek a kereskedelmi kontin­gense emelve legyen, a Sborban egyhangúságra van szükség. (Az okokra visszatérünk. Szerk.) A nagymalmok csoportja túlsúlyban van a Sbor kereskedelmi malmok csoportjában s kézzel­­lábbal kapálózik a kontingensek emelése ellen, mert az eredm­ény esetleg az lehetne, hogy a ha­talmas lisztgyárak ennek következtében néhány százalékkal kevesebbet őrölhetnének. A molnárság két legitim molnárszövetkezetbe csoportosult, és­pedig a kereskedelmi malmok szövetkezetébe és a Molnárszövetkezetbe. Holan Viktor mérnök, a kereskedelmi malmok szövet­kezetének vezére büszkén szokta hangoztatni, hogy ő föl van jogosítva nyilatkozni a molnárság nevében, amennyiben a nagymalmok szövetsége minden rendű és nagyságú malmot képvisel. Ez igaz. Még ma is sok kis- és középmalom tagja ennek a szövetségnek, amelynek a vezérkara minden befolyását és hatalmát igénybe veszi arra, hogy megvédje annak a 114 nagymalomnak az érde­két az ő rovásukra. S ezzel a törekvéssel szemben a malomi szö­vetkezet tehetetlennek bizonyult. A fent említett 800 kérvény közül 340 kérvény olyan kis- és középmalom tulajdonosáé, aki még ma a nagy malmok szövetségének a tagja. Tehát, ha Holan mérnök úr, aki különben a Sbor keres­kedelmi malmok csoportjának az elnöke is, tény­leg szívén viselné a molnárok, vagy legalább­is a saját tagjainak érdekeit, nem volna ellene an­nak, hogy e 340 tagja kapjon annyi kontingenst, amennyi egzisztenciájának fenntartására feltétle­nül szükséges volna. Ez volna a vámmalmok igazi harca. A kis- és középmalmok bíznak abban, hogy az illetékes tényezők belátják súlyos helyzetüket és létezésük fontosságát, és a bajokat orvosolni fogják. (K-n.) (—) Törvények és rendeletek. A törvények és rendeletek tárának 73. számú füzetében 262. szám alatt jelent meg a csehszlovák korona új szabályozására vonatkozó törvény. 263. szám­­ alatt kormányrendelet jelent meg, amely ponto­san megállapítja a csehszlovák korona értékét az aranyhoz való viszonylatban, 264. szám alatt pedig az indokolatlan árdrágításra vonatkozó kormányrendelet jelent meg. (—) A csehszlovák-olasz kereskedelmi vi­szonylatban eltörölték a kompenzációs illeté­keket. Az olasz nemzeti devizaintézet közölte a Csehszlovák Nemzeti Bankkal, hogy az olasz­csehszlovák kereskedelmi kapcsolatban a cseh­szlovák árunak Olaszországba irányuló kivite­lénél megszüntette a 20 százalékos kompenzációs illeték szedését az olasz importőröktől. Úgy­szintén megszüntették a 15 százalékos kompen­zációs illetékeket is, amelyeket az olasz expor­tőröknek fizettek a Csehszlovákiába irányuló ki­vitelnél. (—) A devalváció és a csehszlovák fakivitel. Az erdészeti és a fakitermelési szervezetek meg­tárgyalták az új helyzetet, amely a csehszlovák korona devalvációja folytán Németországgal szemben előállott. Illetékesek ajánlották a fa­exportőröknek, hogy addig az ideig, ameddig az árfolyamok átszámítása nincs véglegesen ren­dezve, külföldre ne tegyenek új ajánlatokat és ne kössenek le szállításokat. (—) Újból megállapították a burgonyakemé­­nyítő árát. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a földművelésügyi minisztérium 100.796/36-IV A. számú hirdetményét, mellyel a minisztérium az előbbi hirdetményét megváltoztatva újból megál­lapította a burgonya-keményítő árát.­­ Ugyan­csak közli a hivatalos lap a földművelésügyi mi­nisztérium ama hirdetményét, mellyel az 1986/37. gazdasági évre megállapítják a takarmányozás céljaira szolgáló denaturált, cukor árát és egy másik hirdetményt, mellyel a szárított répasze­let árát állapítják meg az 1936 december 31-ig terjedő időszakra. a A Nemzeti Bank megállapította az új valutaparitásokat Prága, október 10. A kormánynak a csehszlo­vák korona aranytartalmára vonatkozó dön­tése folytán újra megindul a devizakereskede­lem. A Nemzeti Bank tegnapi tanácskozásán el­határozták, hogy szombaton megnyitják a devi­zatőzsdét és megkezdik a devizakereskedelmet. A valutaparitásokat a csehszlovák korona újon­nan megszabott aranytartalma alapján a követ­kezőképpen állapították meg: Ezek között a paritások között van néhány, amely nem szilárd, így például a francia frank paritását a Francia Bank jelenlegi aranyvásárlá­sai alapján (23.916) állapították meg, amely azonban bármikor változhat. Ami a kötött kifi­zetések árfolyamát illeti, vonatkozik ez a sil­­lingre, a pengőre és a dinárra stb., ezeknek az árfolyamát az illető országok jegybankjaival va­ló egyetértésben fogják megállapítani. új paritás utolsó jegyzés X./3. dollár 28.4739 24.25 svájci frank 637.9533 570.— francia frank 133.698 115.— lengyel zloty 540.82 457.50 német márka 1148.41 973.— olasz líra 149.85 190.75 belga frank 482.63 410.— angol font 139.68 120.25 svéd korona 720.18 630.— norvég korona 701.20 610.— dán korona 623.67 545,— Franciaország bet­itja a csehszlo­vákiai szárított zöldség bevételét? Páris, október 10. A páris környéki szociális érdekek választmányainak elnökei határozati ja­vaslatot fogadtak el, amelyben a párisi központi piacot zöldséggel ellátó földművesek és kerté­szek kívánságait foglalták össze. A határozati ja­vaslatban kérik a zöldségárak felemelését, a lánckereskedelem üldözését, továbbá a csehszlo­vákiai szárított zöldség bevitelének korlátozását, avagy, ha annak szüksége mutatkozik, úgy a teljes beszüntetését. Az illetékes körök állás­pontja eddig ismeretlen. 1936 (Mer 11, v*afcm*p- 1 Egyetlen kilométer vasútvonal sem épült Kárpátalján az állam­fordulat óta Prága, október 10. Kárpátalja nemzetgazda­sági tanácsa az országrész vasúti szükségleteire vonatkozóan részletes emlékiratot dolgozott ki, amelyet megküld a kormánynak és az illetékes hatóságoknak. A memorandum egyebek között a következőket tartalmazza: Amikor a magyar kormány kiépítette azokat a vasútvonalakat, amelyek a mai Kárpátalja terü­letén húzódnak, tekintetbe vették az egyes völ­gyek útirányát- A természet által meghatáro­zott útirány a vasútvonalak kiépítésénél, főkép­pen észak-délnyugat irányban a magyar igazga­tás számára sok előnnyel bírt. A vasút építkezé­sek részben olcsóbbak voltak, részben pedig te­kintettel voltak a folyók folyamrendszerére, amely lehetővé tette, hogy az összes vonalak Bu­dapesten központot találjanak. Az államfordulat után azonban új vonalak szüksége mutatkozott, főképpen kelet-nyugati irányban. Ebben az irány­ban ma csak egyetlen vonal áll rendelkezésre, amely Ökörmezőtől kiindulva, Csapon, Kassán, Oderbergen át vezet Prágáig. Ez a vasútvonal, amely Kárpátalja egyéb vá­rosaival is megteremti az összeköttetést, egyút­tal Kárpátalja egyetlen nemzetközi vonala; a közlekedést azonban számos akadály gátolja, amely Kárpátalja egész gazdasági életére ked­vezőtlen befolyást gyakorol. Nagy baj, hogy ez a vasútvonal nem halad át Kárpátalja középső részein és déli vonalvezetése nem teremt közvetlen kapcsolatot Kárpátalja, fontosabb városaival, amelyeket csak mellékvo­nalakon lehet elérni. Ilymódon a meglévő vasút­vonal sokat veszít jelentőségéből úgy a személy-, mint a teherforgalom szempontjából. Minden egyébtől eltekintve, ez a vonal körülbelül román területen halad át 60 kilométeres vonalon és itt közös vezetés áll fenn a román államvasutakkal. Azonkívül a vonal Nagyszöllőstől Csapig állan­dóan egészen közel halad a magyar határ mellett. A kárpátaljai vasutak meg nem felelő helyzete és az ebből származó gazdasági és egyéb nehéz­ségek mindjárt az államalakulat után nyilván­valóvá váltak. Ezért merült fel az a terv, hogy Kárpátalja fő­városát, Ungvárt, Munkáccsal és Huszitát össze kell kötni. Ez útvonal kiépítése lehetővé tenné Kárpátalja összeköttetését Szlovenszkóval, mivel az Ungvár— M­ánóc közötti szakasz már készen áll.­­ A csehszlovák nemzetgyűlés 1920-ban meghozta 235. számú törvényt, melynek értelmében 1921-től 1925-ig Kárpátalján a következő vasút­vonalakat kellett volna kiépíteni: 1. Ungvár—Munkács, és 2. Munkács—Bilke—Huszt. Ungvár—­Munkács 41,9 km. távolságra, van egy­mástól. Az építkezési költségeket akkor 34 millió koronában állapították meg. A távolság Munkács és Huszt között. 72 km. Ennek a vasútvonalnak az építkezési költségeit 100 millió koronában vet­ték fel. Ezt a vasútépítési programot eddig még rész­leteiben sem valósították meg. Ezzel szemben Szlovenszkón 1919 óta mai napig számos költséges hegyi vasutat építettek ki, a­ kárpátaljai összekötő vonal azonban mindmáig kiépítésre vár. Ez alkalommal szükséges reá­ mutatni arra, hogy az államfordulat óta Kárpátalján egyetlen kilo­­méter új vasútvonal nem épült. Azokból a nagy összegekből, amelyeket az utolsó esztendőkben vasútépítkezésekre fordítottak, Kárpátaljára nem jutott semmi, s ez a körülmény nagyban csökkentette a kárpát­aljai munkások munkalehetőségeit. Kárpátalja nemzetgazdasági tanácsa ezért azt kívánja, hogy minden további halogatás nélkül sor kerüljön azoknak a vasútvonalaknak a kiépítésére, ame­lyeket már az 1920. évi 235. számú törvény java­solt, még­pedig: 1. Ungvár és Munkács között, 2. Munkács és Huszt között, valamint 3. Taracköz—Terebesfejérpatak között, főkép­pen azért, mert 60 kilométeres vonal román terü­leten vezet át. (—) Az államvédelmi kölcsön végleges dm*­leteinek kiadása. November hónap közepén fe­jeződik be az államvédelmi kölcsönkötvények nyomása, úgyhogy az ideiglenes jegyzési leve­leket rövid időn belül becserélik végleges cím­letekre. Ezzel egyidejűleg az államvédelmi köl­csönt jegyezni fogják a prágai tőzsdén. (—) A mezőgazdák idei gabonakára. Az agrár­párt hivatalos lapja, a „Venkov“ a mezőgazdák idei gabonakárát 214 milliárd koronára becsüli s a lap megjegyzi, hogy ez súlyos gazdasági zavart okoz és a gazdasági válság további elmélyülését jelenti. (—) A cukortőzsdét hétfőtől kezdve ismét meg­nyitják. (—) Kolumbia kényszerkompenzációt vezetett be a csehszlovákiai árukra. Távirati értesítés szerint a kolumbiai kormány néhány államra, többek között Csehszlovákiára is bevezette a kényszer­kompen­zációt. Tekintettel arra, hogy Csehszlovákiának Kolumbiába irányuló kivitele 27 millió koronával volt több, mint a Kolumbiától Csehszlovákiába irá­nyuló behozatal, az intézkedés a csehszlovák ex­portot érzékenyen érinti. (—) Palesztina árut vásárol Csehszlovákiában. A palesztinai szövetkezeti szervezetek megbízottai már néhány napja Csehszlovákiában tartózkodnak. A megbízottak néhány millió korona értékű cseh­szlovákiai áru vásárlásáról tárgyalnak. (—) „ítélet tisztességtelen verseny miatti per­­ben” Október 4.-i számunkban e cím alatt egy közgazdasági hir jelent meg, amelynek helyre­igazításául a következő nyilatkozatot kaptuk: „Az I. G. Farbenindustrie A. G. leverkuseni cég által Markovits József, a losonci „Diana“ dro­géria tulajdonosa ellen a besztercebányai kerületi bíróság előtt tisztességtelen verseng­és jár. iránt indított perben Markovits gyógyszerész egyálta­lában nem ítéltetett el pénzbüntetésre, hanem a Ck 293/35. szám alatt hozott ítélet szerint csak arra ítéltetett, hogy a jövőben tartózkodjék Aspi­­rin elnevezés alatt más gyártmánynak, mint a Bayer-féle aspirinnek eladásától, az I. G. Farben­­industrie A. G. cég pedig kártérítési igényével teljesen elutasíthatott és a pozsonyi felsőbíróság Co IX. 27/36. sz. ítéletével ennélfogva a felek között az összes perköltségek kölcsönösen meg­­szüntettettek.“ (—) A vasúti forgalom szeptemberi adatai. Szeptember hónapban a csehszlovák államvas­utak­on 25 munkanap alatt összesen 462.430 teher­vagont terheltek meg. Ebből belföldre irányult 434.010, külföldre pedig 28.420 vagon. A magán­­vasutakon 3.303 vagont terheltek meg. Ebből bel­földre irányult 3.122, külföldre pedig 181 vagon. A köztársaságban tehát szeptember hónapban összesen 465.733 vagont terheltek meg. Ebből 437.132­­ belföldre, 28.001 vagon pedig külföldre ment. A múlt év szeptemberi adataival való ös­­­szehasonlítás után kitűnik, hogy 1036 szeptem­berben 47.639 vagonnal többet terheltek meg. (—) Az Első Szenei Bank állagkimutatása szeptember 30-ra. Első Szenei Bank: Aktívák: készpénz és azonnal esedékes követelések 735.839, váltók 460.605, értékpapírok 662.699, részesedés 1500, adósok 3,002.270, egyéb aktívák 1,066.854 korona. Passzívák: alaptőke 600.000, tartalékok 112.560, könyvbetétek 4,994.071, hitelezők 170.798, egyéb passzívák 58.338, mérlegvégösszeg 5 mil­lió 435.768 korona. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarest­ben. A Nemzeti Bank jelentése szerint Buka­restben ma a szabad csehszlovák koronát a kö­vetkezőképpen jegyezték: 1 Kő=5.15—5.25 lej. (—) Az Egyesült Államok külkereskedelmi de­ficitje. Amióta hitelező ország lett­ belőle, most először mutat föl deficitet az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege. Ez év első hat hónap­jában 17,5 millió dollár volt a behozatali többlet. (—•) Olasz viszonylatban nyolc hónap alatt 17 milliós kiviteli többletet ért el Magyarország. Budapestről jelentik. A magyar külkereskedelem legfontosabb piacai között, Németország és Ausztria után harmadik helyem áll Olaszország. Az onnan behozott áruk értéke ez év első nyolc hónapjában 22.8 (a múlt év megfelelő időszaká­ban 18.6) millió pengő volt­, a kivitelé ugyanak­kor 30.7 (33.2) millió pengő. A kiviteli többlet tehát­ 16.9 millió pengőt ért­ el az előző évi 14.§ millió pengővel szemben.

Next