Premier, 2008 (65-70. szám)

2008-06-01 / 67. szám

CSERHÁTI, AKI TÚL JÓ VOLT Nem pipiskéden, nem pröntyögött a mikrofonba. Elsöprő hangja volt. El­söprő energiái. Megnyitotta az ütő­erét, úgy énekelt. Teljes személyiség­gel. Latba vetve múltja minden ta­pasztalatát. Jelene fájdalmait. És jö­vőjének előérzetét. Sosem volt háttér­zene. Ha kinyitotta a száját, csak rá le­hetett figyelni. Nem kedveskedett. Nem bájolgott. Civil érintkezésben ha­tározottan érdesen védekezett, de a legkisebb őszinteségre átalakult, és odaadta magát bizalommal. Danászó hajas baba helyett egy lány énekelt. Túl dzsesszes volt. Túl őszin­te. Túl erős. Hangján semmi cukrozott tejszínhab. Mosolyában semmi méz. Úgy szólt, mint valaha Bessy Smith. Fekete hangon szólalt meg, holott a szőke, loknis hangok divatoztak. A szőkék közül néger énekesnőként ki­rítt. A nagyközönségnek nem kellett. Az értelmiség testvérül fogadta. Csak szűk körben ért el sikereket. Elunta. Külföldre ment. Elment lányként. Visszajött megtestesedett asszony­ként, így sem. Ekkor sem. Még mindig nem. Elhányta csikófogait. Kinőtt a szerelmes leányszerepkörből. Egy külföldi sörcég a Merlinben koncertet rendezett Cserhátinak. A fal penész­foltjain is lógtak. Aztán koncert a sta­dionban Horváth Charlie-val. Hirtelen mindenki meghallotta a hangját. Be­érett. Ő már régen. A közönség ak­korra. Siker, siker, siker. Aztán... Július 22-én lenne 60 éves Cserháti Zsuzsa AKI PERFEKT VOLT A GYERMEKVILÁGBAN Janikovszky Éva színésznő akart lenni. (Ki nem?) Szegedről Pestre költözött ez ügyben bácsikájához a Rökk Szilárd ut­cába. A nagybácsi híres színész volt. A Nemzeti Színház tragikus nagyja. Lear király, Tiborc, Harpagon, az Ármány és szerelem öntudatos komornyikja, Bar­­tos Gyula. A színésznőnek készülés egy egész hétig tartott, mivel a Rökk Szilárd utcai lakásban éjszaka a poloskák sere­ge rohamozta az ott alvókat. Jani­kovszky lemondott a színészetről. Ha­zament Szegedre. Kucses családi nevén beiratkozott bölcsésznek. (Írói névként férje, Janikovszky Béla nevét használ­ta.) Tanári oklevéllel hamarosan, kis mi­nisztériumi előadói kerülővel, az Ifjúsá­gi Kiadónál dolgozott. A kiadó hamaro­san Mórára magyarosított. Itt dolgozott nyugdíjazásáig. Szerkesztő, főszer­kesztő. Ifjúsági regényei nem keltettek nagy feltűnést. Nem így - Réber László rajzaival - szívből, színből, humorból, érzékenységből, kis- és nagyemberis­meretből szőtt mesekönyvei. Ha én fel­nőtt volnék, Akár hiszed, akár nem, Ve­lem mindig történik valami. Török Sán­dor után Janikovszky Éva érte el azt a rangot, hogy megjelenésekor menten a könyvesboltokból elkapkodott műveit a felnőttek - mielőtt ajándékba adták vol­na a gyermekeknek - mohón maguk fal­ták, élvezve fanyar bölcsességeit, bájos élettapasztalatait, megértő szeretetét. Életében klasszikus lett. Folytatva a sort Benedek Elek, Molnár Ferenc, Sebők Zsigmond nyomvonalán a Par­nasszus magasába. Remélem, még ma is olvassák a fel­nőttek. Öt esztendeje hunyt el Janikovszky Éva - 78 ÉVESEN 88 PREMIER A KÖZHASZNÚ ÁRULÁS Franz Kafka 1924-ben a Bécs melletti Kierling szanatóriumban, ahol június 3-án meghalt, rábízta kéziratait ba­rátjára, Max Brodra. Megígértette ve­le, eléget mindent. Ne maradjon sem­mi utána. Feledjék el. Max Brod igazi jó barát volt, nem teljesítette ígéretét. Nemcsak nem égette el a rábízott kéz­iratokat, hanem 10 kötetben sajtó alá rendezte, megjelentette, a világ elé bocsátotta, és ezzel hozzáférhetővé tette a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi nagyságát. Fölfedez­te a világnak Franz Kafka zsenijét. Franz Kafka irodalmi hagyatéka elke­rülte a máglyahalált (vajon a szerző, ha nem végez vele a gégetuberkulózis, elkerüli-e az oswieczimi nagyipari em­berégetést?) Max Brod megcsalta barátját, be nem tartva a halálos ágyánál megtett ígéretét. Megajándékozta azonban a világot egy nagy prágai íróval. Tanulság, ha valaki nagyon erősen akarja, hogy ne maradjon fenn halála után irodalmi hagyaték, végezzen sze­mélyesen a kéziratokkal, mint Gogol tette halálát megelőzően a Holt lelkek második kötetével. Sajnos, Gogol mel­lett nem volt egy megbízhatatlan jó ba­rát, hogy szavát szegje a világirodalom és az olvasó emberiség érdekében. 1883. július 3-án, 125 éve született Franz Kafka

Next