Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-02-09 / 6. szám

ezer éves állomány azt mondhatná , hogy több joga van , mint egy 999 évesnek , vagy , hogy jobb ennél, az mi merő sületlenség, mivel sem az ember, sem az állomány joga vagy jósága a­ csu­pa időtől nem függ. Az egyházak régiségével is épen így van a­ dolog. Lehet valamelly egyház másnál régibb vagy ujabb: de azért csak nem bir több joggal; és a' régi az újnál, az új a' réginél, lehet jobb vagy roszabb is És, ha a' régiségnek a' jogra valamelly befolyása volna: ugy a1 ket. egyház joga nagy fogyatkozást szenvedne ; mert ez akkor a' pogány és zsidó egyházénál keve­sebb, és csak a' muhamedanismusénál volna több. — Csudálkozni lehet tehát azon, ha még­is vala­melly ker. egyház maga régiségével dicsekedhetik, holott, ama két elsőbbel összehasonlítva, minden más egyházak csak ujabb idők szüleményei. Egyébiránt is föltéve, hogy egy ezer éves egy­ház már régi és azt kérdve tovább: hát a­ 999 éves régi-e ? És megengedve, hogy az is régi; megint kérdve: hát a­ 998 éves ? még az is: mi következik egyéb, mint a­ mit Horátz mond Bp. II. 1. Usor concesso, caudaeque pilos ut equinae Paulatim vello, demo unum, demo etiam unum, Dum cadat elusus ratione ruentis acervi , Qni redit ad fa^los et virtutem (veramque íidem) aestimat annis. Tagok »//>ina, A' mi illeti a' tagok számát: ennélfogva ugyan egyik egyház lehet erősb vagy hatalmasb másiknál; de, ha az egyházba az erősb jogát, melly — tulajdonlag nem is fog, behozni nem akarjuk, ugy még kevesbbé lehet a' jogot a' többségen építni, melly az egyháznak még csak jóságáról sem állhat jót; midőn egyébiránt is a' sok és jó ritkán van együtt. És, ha a' jog a' többség szerint méretnék, akkor a' ker. egyház ismét nagy rövidséget szenvedne. Mert a' földön élő mintegy ezer millió emberből csak mintegy 200­ millió keresztyén lehet; kiknek csaknem annyi mohamedánus felel meg, miszerint ezek annyi joggal is bírnának, mint a' keresztyének. Az több 600 millió, néhány millió zsidót kivéve, mind po­gány, kiknek e' szerint legtöbb és a' zsidóknak legkevesb joguk volna. De milly kevés jogának kellett lenni a' keresztyénségnek azon időben, midőn az alig állott ezer vagy csak száz főből is! Akkor kétség­ kivü­l joguk volt a' zsidóknak is, hogy Jézust és az apostolokat megfeszítsék, meg­öljék ; joguk lehetett a' pogányoknak, hogy az első keresztyéneket életre- halálra üldözzék, fene­vadak elébe vessék 'stb . joguk későbbre, a1 val­lás-javitást vagy ujra-alakítást megelőző szomorú időkben, az egyedül igaz és idvezitő hittel — kérkedett keresztyéneknek, hogy az övéktől kü­lönböző hitökért eretnekezett keresztyéneket, min­den képzelhető módon, kínozzák, nyomorgassák, sőt, meg is égessék. Kétségkívül joguk volt az angoloknak, a­ későbbi időkben, hogy a­ szegény irlandusokat, polgári jogukból kirekesztve, csak­nem rabszolgákká alacsonyítsák; jogok — még pedig oroszláni joguk — van jelenben az oro­szoknak is, hogy a­ birodalmukban levő, kevesb­számú, római hitvallású keresztyéneket, egyházi 's polgári jogaik önkényes csonkitgatásával és lelkiösmeretöket­ bántó, keserű kényszerítgetések­kel, üldözzék és háborgassák, mennyivel méltób­ban fosztattak meg a' Jézust megölt zsidók mara­v o­déki, az egész földkerekségen, szinte csak egy állományban is, sok századig, emberi s polgári türedelemre sem méltatva, a' polgáriság idves hasznai-'s jótéteményeitől, hogy mint a' megátko­zott kigyó porban keresi élelmét: igy ők is minden élet-­­s szerzésmódjukat csak az egyiránt nekik és minden népeknek ártalmas és gyalázatos csalás különféle nemeiben keressék Noha borzasztó erk. képtelenségek ezek, még sem szüntek meg sokan máig is, azon szabály szerint gondolni, hogy t. i. valamelly egyháznak az ö tagjai többsége több jogot is ad, 's ha módjok lenne 's hatalmukban állna, a' szerint cselekedni sem átalnák. De hála Istennek! már, nagy részben, tempi passati! — A' mi illeti a­ Származást, valamelly egyház­nak mástóli származását: ennek sem lehet a'jog­illetményre semmi befolyása. Mert akármelly ter­mészeti v.etk. személynek, mihelyt az a'jelenségek országába lépett, és magát, az ő ereje­ 's tehet­ségéhez képest, élet-műszeres egészszé kialakí­totta, épen ollyan joga 's szabadsága van létezni 's művelni, mint az azt származtató , természeti vagy erk. személynek. Származás, származtatás itt kérdésbe nem jőnek, tekintetbe nem vetetnek; mindegy, ha a' származtak a' hold- vagy syrius­ból származtak volna is. Minden személy már erdetileg és magában­ véve létei és szabadság 's alaki egyenlőség- jogaival születik és bir. — Továbbá, e' jogilletmény, hogy t. i. a' származott egyháznak kevesb joga volna, mint a' származta­tónak, a1 ker. egyházakra különösen alkalmaztatva, szembeszökő ellenmondásokat is foglal magába. Mert, ha valamelly egyháznak több joga volna, mint egy másiknak azért, mivel amaz ennek any­ja , akkor , ugyanazon jog­törvény szerint, a­ zsidó egyháznak is több joga volna, mint amaz, a' másiknál több jogot kivándló v. követelő anya­egyháznak, melly hasonlólag a' zsidó egyházból származott, és ennek mintegy elpártolt leánya. Mit lehessen pedig tartani az efféle elpártolásról, láttuk felebb. De ezen kifejezések : Anya és le­ány, az egyházak egymáshozi illetvényére vi­tetve , minden igaz jelentőség nélküli, és sánti­káló képek és hasonlatosságok, mellyekböl a' jogra

Next