Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-01-31 / 5. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hatodik évi folyamat. Jan. 31. 1847. 5. szám. Megjelenik e' Lap 17» íven minden héten egyszer, vasárnap. — Előfizetési ár félévre Buda-Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr, borítékban 3 ft 40 kr., postán küldve 3 ft 40 kr. pgő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. sz. alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál TARTALOM : Szózat az egyházi élet belső reformja ügyében. Pap István. — A papi körök korszerű hasznai. Zelenka Dániel. — Iskola-ügy: Egy pár észrevétel iskola-ügyünk körül. Hunfalvy János. — Irodalom: Kis természettan. Készitette Tatai András. Károlyi István. — Egyházi régiségek: Magyar prot.egyházi szertartások. Dobos János. — Vegyes közlemények. Szózat az egyházi élet belső reformja íéséyében. Eleget és tán sokat is vetélkedtünk már az egyházi igazgatás formájáról, és ezzel együtt az egyházi élet külső reformjáról. Voltak, kik szót emeltek a hierarchia ellen, és még többen keltek ki az újabb időkben a hüriarchia ellen, és mi engemet illet, irtózva fordultam el a két egyesült bajtól, a küriarchiko-hierarchiától, minő volt hajdan a zsidó synedrium. — Szent volt a cél, melyre törekedtünk, és hiszem, hogy nem munkálkodtunk hiába; hiszem, hogy a mag, melyet elvetettünk, ha bár későn is, ki fog kelni, és meghozza egyszer gyümölcseit a' lelkek országában. — De a' különben szent czélra tett törekedésünkben is, nézetem szerint, hibáztunk, ugrást tettünk, mi gátolja az elvetett mag kikelését, 's az óhajtott czélt messze veti tőlünk. Mi kívülről akartuk az Isten országát felállítni, mielőtt azt belsőnkben felállítni igyekeztünk volna. Mi a' külső, a' látható egyházban tapasztalt visszaéléseken, kicsapongásokon lett elkeseredésünkben, minden illyési buzgóságunk mellett is, felejtkeztünk mindenek felett arról gondoskodni, hogy embereknek térdök meg ne hajoljon a' Bálnak (1 Kir. 19. 18), 's nem vettük eléggé figyelembe Üdvezitönk ezen aranyszavait : Nem jó el ugy az Isten országa, hogy ember eszébe vehetné. És nem mondják ezt: íme itt, vagy íme amott vagyon; mert ime az Isten országa tibennetek vagyon. (Luk. 17. 20. 21.) — Az említett visszaéléseknek é s kicsapongásoknak orvoslását, vagy az egyház külső reformját, meg kell előzni az igaz vallásosságnak, mi szintúgy távol van a vakhittől, mint a' hitetlenségtől, 's elvárhatatlan kapcsolatban van az erkölcsi jósággal. Ez az, amit reformálnunk kell, mind magunkban, mind másokban, mind a nagyokban, mind a kicsinyekben , mind a főben, mind a tagokban, mind a papokban, mind a hallgatókban, mit, keresztyéni hitem szerint, önként fog követni az egyház külső reformja. Nem reménylhetünk külsős reformot belső nélkül, valamint nem teremhetünk jó gyümölcsöt igaz vallásosság nélkül. Ezen belső reform nélkül megszűrjük a' szúnyogot, elnyeljük a tevét, megdézmáljuk a' kaprot, mentát, 's azt, mi fő a' törvényben, elmellőzzük. (Máté 23. 23, 24.) Sőt ezen belső reform nélkül vastag bűnökbe is eshetünk, megfeszíthetjük a' Jézust tanítványaiban, a' midőn üldözzük a' máskép gondolkozásért az egyházi élet legmunkásb's legbuzgóbb barátit, felmagasztalva azok felett a' semmit nem munkálkodókat, és tán semmit nem is hívőket , ugy annyira, hogy azt tesszük politikából, mit tettek hajdan a' setét századokban babonaságból, — és a' legszigorúbb értelemben alkalmaztathatjuk magunkra Üdvözitönk ezen szavait : Jaj nektek képmutató Írástudók és farizeusok! mivelhogy építitek a’ próféták koporsóikat, és az igazaknak temetésök helyét ékesgetitek. És ezt mondjátok : ha a mi atyáink idejekben éltünk volna, nem lettünk volna nekik társaik a próféták ölejtésökben. Azért ti magatok ellen bizonyságot tesztek, hogy ti fijai vagytok azoknak, kik megölték a prófétákat. Ti is töltsétek be a ti atyátok mértéköket! (Luk. 23. 29—32.) Belőlröl hát 's nem kívülről kell kezdeni a' reformot, 's nem annyira kell arra törekednünk, hogy mi legyünk az igaz ekklézsiában, mint arra, hogy az igaz ekklézsia (Isten országa) legyen mi bennünk. És ez mi által eszközölhető ? Mindg az okosság, mind a' szent irás szerint, tanítás ál hl tal. A' hit a' hallásból vagyon, a' hallás pedig Isten igéje által. (Róm. 10. 17.) — Hát a' tanításban mi az elv ? Fájdalom ! ez az, a' mi mind eddig nincs meghatározva a' protestáns egyházban, és ez a' határozatlanság, vagy a' szóval állítottnak tettleg megtagadásábani következetlenség, nagy gátolója az Isten országa eljövetelének, szivünkben felállításának. Még ott is, hol született a' protestáns egyház, mint a' most fenálló porosz egyházi zsinat mutatja, nincs meghatározva, nincs tisztába hozva 's eldöntve a' protestantismus elve. Vetélkednek arról, hogy kell-e vagy nem a papokat a symbolikus könyvekre esketni ? Mit tanúsít ez ? Azt, hogy még elvében sem egyeztek meg a vallásos oktatásnak, mert ennek meg 5