Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-17 / 3. szám
nek. Az összejövetel végén a megjelent tagok között kiosztatott a »Lorántffy Zsuzsanna« című kis füzet, melyet Szilassy Aladár készíttetett a Lapunkban megjelent Farkas József-féle felolvasásból. A jövő hónapi összejövetel február első felében lesz. Budapesti theologiai akadémiánkon az I-ső félévi előadások január 10-én végződtek be. A záró kollokviumok most folynak és január 31-én érnek véget. A II-ik félév február 4-én kezdődik. A református ifjúsági egyesület helyiségavató ünnepélye élénk érdeklődéssel folyt le január 10-én a theologiai akadémia nagytermében. Az ünnepélyt a közönség éneke és Marton Sándor katekheta rövid fohásza nyitotta meg. Ezután Szilassy Aladár pénzügyi főbíró, egyesületi elnök tartott remek biblia-magyarázatot a Prédikátor könyve XII. részének néhány verse felett. Örvendezz ifjú a te ifjúságodban, de emlékezzél meg a te Teremtődről, a ki téged ítéletre von. Lélekemelő látvány volt, mikor ez a hitbuzgó főúr kezében a százados családi bibliával, melyből egykor a koronaőr Szilassy József olvasgatott, magyarázta az Írásokat a szépszámú ifjúság előtt, oly bensőséggel és közvetlenséggel, oly méltósággal és hatalommal, milyet ritkán látni. Egy darab hitélet megnyilatkozása volt az, egy apostol ihletett lelkéből kiszakítva, melynek hallatára a nagy bibliás Szabó Aladár felállott és az egész közönség zugó éljenzése közt bevallotta, hogy ilyet még soha sem hallott. Azután Szász Béla theol. szenior üdvözölte nagy szívességgel az ifjúsági egyesület tagjait, mire dr. Tóth Miklós törvényszéki aljegyző, mint az ifjúsági egyesület főtitkára, mondott köszönetet; záradékul pedig Szőts Farkas, mint theol. igazgató intézett néhány buzdító szót az egybegyűlt fiatalsághoz, hithűségre és Krisztus iránti szeretetre intve őket. A közönség éneke és Hamar István püspöki titkár záróimája után a közönség átvonult az ifjúsági olvasóterem megtekintésére. Az olvasóterem esténként 6—9 óráig az egyesület tagjainak szabad rendelkezésére áll. Egyházmegyei választások. Az alsó-borsodi ev. ref. egyházmegyéhez tartozó egyházak szavazatait csütörtökön bontotta fel az e végett kiküldött bizottság. A báró Vay Béla lemondása folytán megüresedett egyházmegyei gondnoki állásra Lengyel Sámuel tanácsbirót választották meg, ki a beadott 57 szavazat közül 54-et kapott. Az üresedésben volt egyházi tanácsbirói állásra Kerekes József poroszlói lelkészt választották meg 36 szavazattal; az egyházmegye egyházi főjegyzői állására pedig Bodolay István mező-csáthi lelkészt választották meg 51 szavazattal. A megválasztott gondnokban és két lelkészben az egyházmegyei adminisztráció kiváló erőket nyert. A gyülekezetek köréből. A pátyi ev. ref. egyház megújított templomának és orgonájának ünnepélyes felszentelése január 6-ikán ment végbe. Az istentiszteleten a felavató beszédet Dézsy Mihály biai ev. ref. lelkész mondotta, míg Nyikos Lajos dobozi ref. pap keresztelt és és esketett. Az istentiszteleten a budapesti ref. theologusok énnekkara is részt vett néhány karének hatásos előadásával. — A nagykőrösi ev. ref. egyházban a mult év folyamán született 607 gyermek, meghalt 484 egyén, házasságra lépett 133 pár. Szaporodás 132 lélek, ami a gyülekezet 17.844 lélekszámához visszonyítva feltűnően csekély, kivált ha hozzátesszük, hogy Nagy-Kőrösön az alig harmadrésznyi római kath. egyházban 5721 lélekszám mellett született 270 gyermek, meghalt 169 egyén, szaporodás tehát 101 lélek. Görög kath. hitközség Budapesten. Budapesten mintegy 1544 gör. katholikus él, kiknek nincs saját ekklézsiájok és templomuk. A hívek között számos kiváló társadalmi állású férfi van. Ezek január 7-én gyűlést tartottak és elhatározták, hogy hitközséggé alakulnak. A hitközség kötelékébe fog tartozni minden Budapesten élő és az az esztergomi érsekség főhatósága alá tartozó görög katholikus, továbbá azok a más egyházmegyebeli hívek, akik a magyar hazafiság szempontjából kifogástalan alapszabálytervezetnek magukat alávetik. A szervezetet a hercegprímáshoz terjesztik föl, a főváros törvényhatóságához való áttétel végett. A szervezés továbbfejlesztése végett nagyobb számú egyháztanácsot alakítottak. A római kath. püspökök közös pásztorlevele, melyet a »Religió« latin és magyar szövegben közöl, politikailag elég mérsékelt hangon van tartva. Elmondja, hogy a klérus minő lépéseket tett a királynál, a kormánynál és a törvényhozásban a polgári házasság behozatala ellen. Azután inti a lelkészkedő papságot és a híveket, hogy szorgalmasan imádkozzanak, hogy Isten »szent egyházunknak és szent hitünknek irgalmasan állítsa vissza jogait és szabadságát*. Érdekesek a papsághoz intézett szavai: »lankadatlan buzgalommal igyekezzetek az ige szolgálatában foglalatosak lenni és hivataltoknak minden részét minden kitelhető szorgalommal teljesíteni«. A hívőket illetőleg azt írja : »Állhatatosan és egyetértő lélekkel hirdessétek a hívő népnek Krisztus hitét, a mint a kath. szentegyház tartja, buzdítva őket, hogy kivált az ügyek jelen fölöttébb nehéz folyásában, szakadatlanul kérjék az Istent: Öregbítsd bennünk a hitet. Mindenek előtt buzdítsátok őket, hogy Isten egyházához és ennek látható fejéhez törhetetlen hűséggel, készséges engedelmességgel s a leggyengédebb szeretettel viseltessenek, és egész életöket, az Egyház és Fejének minden parancsolata és intelme iránt készséges akarattal, hitökkel megegyezővé tegyék. Végül a papsághoz és a hívekhez fordulva, őket együttesen így inti: a kereszt zászlaját homlokotokon viselve, a mi példánk és tekintélyünk által megerősítve, kell, hogy a vallás ügyét bátran és lelkesen vegyétek lelketekre s állhatatosan védelmezzétek a magánéletben ép úgy, mint a közélet terén. Ennélfogva most ezekben a szerencsétlenségekben is, velünk együtt, kiket Isten állított vezéreitekké, mindent, a mit isteni és emberi törvények nyújtanak és megengednek, tegyétek meg, hogy a keresztyén házasság tiszteletében megmaradjon és a szentegyháznak és hitünknek jogai épségben maradjanak«. A magyar protestantizmus és a millennium Az »Őrálló« legutóbbi száma meleg hangú cikkben azt ajánlja, hogy a két magyar protestáns egyház, az ágostai és a helvét hitvallású, a millenniumra egyesüljön, ami a hitbeli együvétartózandóságon kívül nemzeti szempontból is igen óhajtandó. A cikk lényege a következő passzusokban fejeződik ki: A magyar protestantizmus nem ünnepelhetné meg méltóbban nemzetünk fönnállásának emlék-