Reform, 1989. szeptember-december (2. évfolyam, 34-51. szám)
1989-12-15 / 49. szám
és reform a hámashalm? A hettita „ország” jelentésű képjel emléke • Magyar és örmény etnogenezis • Orion, Nimród, Ninurja, Áron és Hajk egylényegű • Ősatyák A történelmi magyar címer használatának visszaállításáról tartandó népszavazáson a magyar nép várhatóan egy olyan jelképet fog visszahelyezni a jogaiba, amelynek a hármashalma megdöbbentően régi időkbe mutat vissza, és amelynek a jelentését és a pontos történetét csak évszázados kutatás tisztázhatja megnyugtatóan. Címerünk hármashalmának eredetéről változatos elméletek láttak napvilágot. A hazai tudomány képviselőinek többsége elfogadni látszik Kumorovitz álláspontját, aki a gótikus lóhereívből származtatja a hármashalmot. Az 1200-as évekből származó korai címereinken látható előzményeket azonban szinte minden kutató másként magyarázza. A hagyomány pedig hegyeket lát a címer kettőskeresztje alatt, míg a nyugati szórványmagyarság szerzői a sumer „ország” jelentésű képjellel rokonítják. Az egymásnak is ellentmondó eredeztetésekről még nem született megfelelő összefoglalás. De írás- és viselettörténeti, régészeti, nyelvi, valamint a mítoszokban megőrzött adatok alapján valószínűnek látszik, hogy a magyar címer hármashalma keleti, nomád örökségünk része, és visszavezethető a bronzkori (sumer, hettita, egyiptomi, kínai) írások hasonló jeleire, illetve ezek feltehetően igen régi, közös anatóliai forrására, a szent helyek kultuszára. Ezek hurrita ábrázolása a hettita „ország” jelentésű képjel grafikai előképe. A bronzkor embere a hegycsúcsokon - sőt általában a hegyes, csúcsos tárgyakban - fallikus szimbólumot láthatott, a férfi termékenység, egyúttal a vitézség és az erő megtestesülésének tarthatta őket, s ehhez kapcsolódva mítoszok és termékenységrítusok terjedtek el. E hiedelmek nyomai lehetnek a honfoglaló magyar férfisírokban rangjelző funkciót betöltő nyílhegyek, az Isszik kurgán aranyos emberének fejdíszén lévő nyílvesszők és halmok, valamint az obi ugor rajzokon látható, hármashalom formájú fejfedők. Van néhány ide sorolható nyelvi párhuzam is: a héber „hor" = hegy; a német „horn” = szarv, csúcs; a magyar „orom”, „here”, „úr”, „erő”, „óriás"; a hellén „Orion", ószövetségi „Áron” stb., egykori nyelvi közösség, kapcsolat emlékei lehetnek. Az Orion-mítoszt és párhuzamait elemezve az is valószínűsíthető, hogy Orion, a hurriták mitikus hőse azonos lényegű Nimródial, Ninurfával, Áronmnal és az örmény Hajkkal. A magyar és az örmény eredethagyomány a két nép ősatyját látja ebben a hősben, és megőrizte a nép északra vándorlásának az emlékét is, míg a többi mítosz idegenként vagy éppen ellenségként ábrázolja. A mítoszok tanúsága szerint tehát a magyar és az örmény etnogenezisben egyaránt szerepet játszottak a hurriták. Nyilván ezzel függ össze, hogy a magyar, az örmény (és a germán) népnév tulajdonképpen ugyanabból a két szótagból áll, és a szótagok közül az egyik „férfi” jelentésű („úr”, „őr” és „orom”). A motívumvándorlást valószínűtlenné teszi és etnikai kapcsolatokra utal az a tény, hogy a felsorolt néhány szó a magyarban igen régi, a nyelvünkkel egyidős. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar krónikák eredethagyománya és a Nimródot is tartalmazó királylisták forrásértékűek lehetnek, és megfelelő kritikával hasznos adatokat szolgáltathatnak múltunkról. Kumorovitz jogosan határozta meg koronának a hármashalmot, mert az - az erő jelképeként - fejdíszek eleme volt. A sumer írásjelekkel is bátran összevethető a hármashalom, hiszen a sumerek a hurritákkal rokon nép lehettek. Ugyanakkor az is valószínűnek látszik, hogy a korai magyar címerekben használt szimbólumrendszer nem értelmezhető helyesen az írástörténeti előzmények és a korai vallásos elképzelések elemzése nélkül. A hármashalom nem pusztán a kereszt talpazataként került a címerbe, hiszen a szimbólumok korábbi eredetűek. Varga Géza A magyar címer Kubán vidéki és bizánci párhuzamainak tanúsága szerint a halmok („hor") a világhegyet szimbolzáló lépcsőzetes építménnyel vagy szarvcsúcsokkal („horn"), az életfa pedig palmettákkal és kettőskereszttel is helyettesíthető 27 Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat értesíti kedves Vásárlóit, hogy a Budapest V., Váci u. 2. sz. alatti ékszerüzletét átalakítva megnyitotta. Import aranyékszerek, régiség jellegű tárgyak, exkluzív órák és divatékszerek nagy választékával várjuk Önöket. Felhívjuk figyelmüket, hogy egyes aranyékszereket a karácsonyi ajándékozási időszakban kedvezménnyel árusítunk ebben a boltunkban is. .. 41 ért