Reform, 1990. szeptember-december (3. évfolyam, 36-52. szám)
1990-09-07 / 36. szám
reformekért óvják a koalíciót Kiss Gyula: Csak azt lehet visszaadni, ami megvan. Azonos állapotban, értékben. Itt a jóvátételnek egy más módját kell választani. A kormány jelenlegi koncepciója az, hogy fölvállalja a kártalanítást, de nem a természetbeni visszaadás módját hanem kidolgozandó általános kártérítési elvek alapján. Tehát azért van ez a látszólagos elméleti törés a föld és egyéb ingatlan vonatkozásában. Prepeliczay István: Ellentmondás egyébként még a földkérdésen belül is van. Mi annak idején már hangsúlyoztuk, hogy ebből a rendezésből a szlovákokat és a svábságot, a háború után elüldözött nemzetiségeket sem lehet kihagyni. Ezt külön törvényben kellene szabályozni. Ez nemigen talált megértésre az MDF részéről. Torgyán József: Igen lényegesnek tartom megemlíteni, hogy teljesen téves az a felfogás, hogy a Kisgazdapárt csak a földprogrammal kapcsolatos elképzeléseit képviseli elvi alapon. Gazdaságpolitikánkban abból indulunk ki, hogy kis ország vagyunk, és egy kis országnak sokoldalú gazdasági tevékenységet kell folytatnia, hogy gazdasági és politikai függetlenségét megóvja. Jó dolog, hogy van Magyarországon nyugateurópai irányzat, van amerikai irányzat. De sokkal komolyabban kellene foglalkoznunk például a „keleti kapcsolattal". Mi is pártfogoljuk a Chinatown felépítését a Csepel-szigeten, és volna ilyen elképzelésünk az ország más területein is. Tajvani utazásom során meggyőződtem arról: vannak olyan elképzelések, hogy az óriási beruházásra váró tőkefelesleget részben Kelet-Európában fektetnék be. Erre szükségük lenne egy bázisországra, amely - természetesen - sokkal több tőkeberuházáshoz jutna, mint a többi. A mi országunk - sokféle meggondolás alapján - erre a legalkalmasabbnak tűnik. Persze a tőke sokáig nem vár, tehát vagy megragadjuk most a lehetőségeket, vagy elúszik. Reform: Éppen ide kívánkozik a sok-sok megjegyzés, amely fontos döntések halogatását kéri számon a kormánytól... Prepeliczay István: Én nem mondanám, hogy a kormány tehetetlenségéről lenne szó. Ez a száz nap arra való volt, hogy egy adminisztráció felálljon, ez soha sehol másra nem elegendő. Nyugat- Európában sem arra szokták adni ezt a türelmi időszakot, hogy ezalatt egy gazdasági váltást végrehajtsanak. Ilyen vonatkozásban a kormánynál késedelem nem tapasztalható. De úgy érzem, nem ártana, ha az ellenzék saját magától is megkérdezné: vajon mit tett a törvényhozói munka ütemének gyorsítására? Az ország népe azt érzi, hogy lassú a változás - mi meg azt, hogy valamenynyien agyonhajszoltak vagyunk. Torgyán József: Én magam a haladás ütemét nem tartom elég gyorsnak. A koalíció motorja akarunk lenni, és úgy kívánjuk a pozíciónkat erősíteni, hogy mind erőteljesebben hallatjuk a hangunkat. Az MDF meg kívánja őrizni vezető szerepét, mi növelni kívánjuk, addig amíg a legerősebb tagja leszünk ennek a koalíciónak, de ugyanilyen elképzelései vannak a Kereszténydemokrata Néppártnak is. Ez egy belső, baráti vetélkedő, amely a koalíció erejét növeli, s nem gyengíti. A helyhatósági választásoktól nagyon jelentős előretörést várunk Budapesten, és országos viszonylatban is úgy látjuk, meg fognak erősödni a kisgazdapárti pozíciók. Reform: A népszavazás bizonyítja: az emberek belefáradtak a politizálásba, félő, hogy nagyon kevesen fognak választani és kevesen vállalnak szerepet az önkormányzatokban. Kahanics József: Pontosan ellenkező a helyzet: ezt a hiteltelen tanácsi rendszert meg akarják változtatni. Itt kézzel fogható tétekről van szó. Sokkal nagyobb az aktivitás ezekben a kérdésekben ; mindenütt folynak már a jelöltállítások, a tárgyalások. Reform: A jelöltek részéről nem tapasztalnak bizonyos félelmet a szerep és felelősségvállalásra? Prepeliczay István: A képviselőválasztási harc folytán egy csomó ember csalódott, de megvannak azok az emberek, akik helyi viszonylatban akarnak valamit tenni. Az emberek fásultsága nem a politikával van kapcsolatban, hanem a gazdasággal. Reform: Ha már a félelemnél tartunk: megbénulóban a közigazgatás. Menekülőben vannak nemcsak a tanácsi vezetők, de a szakapparátus tagjai is. Prepeliczay István: Ez megint olyan, mint a téeszelnökök „félelme”. Az a tanácselnök, aki hitelét vesztette, aki most is arra használja ki a helyzetét, hogy a közvagyont bevigye egy kft-be, ahol neki már meg van a helye - az nyugodtan féljen. De csak az féljen, akinek erre oka van. Torgyán József: Nem a tanácselnökök félnek! És nem a téeszelnökök, hianem a vidéki lakosság. Egyre- másra hallom a példákat: végigjárják a portákat, fenyegetőznek, hogy visszavonnak mindenféle engedélyt, kedvezményt, ha „meg nem felelő” jelölteket állítanak. Nem egy, nem két helyen országszerte. Reform: És mihez kezdenek üres zsebbel a mégoly demokratikusan választott önkormányzatok? A törvényből éppen az maradt ki, mivel gazdálkodhatnak. Kiss Gyula: Azért arról nem illene elfeledkezni, hogy az előterjesztésnek ezt a részét éppen az ellenzék fúrta meg. Az akkori érvelésükben annyi igazság volt: pontosan és jól értelmezhetően akkor lett volna kidolgozható, ha már túl lennénk egy sor, szorosan kapcsolódó törvény meghozatalán. De vajon meddig tartható fenn büntetlenül a kettős hatalmi rendszer? Maradjanak a tanácsok? Vállaljuk a teljes kormányozhatatlanságot? Reform: Ez a helyzet viszont hasonlít ahhoz a partihoz, ahol az osztó visszatartja az erős lapokat mindaddig, amíg nem tudja, ki ül le a kártyaasztalhoz... Kiss Gyula: A kártyához nem értek, de nem hiszem, hogy a kormány az osztó szerepében lenne jelen pillanatban. Mindaddig nem lesz abban, amíg a politikai rendszerváltás teljes egészében végbe nem megy. Jó, ha félúton tartunk... 6»Torna A harcias szónoklatairól híres Torgyán József szelídebb arca villámkérdések tükrében. • Szokott-e vásárolni, és mit szól az élelmiszerárakhoz? - Gyakran segítek a feleségemnek, és többnyire a lakásunkhoz közeli boltokban meg a Fény utcai piacon szoktam vásárolni. Az árak engem is elkeserítenek. • Hány munkanélkülivel számol az év végére? - Úgy látom, hogy akkor emelkedik majd igazán a munkanélküliek száma, és egy év alatt fölmegy százezerre. • Mikor kezdi el a kormány a kisvállalkozókat nemcsak szavakban, de tettekben is támogatni? - Nem vagyok a kormány tagja. Elgondolásom ellentétes a kormányéval, és kezdettől fogva a kisvállalkozások támogatását szorgalmazom. Liberalizálnám az adó- és vámrendszert, és vállalnám az átmeneti nehézségeket. • Mi a véleménye arról, hogy demokráciában a sajtó feladata az is, hogy a mindenkori hatalmat ellenőrizze? - Egyetértek vele. A sajtó akkor tölti be hivatását, ha fékez, és bizonyos ellenhatalmat jelent. • Mit tart egy új településpolitika első, legfontosabb lépésének? Megfelelő körülmények és munkahelyek kialakítását vidéken, hogy ott is kényelmesen lehessen élni. Az elsőség a kis falvaké, mert leginkább azokat fejlesztették vissza. • Mi a véleménye arról, hogy a Szovjetunió mellett Oroszország felé is nyissunk, mert - mint Jelcin mondta - az „biztosan megmarad”? - Nyilvánvaló, hogy erősödik a Szovjetunió felbomlásának folyamata. Adottak a lehetőségek, hogy a tagköztársaságok felé nyissunk, de millió fék is akadályoz. Figyelemmel kell kísérnünk a folyamatokat, mivel a tagköztársaságok szerepe láthatóan fölértékelődik. Kiss Gyula Torgyán József