Reform, 1994. május-augusztus (7. évfolyam, 18-34. szám)
1994-08-26 / 34. szám
42 A veresegyházi toplistát fej fej mellett vezetik, ők és az asszonykórus, de hírük sokkal messzebre ér; a Takács lányok neve a női súlyemelésben fogalom. Erika volt az első, aki hivatalos versenyen dobogóra lépett - igaz, a fiúk közt, s Marika lett az, akire manapság a válogatott épül. Már az első világbajnokságról öt ezüsttel és egy bronzzal tértek haza ’87-ben, s rekordjaik száma döbbenetes: két világcsúcs, tizennégy Európa-csúcs és vagy százhetven magyar rekord! A sikerek mögött külön út és egyetlen ember áll, az édesapjuk. Jó egy ilyen magyar bajnokság. Elnézegeti az ember a súlyemelő lányokat, ki így, ki úgy emel. Van, aki odabent a melegítő teremben roppant erős, aztán kint a pódiumon megremeg a térde, mások „élesben” jobbak. A Takács lányok ez utóbbi kategória. Épp csak Erikán látszik az erőlködés, Marika meg úgy mozgatja a 120 kilót is, mintha a kisöccsét kapta volna a feje fölé. Néző nincs sok, de aki eljött Szekszárdra, az legalább szurkol. És emlékezik. Mint a lányok édesanyja, így aztán kiderül, hogy iskola után, mindennap, órákon át tréningeztette Marikát és Erikát Takács István, s sokszor holtfáradtan és kéményseprőhöz hasonlatosan szutykosan léptek be a lányok a házba, de sosem panaszkodtak. Élvezték a kemény súlyzózásokat. Azt pediglen nem nekik mondogatta az édesanyjuk, hogy „neked nem lányaid vannak, hanem fiaid!”. A kedves mama amúgy egyetértett a különös neveltetéssel, s amikor a kíváncsiság már nagyon fúrta az oldalát, nagy titokban lement a pincébe, megnézni, sőt, megemelni a súlyokat. A sportos életmódból persze adódtak következmények, egyrészt nem volt, ki segítsen a konyhán, viszont két lány is ugrott, ha valamit cipelni kellett. Később, a verseny után Takács István is beszél a régi szép időkről: „Láttam, hogy tehetségesek, ti és minden tudásommal azon voltam, hogy segítsek nekik... Nem, nem féltettem, s nem is sajnáltam őket.” Óhatatlanul beugrik néhány illusztris sportapuka: Bátorfi, Polgár, Temesvári. Ők is maguk csiszolgatták saját kristálygyöngyüket, ők is külön utakon jártak/járnak, talán Takács István annyiban különbözik tőlük, hogy közte és a sportági szövetség közt szent a béke. Most már! Erre Marika azt mondja, hogy: Lám, megértették, hogy nekünk otthon jobb, a saját környezetünkben. A függetlenség nagy dolog, és amiben tudunk, még mi segítünk a szövetségnek. Tavaly mindkettőnk melbourne-i világbajnoki kiutazását mi fizettük, illetve a szponzoraink. Felfogtuk, hogy minket, mert jók vagyunk, hamarabb támogatnak, s így a mi helyünkön más arra érdemes utazhat.” Marika amúgy „könnyen” beszél, otthon edz a másfél éve immár hivatalossá vált saját klubban, s a tréningek mellett, után besegít a többi srác edzésébe, ha kell takarít, rendet rak, szóval hasznos. Erikával más a helyzet. Amióta kirepült a családi fészekből férje s négyéves kislánya van és csak telefonon beszéli meg az edzéseit az édesapjával, nehezebben boldogul. Valahogy a klubválasztással sem volt szerencséje, mert bár most a Kecskeméti SC legjobb versenyzője, meleg kézfogásnál nem jut neki egyéb. Tavaly október óta munkanélküli-segélyből él! Ezen az ob-n Erika beéri egyetlen csúccsal (lökés: 115,5 kg), s persze az aranyakkal, Mária viszont belehúz, és hatnál alább nem adja (szakítás 95 kg, illetve lökésben a vége 120 kg, összetettben pedig 215 kg. A súlyukkal is minden rendben, akár jöhetne az Eb és a vb is (ami még azért arrébb van). A bajnoki aranyakért virág és plecsni jár, Marikának, az abszolút győztesnek (a Smear-ponttáblázat alapján) pedig egy Samsonite pipere bőrönd. Nem rossz, de azért... Nem csoda, ha Erika elszólja magát: „A legjobb azon a versenyen indulni, amelyet a papa rendez”. Mert hogy Takács István Veresegyházán már régen nemcsak a lányai edzéseivel foglalatoskodik. Klubja rendre összehoz egy kis showműsorral körített súlyemelő gálát. A legújabbra augusztus 20-án került sor a Szent István Kupáért, s a pénzdíjas verseny szponzora valószínűleg tudta, hová teszi a pénzét, ugyanis budapesti létére ő is végigizzadja a szekszárdi bajnokságot. Nem tart sokáig megtudni az Express Trade and Transport Kft. vezetőjétől, hogy honnét a kapcsolat („Feltűnt, hogy egyre deltásabbak a futáraink, s kiderült, hogy a Veresegyházi Fitness SK-ban gyúrnak.”), miként elég gyorsan ki HOLGYVAI Takács Marika, a legjobb magyar r fec.fm . in m Ba© SPORT SPORT 1994. AUGUSZTUS 26.