Reform, 1997. szeptember-december (10. évfolyam, 32-49. szám)

1997-11-18 / 43. szám

SPORT .. .csak elváltunk csendben A Ferencvárost 1994 nyarától két esztendőn át szponzorálta az azóta perekbe, jogi út­vesztőkbe veszett, már csak írmagjaiban felfedezhető Kordax cég. Korábbi interjúnkban Fu­­rulyás János kapcsán felmerült Kelemen Iván neve. Ezért kerestük meg a Kordax főnökét. - Mi az igazság abból, hogy ön 170 millió forinttal tá­mogatta a Ferencváros lab­darúgó-szakosztályát? - Helyre kell igazítanom. Ez az összeg csupán 150 millió volt. - Tudott dolog hogy a Kordaxnál sűrűn megfor­dultak az utóbbi időben a Vám-és Pénzügyőrség vala­mint az APEH ellenőrei, nyomozói. Ezt a pénzt nem firtatták? - Soha. Egyetlen szóval sem. De nyugodtan megte­hették volna, mert minden kifizetésről hivatalos papír készült, nálunk és a Ferenc­városnál is. Bátran betekint­hettek volna ezekbe a bi­zonylatokba. - Meddig tartott a Fradi­val kötött házassága? - Ön említette, hogy 1994 nyarán állapodtunk meg, és kapcsolatunk két éven át korrektül működött. - Miért szakadt meg az együttműködés? - A Kordax fölé egyre több viharfelhő tornyosult, így aztán barátságban el kel­lett válnunk a Fradi-ve­­zetőktől. - Miért érte meg önnek ez a szponzoráció? - Vitathatatlan, hogy az ország legnépszerűbb csa­pata a zöld-fehér gárda, te­hát reklámhordozóként is a legjobb. A megállapodás­nak megfelelően kaptunk a pályán hírverést a Kordax­­nak, s úgy éreztük, senki sem csapott be minket. - Ha jól tudom, elindult egy közös vállalkozás is... - így igaz, létrehoztuk a Kordax-Fradi Kft.-t abból a célból, hogy különböző gazdasági ügyleteket bo­nyolítsunk együtt. Megfe­lelően ki akartuk használni az FTC lobogójának vonz­erejét, és aztán más gazda­sági vállalkozásba is bele akartunk vágni. A profitot vissza akartuk forgatni a labdarúgó-szakosztályba. Forgó táblákat vásároltunk a kft.-nek - ezek azok, ame­lyeken különböző cégek reklámjai jelenhetnek meg a pálya szélén. Önmaguk­ban is komoly értéket jelen­tettek, és a kft. tulajdonát képezték. Apportként vit­tük be a közös vállalkozás­ba. - Mi lett ezeknek a sorsa? - Amikor a Kordax hely­zete kritikusra fordult, jelké­pes összegért a kft. másik tulajdonosa, vagyis a Fradi megvette tőlünk. - Hogyan gondol vissza a Fradi-vezetőkkel való viszo­nyára? - Semmi problémám nem volt velük, sőt baráti kapcsolatban voltunk. Pél­daértékű volt ahogy ügyein­ket kezelték, itt egészen más benyomásokat szerez­tem, mint például Csepelen. - Milyen volt a Ferencvá­rosnál a pénzügyi fegye­lem? Ki volt az ön partnere? - Kezdetben Furulyás Já­nos, a labdarúgó-szakosz­tály elnöke, később pedig Havasi Mihály. Ha valami gond volt, akkor Havasi te­lefonált, és rövid úton át­utaltuk a megfelelő pénzt. Világos, hogy az egy évre szóló 150 milliót nem egy összegben fizettük ki, ha­nem megfelelő ütemezés­sel. A pénzt a labdarúgó­szakosztály számlájára utal­tuk át, megfelelő pénzügyi garanciák, gazdasági fegye­lem mellett. - Van olyan vélemény is a Fradiban, hogy Kelemen Iván nélkül nem jutottak vol­na el a Bajnokok Ligájába.­­ Ehhez kellett az a nagy­szerű kollektív szellem, ami a vezetésen belül volt, vala­mint a csapat elszántsága, ütőképessége. Örülök, ha ehhez valamit én is hozzáte­hettem. Szívós Istvánnal na­gyon sokat beszélgettem, a mai napig tisztelem, becsü­löm, soha nem beszélt személyes érdekeiről, min­dig csak a klub gondjai, problémái foglalkoztatták. - Mi lett a közös vállalko­zásukból? - Rövid volt az idő, hogy teljesen kibontakozzon a te­vékenysége, de meggyő­ződésem, hogy ezzel meg­előztük a korunkat. Manap­ság, amikor a magyar futball gondjait, aggasztó helyzetét elemzik, sűrűn lehet azt hal­lani, hogy mi lehet a recept, a kibontakozás útja. Tudo­másul kell venni, hogy fut­­ballklub önmagában nem állhat meg, egyedül képte­len talpon maradni. E mellé vállalkozásokat kell szervez­ni, talán manapság az MTK- nál kezelik ezt a legreálisab­ban. Az sem kérdéses, hogy népszerűsége miatt a Fe­rencvárosnál minden kez­deményezés hatványozot­tan nagyobb értéket jelent. - Ma is vállalná a Fradi labdarúgó-szakosztályá­nak alelnöki posztját? - Ha olyan helyzet alakul­na ki, és éreznék magam mögött megfelelő bázist, örömmel. Szeretem az egye­sületet, sok szép pillanatot adtak nekem a sportolók. - Szervezett a csapatnak egy felejthetetlen túrát is... - Malajziában voltunk 1995 elején, három hétig tej­­ben-vajban folyó Kánaán volt. Aztán bajnokok is let­tünk. - Célzott rá, hogy a Cse­pelnél csalódott, amikor azt a klubot támogatta. - Csepelhez gyerekko­rom óta kötődöm, szív­ügyem volt a jobb szerep­lés. Sokat áldoztam a román Penára, az MTK-ból átkerült Vancsára. De az egyesület vezetőit nem a csapat hely­zete érdekelte, hanem fit­­nessközpontot építettek, a stadiont bővítették, díszpá­holyt húztak fel, balatoni üdülőt vásároltak. Abból a pénzből, amelyet a támoga­tásra szántam. Egyéni érde­kek domináltak, nem a fut­ball érdeke. Meg lehet néz­ni, hol tartanak most... Gyenes J. András FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP reform fia

Next