Reformátusok Lapja, 1996 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1996-02-18 / 7. szám
%-m . Kilote. Bp. Kerm. Bp. 72 DÍÍJFIT INFORMATIISOKIAPJA XL. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 1996. FEBRUÁR 18. Egyház és média Hősök a Don-kanyarban A Pápai Kollégium újraélesztve Számítógépesek, figyelem! Megalakult a Pataki Diákok Egyesülete A világtalálkozó elé Vár Királyhágómellék! A Magyar Reformátusok IIi. Világtalálkozójának megnyitóünnepsége 1996. augusztus 3-án lesz Nagyváradon. Házigazda: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek kebelében mintegy 350 ezer református, 271 anyaegyházközségben,41 leányegyházban és 174 szórványban él. A 486 gyülekezetben 232 lelkipásztor szolgál, 1995-ben 16 új templom, 12 gyülekezeti terem és imaház épült, továbbá 26 templom renoválása van folyamatban. Szatmáron, Zilahon és Nagyváradon újra működik református gimnázium több mint 700 diákkal. A 300 hallgatót befogadó Sulyok István főiskolán hitoktatók, német szakos tanárok, közgazdász kántorok és szociális munkások képzése folyik. Mindezek ékes bizonyítékai az egyházak megújuló életének, tevékenységének, Istenünk és népünk szolgálatának. A világtalálkozó programfüzete szerint a partiumi kiemelt rendezvények sorában, 1996. augusztus 4. és 9. között a Királyhágómelléki Egyházkerület egyházmegyéiben húsz újonnan épült, illetve felújított templom szentelésére kerül sor. Augusztus 5-én Temesváron az Olimpiai csarnokban ökumenikus rendezvényt tartanak, amelynek célja az „egymásért és nem egymás ellen“ szellemében felhívni a világ figyelmét a református egyházra, amelynek temesvári temploma falán négynyelvű emléktábla hirdeti, hogy 1989. decemberében ott pattant ki a romániai forradalmi események szikrája. A partiumi főrendezvények sorát augusztus 6-án a Lorántffy Zsuzsanna emlékünnep és szoboravatás zárja be. Augusztus 4-e és 18-a között nyolc ifjúsági táborozást is szerveznek. Több mint 80 gyülekezeti rendezvény is lesz, amelyek között lesz a Bocskay szobor felavatása és a hajdúvárosok találkozója Nagyszalontán, Károli Gáspár szobrának felavatása Nagykárolyban, valamint a Hármashatár találkozó Halmiban, a Szatmári Egyházmegyében. Látnivaló és tartalmas program lesz tehát bőven mindazok számára, akik fölkeresik a királyhágómelléki rendezvényeket. Az eseményekről bővebb információt a III. Világtalálkozó Programfüzetében találhat az érdeklődő. A Királyhágómelléki szervezőközpont címe: Episcopia Reformata din Oradea, Ro 3700 Oradea, Str. J. Calvin nr. 1. Telefon Ifax: (40-59) 131-708, (40-59) 431-710. Felelős: Lugosi Mihály. A Nagyvárad-Olaszi templom Káin és Ábel Káin és Ábel története ma is megragad minket. Nemcsak megrendítő tragédiája miatt, hanem azért is, mert a történetnek még ma sincs vége. Még mindig abban a világban élünk, melyben Káin Ábel ellen van és megöli őt. Káin nem halott, Ábel tovább él. A nevek változtak. Változott Káin fegyvere is. Káin botjából gépfegyver lett, rakéta és atombomba. De a kettőjük viszonya nem változott. Káin és Ábel lehetnek két testvér, a szülőknek két fia. Olykor két ember, vagy egész nép, vagy két társadalmi osztály. Vagy két szomszéd ugyanabban a háztömbben. Vagy házastársak, vagy két ember az egyházban. Az ember a másik ember ellen van. A testvér a testvért megveti, vagy meg akarja ölni. Ezért ez a történet ma is elevenünkbe vág. Nem régmúlt idők eseménye. A történetben rólunk van szó: Káin és Ábel közöttünk élnek. Feltűnő a történetben, hogy mindketten vallásosak, áldozatot mutatnak be. Milyen szépen folytatódik a bűnbeesés története! Kívánhatna-e egy házaspár két jobb gyermeket? Mindkét fiúnak hivatása van: az egyik földműves, a másik pásztor. És a legfájdalmasabb: éppen az oltárnál keletkezik közöttük az ellentét. Káin az oltárnál gerjedt haragra és csüggesztette le fejét (I. Mózes 4:5). Káin az első képmutató vallásos ember, aki Istent csak a maga számára „igényli“... Az első vallásos ember, aki az Istenhez való viszonyából kihagyta a másik embert. De Isten nem engedi, hogy az ember őt csak a maga számára szeresse. Isten más, mint ahogyan Káin elképzelte. Isten Ábel mellett is akar lenni. Mindig meglep minket, amikor Isten másként cselekszik, mint ahogyan elképzeljük. Káint is meglepte... És Istennek ezt a „bánásmódját“ Káin nem tudta elhordozni. Ebben a történetben rólunk van szó. És a történet ismétlődik fájdalmasan: Káin Ábel ellen van, Káin nem szereti Ábelt. És Isten a testvér után kérdez ma is. Kérdezi az egyházban az Ige által és kérdezi a világban a történelem ítéletes eseményei által: Hol van a te testvéred? Kérdi azért, mert ez a világ testvértelen világ, embertelen világ. „Ember az embertelenségben“ (Ady). A káinok csak magukért élnek, csak a saját hasznukat keresik és nem törődnek az ábelekkel. Társadalmunkban megjelentek a gazdagok, akik nem törődnek a kapujuk előtt fekvő lázárokkal. Káin meghallotta Isten kérdését. Jaj nekünk, ha mi még meg se halljuk! Mi az ábelekért való felelősséget nem tudjuk magunkról lerázni úgy, mint Káin. Azért nem, mert népünk, világunk jövője függ tőle. Isten kérdez Feltűnő az is, hogy Isten Káinnal a szántóföldön beszél. A testvér után a hétköznapokban érdeklődik. Káinnak nem hagy nyugtát, hanem beszél hozzá: Hol van a te testvéred, Ábel? Nem azért kérdi, mintha nem tudná, hanem azért, hogy Káint számadásra vonja. Milyen könyörtelen a Káin válasza: „Őrizője vagyok az én atyámfiának?“ Semmi közöm hozzá. Ez a felelet pedig ezt jelenti: nincs testvérem. Csak magamért élek, Ábel nem érdekel. De Istennek joga van kérdezni. Mindnyájunknak van testvére, akár akarjuk, akár nem. Törődnünk kell vele. Hol van a gyenge, kirekesztett, megalázott, beteg testvér? A világ magyar reformátusainak közös énekeskönyv készül Máté János: „Az egység szolgálatának újabb eszköze lesz“ Évtizedek óta fáradoznak azon különböző keresztyén egyházak, hogy olyan énekeskönyvet állítsanak össze, amelyet egyaránt magukénak vallanak, szívesen használnak az egyházak tagjai. A Magyar Reformátusok II. Világtalálkozóján, 1991-ben, megfogalmazódott, hogy a világba szétszórt, és a határainkon túl élő magyar reformátusoknak is legyen közös istentiszteleti liturgiája, teológusképzése és énekeskönyve is. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az ez év augusztusában megrendezendő III. Világtalálkozó előkészületei során foglalkoztak a közös énekeskönyv ügyével is. Az énekeskönyv összeállításának részleteiről beszélgettünk Máté János professzorral, a Doktorok Kollégiuma hymnológiai szakcsoportja elnökével. A gondolat felvetődése után hogyan kezdtek hozzá a közös magyar énekeskönyv összeállításához? - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) 1995 koratavaszán foglalkozott először ezzel a témával. Engem kértek fel arra, hogy tegyek előterjesztést az énekeskönyv anyagára. Óvatosságból mindössze ötven énekből álló válogatást terjesztettem elő. Nagy örömömre ezt a tanácskozó atyák leszavazták, kevésnek találva ezt az anyagot. Határozat született arról, hogy mind a 150 zsoltárnak benne kell lennie a készülő gyűjteményben. Továbbá felkérték az egyháztesteket, hogy küldjék be javaslataikat. 17 helyről, több mint 5000 énekjavaslat érkezett. Végülis ebből az anyagból 340 éneket válogattunk be a közös énekeskönyvbe. Kik foglalkoztak az énekeskönyv szerkesztésével? - Létrejött egy bizottság, melynek elnöke dr. Hegedűs Lóránt püspök, titkára én vagyok, jegyzői Dávid Lajos és Vízi István, tagjai pedig a különböző egyházkerületek, egyháztestek, tagegyházak egyházi zenészei és lelkipásztorai. A bizottság munkájában részt vesz a delegált tagokon kívül dr. Márkus Mihály püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetsége főtitkára is. Az énekeskönyv összeállításában teológiai szempontból dr. Hegedűs Lóránt és dr. Márkus Mihály segíti a munkát. Irodalmi vonatkozásban dr. Szilágyi Ferenc, dr. Kecskés András és dr. Czine Mihály, zeneileg pedig dr. Ujfalussy József tanácsaira számítunk. A múlt év augusztusában a Doktorok Kollégiuma hymnológiai szakcsoportja is megvizsgálta az ajánlásokból összeállított anyagot. Javasolta volna, hogy külön füzetekben kellene megjelentetni a zsoltárokat, az ifjúsági énekeket, a régi magyar énekeket, a bibliaórai és evangélizációs alkalmakra való énekeket stb. A bizottság véleménye az volt, hogy egy énekeskönyvet kell kiadni, mert az anyag elaprózásával újabb rétegződéseknek adnának teret. Mi okozta a legfőbb nehézséget a válogatásban, az anyag összerendezésében ? - A munka legfőbb problémája abban állt, hogy az egyes tagegyházak, egyháztestek éneklése, zenekultúrája sok tekintetben eltérő. Messze szakadt testvéreink azt a stílust, éneklési módot őrzik, amelyet magukkal vittek új hazájukba. Mi viszont nagyot léptünk. Kodály Zoltán és Ádám Jenő tanítása, dr. Csomasz Tóth Kálmán munkássá(Folytatás a 3. oldalon) Az engesztelő testvér És később mi történt? Azért, hogy a Káin és Ábel viszonyát rendezze, elküldte Isten az ő Fiát. Elküldte azért, hogy Káin szeresse Ábelt. És mit tett Káin? Megölte őt is. De Isten nagy kegyelme miatt a Fiú története másként folytatódik, mint a Káin története. Hogyan? Úgy, hogy „az ő vére hatalmasabban beszél, mint az Ábel vére“ (Zsidók 12:24). Mit jelent ez? Azt, hogy Isten Fia által nem Káin ellen beszél, hanem Káinért. Azért beszél, mert a Káint akarja legyőzni bennünk. Benne van a „mi váltságunk az ő vére által, bűneinknek bocsánata“ (Kolossá 1:14). Azért halt meg a keresztfán, azért kiáltott hangosabban, mint az Ábel vére, „könyörgésekkel, esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani“ (Zsidók 5:7). Azért halt meg, hogy Káin szeresse Ábelt, azért, hogy a Káin szívében pattant szikra ne gyújtsa lángra a világot. A Fiú ezért mondta ugyanazt, mint Atyja az Ábel halálakor: „Aki haragszik az ő atyja fiára, méltó az ítéletre“ (Máté 5:22). Ő az utolsó ítéletben is a testvér után kérdez (Máté 25:31-46). Ő nem a maga hasznát kereste, mint Káin, hanem az Ábelét. Aki legyőzte az önszeretet, nem akarta az életét megtartani, hanem elveszteni (Máté 16:25). Aki a szeretet parancsolatát tanította: „Szeresd felebarátodat, mint magadat“ (Máté 19:19). Mi az Isten egyházának prófétai tiszte ma? Az, hogy hirdesse Isten Igéjével és életével, templomon belül és kívül: „Ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is(Filippi 2:4). Az „oltár“ előtt ne magáért legyen, hanem másokért. Dr. Sarkadi Nagy Pál