Reformátusok Lapja, 2003 (47. évfolyam, 1-52. szám)
2003-10-05 / 40. szám
2003. október 5 Református szemmel RMATIM BFH 3 Áhítatos csendben Erőt kapott az Úrtól „Dávid nagyon szorult helyzetbe jutott: a nép már arról beszélt, hogy megkövezi, annyira el volt keseredve az egész nép. Dávid azonban erőt kapott Istenétől, az Úrtól" (1. Sámuel 30,6). Mi volt az a szorult helyzet, amibe Dávid jutott? Saul király kegyetlenül üldözte őt, elvakultan és nagy túlerővel. Dávid űzött vadként menekült. Volt ugyan körülötte 600 olyan híve, akik tűzön-vizen át követték, de ez nemcsak segítséget jelentett, hanem néha gondot is. Több száz emberrel menekülni, rejtőzködni nehéz. Már nem volt az országnak olyan zuga, ahova elrejtőzködhetett volna. Ezért a szomszédos országban kért menedéket. A filiszteus király be is fogadta Dávidot és csapatát, vezérei azonban bizalmatlanok irántuk, hátha hátba támadják majd őket. Az ország déli részén jelöltek ki nekik tartózkodási helyet, amit nem hagyhattak el. Megalázó volt ez a bánásmód. De a baj nem járt egyedül. Mielőtt a kijelölt tartózkodási helyre érhettek volna Dávidék, egy beduin törzs tört be oda, feldúlta és felperzselte azt a vidéket és gazdag zsákmánnyal vonult el. Ez már több volt a soknál. Keserűségében hangos sírásra fakadt Dávid is és a vele lévők is. Annyira megrendültek, hogy a végén már a sírásra se volt erejük. Felelőst kerestek és találtak Dávidban. Követőinek közhangulata ellene fordult. A harcosok - akik eddig tűzbe mentek érte - már arról beszéltek, hogy megkövezik őt, annyira el voltak keseredve. Ebben a lehetetlen helyzetben találjuk Dávidot, megalázottan, tanácstalanul, reménytelenül, kiszolgáltatva. Ehhez hasonló lehetetlen helyzeteink nekünk is vannak. Egy példa erre: az ébredésnek áldott emlékű munkása, Pilder Mária írja naplójában, amikor megtudja, hogy vőlegénye elesett a harcmezőn: „Nincs többé társam. A tőr átütötte szívemet... sötétség van... a halál diadalma... lelkem az örök tél határain járt, letekintett feneketlen, szédületesen örvénylő mélységekbe, ahonnan a kétségbeesés meredt rá őrült tekintettel. Merre menjek, mit csináljak?” Jó lenne tudni, hogy ilyen és ehhez hasonló helyzetekben hogyan lehet erőt kapni az Úrtól? Úgy, ahogy Dávid kapott. Megkérdezte az Urat. Most nem arra kíváncsi, hogy mit mond az őt üldöző Saul király, vagy mit mond a filiszteusok uralkodója róla. Nem az izgatja őt, hogy bizalmatlanok iránta a filiszteus hadvezérek és saját emberei lázadni készülnek ellene. Most egyetlen kérdés tölti be a szívét: mi Isten szándéka. Erre összpontosítja figyelmét. Kérdésére választ kap. Egyértelmű, világos, követhető választ. Olyan Istenünk van, aki kérdéseinkre felel. Aki sokszor és sokféleképpen szólt a próféták által aztán szólt Jézus által és ma is szól Igéje és Szentlelke által. Kérdezzük meg mi is: „mit akarsz, Uram, hogy cselekedjem?” És amit megértünk Isten válaszából, azt tegyük is, engedelmesen. Tapasztalta az Úr szabadítását. Isten népének alapvető élménye a szabadítás. Dávid visszaszerzett mindent, amit az ellenség elrabolt - mégsem gondolja azt, hogy ő lenne a szabadító. Boldogan vallja: „Az Úr az én szabadítom” (Zsolt, 18,3) . Örömmel fogadja a kijelentést, Isten szavát: „Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg (Es 46.4) . Mi Jézusban ismerjük fel a mi Szabadítónkat, aki „önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból... Övé a dicsőség” (Gal 1,4). Békességet munkált. Dávid hatszáz embere közül csak négyszáz vett részt a harcban. Kétszázan annyira kimerültnek érezték magukat, hogy egy útjukban álló patakon se tudtak átkelni. A győztesen visszatérők ezek ellen fordultak és azt akarták, hogy ezek a gyengék ne kapjanak a zsákmányból. Dávid azonban az erőtlenek mellé állt. Nem dorgálta és nem szégyenítette meg őket. Lecsendesítette azokat, akik maguknak követelték az egész zsákmányt. Szava egységet és békességet teremtett. Erre kapta az erőt az Úrtól. Nagyon szorult helyzetünkből így állíthat minket is tágas térre szabadító Urunk (Zsolt, 31,9). Molnár Miklós Presbiterekről presbitereknek Isten elhívott bennünket A Magyar Református Presbiteri Szövetség szeptember 3-6. között tartotta hetedik Országos Konferenciáját a Sión Hegye Konferenciatelepen. A konferencia a korábbi konferenciák felépítésének megfelelően egyrészt a nagy vacsora példázatát tanulmányozta (Lk. 14,15-24), illetve az ebből következő gyakorlati feladatokat: missziói küldetésünk teljesítését, sajátos etnikai és vallási körülmények között, illetve az ebben a munkában ránk leselkedő veszélyeket. A konferenciát Balla Tibor, a szövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, majd a három napon Igével szolgáltak: Ablonczy Zsolt, Bácskai Bálint, Schaller Tamás, Szűcs Endre és Tariska Zoltán. Előadást tartottak: Benke László, Csákány Istvánné Lebor Adrienn, Erdélyi Judit, Sípos Ete Álmos, D. Szabó Dániel, Victorné Erdős Eszter. Bizonyságtétellel szolgáltak: Lakatos Gabriella, Széles Lajos, Vándor Gyuláné. Az imaközösségeket Igével bevezette Mikó László, a Presbiteri Szövetség missziós titkára. A konferencia örömmel állapítja meg, hogy 37 gyülekezetből 96-an vettek részt. Az alábbiakban a konferencia állásfoglalásából idézünk: # * * A nagy vacsora példázatát tanulmányozva megtanultuk, hogy a vacsora készítője az Úr Isten, mindenkit hív, akiket három csoportba lehet sorolni: azokat, akiket „hivatalosoknak” nevezhetünk, azok, akiket az útszélről, a kerítések mellől hívott el, tehát akik nem igazán „odaillők”, de akiket az élet összetört, azok, akik az ún. „nyitott kategóriába” tartoznak, vagy a költő szavaival, akiket „csöndesen és váratlaul átölelt az Isten”. Tehát nincs senki, akit ne hívna az Isten, de nem érdem a „hivatalosság”, de az összetörtség sem és nem dicsekedhet, akit váratlanul ér utol az Isten. A presbiter elhívott, „hivatalos”, mert azáltal, hogy minket presbiterré választottak, Isten bejelentette ránk igényét, még akkor is, ha mi ezt nem vettük még tudomásul és azt hisszük, minket emberek választottak. Éppen ezért nagyobb a felelősségünk, mint a másik két csoporté és ezért jaj nekünk, ha gyenge emberi kifogásokkal kimentjük magunkat. Ha a most vásárolt szántóföldre hivatkozunk, akkor a munkánk, ha a hat iga ökörre, akkor a pénz, ha a nősülésre, akkor a család fontosabb számunkra, mint Jézus. Mindezek lehetnek fontosak, sőt kell, hogy fontosak legyenek, de ha nem Jézus Krisztus és az Ő megváltó munkája a legfontosabb, akkor a „ház ura” megharagszik és nem kóstolhatjuk meg az Ő vacsoráját. Amikor a ház ura vendégül hív, akkor nem üzleti kapcsolatba akar velünk lépni, hanem viszonzás nélkül akar adni, akkor velünk terve van, az üdvösségünket tervezi. A ház urának szolgája van, akinek az a feladata, hogy ura parancsát engedelmesen teljesítse. Nem a szolga a fontos, hanem a cél, amit ura eltervezett. Még ebben a formában is Jézus Krisztus ad nekünk példát, mert „dicsőségéről lemondott, szolgai formát vett fel, emberekhez lett hasonlóvá és magatartásában is embernek bizonyult: megalázta magát és engedelmessé lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” A sajátos etnikai és vallási körülmények között végzett szolgálatunk keretében elsősorban a cigányság problémájával foglalkoztunk. Mi megállapítottuk, hogy a bűn különböző módon rontotta meg a népek életét. Vannak népek, amelyek más népek fölé emelték/emelik magukat és ezzel okoznak világháborúkat és milliók pusztulását, más népeket a bűn szinte ember alatti életbe szorított/szorít és ezzel okoznak más népeknek - és önmaguknak is - károkat. A cigánysághoz való viszonyunk ma a magyarság sorskérdésévé vált. Ezért ennek megoldása az egész magyar társadalomra háruló gond és feladat, amelyből egyázunknak is ki kell vennie a részét a maga sajátos ajándékai révén. Ezért nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy Zsinatunk Missziós Osztálya a cigány misszióba önálló munkatársat állított, aki öszszefogja azokat az egyedi kezdeményezéseket, amelyek egyikmásik gyülekezetünkben e téren vannak. Szükségessé válik azonban a misszió egészére koncepciót kialakítani, mert egyházunk - más egyházakhoz képest is - nagy lemaradásban van. Ennek az is az oka, hogy mi presbiterek sem ismertük fel ezirányú felelősségünket és sokszor igen agresszív ellenérzések fogalmazódnak meg bennünk. Jóllehet ennek vannak tárgyi alapjai, de a miznsztói parancs nem tesz különbséget nép és nép között és - mint láttuk - a ház ura a nagy vacsorára mindenkit vár: a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat, a vakokat, az úton járókat és a kerítéshez szorítottakat is. Az engedelmes szolga nem tehet közöttük különbséget... DEBRECEN, október 17-18. „A lelkész reformációja” - lelkészi csendesnap Szolgálattevők: Cseri Kálmán és Végh Tamás Helyszín: Debrecen Kistemplom-Ispotályi Református Egyházközség gyülekezeti terme (Révész tér 2.) 17-én 13-17 óra, 18-án 9-13 óra DEBRECEN, október 17-18-19. „A folyamatosan újuló gyülekezet” - evangelizációs sorozat Szolgálattevő: Cseri Kálmán (Bp.-Pasarét) Helyszín: Kossuth utcai Református Templom (Kossuth, u. 65.) 17-én és 18-án 18 óra, 19-én 10 óra Az Országos Protestáns Napok programjai 2003. október 17-31. DEBRECEN, október 18. Reményik Sándor Konferencia 9-12 óra:Irodalmi konferencia 12.30 óra: A Zsoboki Alkotótábor (Kalotaszeg) Reményik-kiállításának megnyitója 18 óra: Kollégiumi est: Áhítat: Csorbáné Major Enikő és Csorba Gergő Reményik-estje Helyszín: Debreceni Református Kollégium díszterme (Kálvin tér 16.) CSURGÓ, október 18. Szabadtéri színpad avatása Helyszín: Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola (Széchenyi tér 9.) 9.30 óra CSÖMÖR, október 18. Felügyelők, lelkészek, gondnokok, pénztárosok, számszéki elnökök egyházmegyei találkozója Helyszín: Evangélikus Gyülekezeti Ház. 14 óra DUNAVARSÁNY, október 18. „Protestantizmus és a Rákócziak” - Protestáns kulturális est Helyszín: Petőfi Művelődési Ház. 18 óra TAKÁCSI, október 18. Keresztül együttes koncertje Helyszín: református templom (Petőfi u. ). 18 óra DEBRECEN, október 19. Hálaadó istentisztelet a gyülekezet elmúlt 10 évéért Széchenyi Kerti Református Templom (István király tér 2.). 10 óra FÜZESGYARMAT, október 19. Hálaadó istentisztelet a templom építésének 200. évfordulója alkalmából Igét hirdet: Bölcskei Gusztáv püspök Vendég: Szabó Magda Fellép: Debreceni Kollégiumi Kántus Helyszín: református templom, 15 óra NEMESGÖRZSÖNY, október 19. Zenés irodalmi összeállítás „ 150 éve született Görzsönyi Vargha Gyula költő" „140 éve született Görzsönyi Vargha Gyuláné született Szász Pála műfordító" Helyszín: református templom. 15 óra BÉKÉSCSABA, október 19. „Csodákra emlékezni jó” - Reformációs szeretetvendégség Helyszín: Evangélikus Gyülekezeti Nagyterem (Luther u. 1.). 16 óra MEDINA, október 19. „A reformáció öröksége” Helyszín: református templom. 16 óra SURD, október 20. Új magatartásformák - keresztyén/ keresztény értékek az Európai Unióban Helyszín: evangélikus gyülekezeti terem. 10 óra FADD, október 20-26. Evangelizációs hét vendég lelkipásztorok szolgálatával Helyszín: református templom. 18 óra SZÉKESFEHÉRVÁR, október 21. Csiba Árpádné keramikusművész kiállításának megnyitója Helyszín: Evangélikus Gyülekezeti Ház (Szekfü Gy. u. 1.) 17 óra A kiállítás nyitva november 11-ig, naponta 9-15 óráig. CSURGÓ, október 22. Istentisztelet és Kálvin szobor avatás Igét hirdet: Dr. Márkus Mihály püspök Helyszín: református templom, Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola (Széchenyi tér 9.) 10 óra CSURGÓ, október 22. Kálvin konferencia Helyszín: Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola (Széchenyi tér 9.) 13 óra BUDAPEST, október 23. A Teremtési Ünnepkör bevezetése Szervező: Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend Helyszín: Németvölgyi út 128. 14 óra BEREGDARÓC, október 24-26. Kereszténység és az Európai Unió Hétcsillag Hotel. 18 óra Magyar Népfőiskolai Collegium programja BUDAPEST, október 25. A Baptista Egyház Országos Hálaadó Napja Helyszín: FTC Kézilabdacsarnok, Népliget (X. ker., Kőbányai út 47./A) 9 óra BUDAPEST, október 25-26. „Luther és Bach” országos kórustalálkozó Helyszín: Deák téri Evangélikus Templom (V. ker., Deák Ferenc tér 4.) 9 óra GÖDÖLLŐ, október 25. Jubál Fesztivál - Keresztyén Ökumenikus Könnyűzenei Találkozó Helyszín: Petőfi Művelődési Központ, 10-22 óra BUDAPEST (RÁKOSFALVA), október 25. „Erős vár a mi Istenünk” - Ünnepi énekes-zenés istentisztelet világhírű művészek szolgálatával Helyszín: Budapest-Rákosfalvai Református Gyülekezet (X. ker., Kerepesi út 69.). 17 óra BONYHÁD, október 26. Hálaadó istentisztelet Igét hirdet: Szemerei László, a Tolnai Egyházmegye esperese. Helyszín: Református Egyházközség (Dózsa Gy. u. 26.) 10 óra BUDAPEST, október 26. Emlékistentisztelet Helyszín: Bartók Béla Unitárius Egyházközség (IX. ker., Hőgyes Endre u. 3.) 10 óra BUDAPEST (PESTSZENTLŐRINC), október 26. Emlékistentisztelet Helyszín: Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközség (XVIII. ker., Szervét Mihály tér 1.) 10 óra DEBRECEN, október 26. Emlékistentisztelet Helyszín: Debreceni Unitárius Egyházközség (Hatvan u. 24.) 10 óra EGER, október 26. Ünnepi istentisztelet Igét hirdet: Tőkés László (Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke) Helyszín: református templom. 10 óra BÉKÉSCSABA, október 26. A Luther-szobor koszorúzása Helyszín: Szeberényi tér. 11 óra BUDAPEST, október 26. Emlékistentisztelet Budapesti Unitárius Egyházközség (V. ker., Nagy Ignác u. 2-4.) 11 óra BUDAPEST, október 26. Kantátazenés istentisztelet Helyszín: Deák téri Evangélikus Templom (V. ker., Deák Ferenc tér 4.) 11 óra DEBRECEN, október 26. „Légy hív mindhalálig!” - Erdélyi fatemplomok fotón és akvarellen c. kiállítás megnyitója Helyszín: Debrecen-Nagytemplom toronygalériája A megnyitó időpontja: 11 óra. A kiállítás megtekinthető 2 hétig. KOCSORD, október 26. Emlékistentisztelet Kocsordi Unitárius Egyházközség (Szent István krt. 30.) 11 óra PÉCS, október 26. Emlékistentisztelet Helyszín: Dunántúli (Pécsi) Unitárius Egyházközség (Madách I. u. 9./A) 11 óra EGER, október 26. Koszorúzás és megemlékezés Kálvin János szobránál Templomok és templombelsők - Ekhard Júlia fotókiállításának megnyitója Helyszín: Kálvin Ház (Markhot F. u. 2.) 12 óra Következő számunkban folytatjuk Misszió a vakok között Egy hetes vakmisszión vettünk részt Tahiban a 4,5 hektáros református egyház konferencia táborában, melynek vezetője Jankó Béláné lelkész volt. Első nap Turbucz Péter lelkész a Bibliából Péter apostolnak a börtönből való szabadulását idézte, majd este a miszszió tagjai bemutatkoztak és meghallgatták Durgonics Tamás orgonamuzsikáját. A következő napok eseményeiből: A további napokban Búzás Irén a magyarországi cigányok társadalmi beilleszkedéséről és jövőbeni életkilátásaikról beszélt, Grillusz Dániel zenei estet tartott. Csuka Tamásné a váci börtön református miszszió szolgálat vezetője tartott előadást a börtönlakók élethelyzetéről. Bölcsföldi András az országos református misszió vezetője ismertette a magyar református egyház misszióinak törekvését. A résztvevők ellátogattak Szentendrére, a falumúzeumba és meghallgatták a vakmisszió Rosselli kórusainak hangversenyét, Búzás Józsefné Ági hegedűművész vezetésével. Az együttlét második felében Pergovácz Erzsébet pszichológus az okosság, mértékletesség, igazságosság és a lelki egészségről tartott előadást. A missziós közösség ellátogatott Dunabogdányba is. Tamási Sára a próbatételről és helytállásról tartott előadást. Szakáll Zsombor áhítatát követően az esti szalonnasütés jó hangulatban telt. A jó hangulatban a misszió tagjai Búzás Ágnes hegedűművész zenei kísérésével népdalokat énekeltek. Az utolsó napon Jankó Béláné a misszió vezetője hirdette az Igét, s a résztvevők úrvacsora keretében is hálát adtak az együttlétért.