Reformátusok Lapja, 2015 (59. évfolyam, 2-52. szám)

2015-02-22 / 8. szám

12 REFORMÁTUSOK LAPJA 2015. február 22. SZOLGÁLAT „Köszönöm a könnyet és a békét...” Emberi példa. Vannak sorsok, amelyeket azért érdemes meg­ismerni, hogy belegondoljunk: nekünk milyen egyszerű min­den. Léder Orsolya operaénekes is lehetett volna, ám az élet mást hozott. 1983-ban született Szolnokon. Édesapja nehézgépkezelő, édesanyja gyermekápolónő volt, aki bár vallá­sos családból származik, és hozta magával a templomba járás és a hit fontosságát, családjában mégsem ju­tott senki élő hitre. Amikor har­mincegy éves volt, Orsi pedig csak hét, agydaganatot észleltek nála. Megműtötték, lebénult, megkopa­szodott. Mai napig kísérte emlék, amikor Orsi másfél éves öccse nem ismerte meg édesanyját sárga kötött sapkájában. De aztán minden jól alakult, az édesanya felépült. Öt évig otthon élt velük, közben újra kellett tanulnia beszélni és járni. A lány az álta­lános iskola után a nagykőrösi reformá­tus gimnáziumba ment. Ebben az idő­ben figyeltek fel csengő hangjára, és fényes operaénekesi jövőt jósoltak neki. Ám ott hiányzott neki édesanyja, és úgy döntött, hogy inkább keres egy fő­városi intézményt, ahová majd naponta bejár. Sajnos nem jó iskolát választott, és rossz társaságba ke­veredett. Volt, hogy valamelyik osztálytársa narancslével kínálta az órán, és csak percek múlva derült ki, hogy vodkát öntött bele. De olyan is előfordult, hogy az iskola helyett plázázni indultak. Akkor ezeket a csínyeket menőnek tartotta, ma szégyelli őket. Időhúzás Mivel az énekesi pályához még érnie kellett a hangjának, időhúzásként a zsámbéki Apor Vilmos Főiskolán tanult óvónőnek. Az új barátokkal folytatta kicsapongásait, ám idő­közben édesanyjánál újra agydaga­natot diagnosztizáltak. Orsinak hir­telen nemcsak édesanyját kellett ápolnia, hanem tizennégy éves öccse számára is pótolnia kellett őt, sőt a családfői feladat is rá maradt, mivel édesapja elhagyta őket. Pon­tosabban előtte még mindent el­adott a fejük fölül, a házat is. Orsi szembesült azzal, hogy e helyzetből neki kell kimenekítenie édesanyját és öccsét. Mai napig óvónői béréből fizeti a lakáshitelt, fenntartja az autót, támogatja anyját és öccse ta­nulmányait. Eleinte maga se értette, hogyan, de ma már tudja: ez az Úr megtartó kegyelme. Persze ez azzal járt, hogy fel kellett adnia álmait. Noha énektanára nyúzta, hogy fel­vételizzen végre ének szakra, se pénze, se ideje nem lett volna hozzá. Mi a te neved? Időközben összebarátkozott a mo­­nori református kántorral és zene­szerzővel, Albert György Pállal. A két, rögös életutat bejáró ember lel­kileg egymásra talált. Egyszer pél­dául azt fejtegette neki a kántor, hogy a legnagyobb szabadság az Urat szolgálni. Orsi felhördült. - Miről beszél ez? Hát az Isten foly­ton a törvényekhez akarja kötni az embert! Hol itt a szabadság? Én miért nem élhetek normális életet, miért zúdul minden a fejemre ? - lá­zongott. Majd következett egy ige­hirdetés, amely azt a történetet elevení­tette fel, amikor Jézus kiűzi a gonoszt az ördöngösből. - Mit is kérdezett tőle? A nevét. Nem azért, mert nem tudta, hanem azért, mert tőle akarta hallani. Te szemé­lyesen mondd meg! És ha megismered az életed, a bűnei­det, akkor megtalá­lod a nevedet. És akkor van mitől megszabadulnod - emlékezik vissza Orsi, aki ezt hallva egy teljes délelőttöt végigsírt. Megér­tette, hogy Jézus annyira szerette őt, hogy őmiatta, őérte is meghalt. - Az Úr végig szeretett engem. Hű­ségesen. Ekkor találtam meg a saját nevemet - mondja. Pohár víz 2008-ban édesanyjának tüdőem­bóliája lett, és lélegeztetőgépen volt egy hónapig. 2012-ben jött a har­madik agyműtéte. Ekkor Orsi már hitben élt, együtt imádkoztak az operáció előtt is. Egy év múlva édesapjának lett tüdőrákja. A férfi hajdanán azzal vádolta családját, hogy ha majd megöregszik, egy pohár vizet se fog tőlük kapni. Aztán a kórházban az utolsó pohár vizet Orsi emelte a tékozló apa szá­jához. Még ebben az évben volt édesanyja negyedik agyműtéte. Orsi mégis hálaadással beszél meg­próbáltatásaikról. - Megtérésem óta már Jézus szeretetéről, váltság­­művéről beszélek neki. Együtt imádkozunk. Igehirdetést hallga­tunk interneten, keresztyén regé­nyeket olvasok neki. Már jó ideje nem is beszél az élete végéről, sem a betegségéről. Csendben, szeretet­­ben viseli huszonnégy esztendeje a betegséget, tizenegy éve pedig a tel­jes kiszolgáltatottságot, hálát adva az Úrnak, hogy élhet. SZŐNYI L. GYULA A SZERZŐ FELVÉTELE Az Úr végig szeretett engem. Hűségesen. Ekkor találtam meg a saját nevemet. » Emlékezés Csokonaira Hit és kultúra. Csokonai-ünnepséget tartottak a Debreceni Református Kollégium Oratóriumá­ban január 28-án este abból az alkalomból, hogy 210 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Csoko­nai Vitéz Mihály költő, a város szülötte, a Kollégium egykori diákja. Az alkalmon átadták és felavatták a Kollégium Csokonai szobájának új festett üvegablakát, amelyre hetven évet kellett várni. A Csokonai és ba­rátai címet viselő ablak elődjét To­­roczkai Oszvald készítette, az abla­kot azonban 1944-ben bombatalá­lat semmisítette meg. Burai István alkotását Fekete Ká­roly, a Tiszántúli Református Egy­házkerület püspöke avatta fel, aki el­mondta: olyan alkotást avatunk, „amelynek régen itt lenne a helye”. Mint mondta, az új ablak színében, méretében és kialakításában is egye­zik az elődjével. Burai István mun­kája méltó párja Toroczkai Oszvald ma is látható, a Kollégium alapítá­sának négyszáz éves évfordulójára, 1938-ban készített Hatvani és ta­nítványai című ablakmozaikjának - tette hozzá Fekete Károly. A Csokonai szoba az ablak mel­lett egy rézkarcsorozattal is gazda­godott, amelyet Szilágyi Imre grafi­kusművész készített. Az ünnepségen Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere kiemelte, hogy a magyar irodalom nagy alakjai közül Csokonai Vitéz Mihály az a költő, aki a legjobban összeforrott Debrecen­nel. Identitást adott a városnak, a diákok ápol­ták emlékét, a város sír­emléket állíttatott neki, több intézmény is fel­vette nevét. Éppen ezért hangsúlyozta, hogy a Csokonai-hagyomány továbbápo­­lása nagyon fontos feladata a debre­cenieknek. Az ünnepségen Debreceni Attila irodalomtörténész professzor a Cso­­konai-kutatás legújabb eredménye­iről beszélt. Kifejtette, hogy nemso­kára elkészül egy olyan elektronikus kritikai kiadás, amely lehetőséget ad az olvasónak, hogy Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát forrá­sok, műfajok vagy időrend alapján ismerje meg. Emellett az oldal láto­gatója minden eredeti forrást is megtalálhat a friss kutatások és a Csokonai-versek énekfeldolgozása, kottái mellett. Az alkalmon Gáborjáni Szabó Botond, a kollégiumi nagykönyvtár és mú­zeum főigazgatója a Csokonai-emlékhely­­ről, Keczán Mariann muzeológus a Csoko­nai Vitéz Mihályt be­mutató múzeumpeda­gógiai füzetről tartott ismertetőt. A füzet nem az évszámokra, hanem az érdekes történetekre teszi a hangsúlyt, és Csokonai Vitéz Mi­hály kollégiumi pereiről is lerántja a leplet. Az ünnepség után a résztvevők a Debreceni Református Kollégium­ból Csokonai Dorottya utcai sírjá­hoz vonultak, ahol gyertyagyújtás­sal, koszorúzással és énekszóval em­lékeztek a költőre. FORRÁS: TTRE.HU J) A Csokonai szoba az ablak mellett egy rézkarcsorozattal is gazdagodott. JJ ESEMÉNYEK, KÖZLEMÉNYEK FEBRUÁR 24. BUDAPEST­­ Egészséges házasság - egészséges gyermekkor címmel tart előadássorozatot a TIT Stúdióban (XI. Zsombolyai u. 6.) kedd esténként 18 órától Pál­­hegyi Ferenc és Brouwer Pálhegyi Krisztina. Legközelebb A fejlődés mozgatórugója: a játék (de milyen játék?), majd március 3-án A játék feltétele: a nyugalom (de milyen nyugalom?) címmel lesz előadás. FEBRUÁR 24. BUDAPEST­I EDUVI­­TAL - Az emberi csoda című so­rozat következő alkalmára kerül sor 18.30-kor A teremtő erő és az al­kotás a zenében címmel a Budai Református Egyházközség nagy­termében (I. Szilágyi Dezső tér 3.). A beszélgetést Dénes István, az Operaház karmestere vezeti. FEBRUÁR 28. BUDAPEST – A Debreceni Református Kollégium Budapesti Baráti Körében szombaton 15 óra­kor Bácskai Antal tart előadást A mexikói császári ház magyar kapcso­latai címmel (XIV. Tábornok u. 2.). MÁRCIUS 7. DEBRECEN : Csendes na­pot szervez az Érs 55,1-13 alapján a debreceni Bethánia CE Szövetség 10 órai kezdettel a nagytemplomi gyülekezeti teremben (Kálvin tér 17.), egyúttal 11 órától rendkívüli közgyűlést is tart, melynek napi­rendjén az alapszabálynak a köz­hasznúsági jogállás miatti módosí­tása és a 2014. évi közhasznúsági beszámoló szerepel. HALOTTUNK ERDŐS ANDRÁS, a Bonyhádi Refor­mátus Egyházközség - több cik­luson át - szorgalmas, áldozatkész presbitere 83 éves korában el­hunyt. Temetésén Lemle Zoltán lelkész hirdette a vigasztalás igéjét. „Maga az Úr vonul majd előtted, ő maga lesz veled. Nem hagy cser­ben téged, és nem hagy el: ne félj hát, és ne rettegj!” (5Móz 31,8) 1% ADÓJA 1 /0 -ÁVAL TÁMOGASSA ÖN IS A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZOLGÁLATÁT! Technikai szám: 0066

Next