Regélő Pesti Divatlap, 1842. július-december (1. évfolyam, 53-104. szám)
1842-09-29 / 78. szám
823 fokba; kelmét kelmére kérnek, tanakodnak, alkudnak és megalkusznak, hogyan máskép mint német nyelven, nem azért mert tán a’ boltos vagy boltsegéd nem tud más nyelven (mert napjainkban alig találhatni Pesten bármi néven nevezendő árust, ki magyarul ne tudna) hanem mindent az áldott bevett szokásból, megszokott schlendriánból! Délután kávéra megy ő urasága, vagy a’ zöldbe viszi kedves élete párját; azonnal egy pár ismerős csatlakozik hozzájok; vigan vannak, az egész délutánt felségesen töltik; vagy társaságot látnak magoknál, beszélnek az egész világról, csak hazájokról nem, szólnak minden európai nyelven (a’ magyart ázsiainak tartják) még pedig csodálatos szabatossággal, grammatikai tisztasággal, csak hazájok’ nyelvét tördelik (ha csak ugyan néha elövétetik kénytelen vagy véletlenségböl) vagy őrlik le úgy a’ hogy dajkájoktól tanulták. Emberünk színházakba is eljár, még pedig, mit kétalakúságánál fogva azonnal föltehetünk róla, mind a’ nemzetibe mind a’ városiba ; ebbe miveltségről rögzött álfogalma’, amabba úgynevezett hazafisága’ következtében, ’s leginkább operákba jár; dicséreteit egyik vagy másik színészről mindig magyarul, gáncsát többnyire németül nyilatkoztatja, az ifjúságtól tiz lépésnyi távolságban tartja magát, tapsolni, no azt még megteszi, de pisszegni vagy fütyülni a’ világért sem szokott, mert mivelt embernek a’ maga] tetszését szabad ugyan kijelentenie, de gáncsát a’ világért sem. A’ zenének szenvedélyes barátja, azaz annak mutatja magát, mert hallotta, hogy ez a’ mai mivelt emberek’ aranyborja, ’s noha egy hangkulcsot sem ismer, ájtatos arczczal hallgat végig minden idegen vendég énekest, a’ minthogy átalában az idegent előszeretettel majmolja és kegyeli mindenben, hazájáról ’s a’ honiról csak akkor emlékezvén meg, midőn évnegyedi fizetését felveszi, vagy jobbágyainak dézmáját, urbérét stb. beszedi, vagy közgyűlésre kell mennie. Ekkor aztán kiporoltatik a’ panyókás mente, a’ kard elövétetik a’ zugolyból ’s ö urasága tetőttil talpig újra magyar— mig t. a’ vármegye’ gyűlése tart. — Isten tartsa meg ö uraságát a’ haza’ örömére és dicsőségére! Sokáig éljen! «G uray. A' Hegéi«’ Tárnája. Pesti posta. Sept. 29-kén. Legújabb divatok. A’ püspikék (camail) napról napra nagyobb uraságot gyakorolnak. E’ spanyol idomú köpenyke a’ legváltozatosb alakban 's kelmékből viseltetik. A’ legújabbak hosszúk, finom selyem-filetböl, fehér vagy zöld csíkokkal bélyegezve, 's gyönyörű rojtokkal diszítvék. A’ ki eredeti akar lenni, a’ püspike’ csíkjaiban különféle színeket visel; a’ ki elegans kivan lenni, egészen fehéren viseli; ki egyszerűn és kényelmesen akarja hordani, feketéből veszi ezt.