Pesti Divatlap, 1848. január-június (1-28. szám)
1848-04-08 / 17. szám
JOGEGYENLŐSÉG. Igen korszerűen cselekedett e lapok szerkesztője, midőn czélszerű politicus czikkeknek is ígérte lapját megnyitni. Üdvözli a szerkesztőséget e téren a mi vidékünk, üdvözli úgy hiszen a lap minden olvasója. — Hálánkban, hol eddig a nevelés ügye olly jelentőség nélküli volt, s emiatt valódi műveit hazafiak s körükhöz képest közügyekhöz is értő honleányok nem képeztettek, ez, újólag mondom, korszerű intézkedés volt. Azon, után útfélen hallható megjegyzés , miszerint a nőnem hivatása egyedül a ház belső kormányzására, az anyáskodásra terjed ki, igen egyoldalú, és hibás. Ki fogja kétségbe hozni azon állítást, miszerint nekünk honleányokra is van szükségünk, honleányokra a szó szoros értelmében! Ki fog kételkedni azon, hogy a női nem állásánál fogva nagy befolyást gyakorol a férfinem gondolkozási irányára, hazafias érzetére. A lelkes nő férje rendszerint jó hazafi, a lelkes honleányhoz ritkán mer közeledni ollyan férfi, ki nem nemes érdeket táplál, kinek keblét nem a honszerelem lángoló tüze dagasztja. Minél több lelkes honleányt számlál e haza, annál biztosabban nézhetünk egy szebb jövő elébe, mert az emberré növő fiatal nemzedék buzdulva a szépnem példája által, síkra lép, s nem korcsosodik el mindjárt fiatal éveiben, nem aljasodik le szennyes érdekek szolgájává. A történetre hivatkoznom felesleges; e lapokban úgy is sok mondatott el már abból a nőnem buzdítására, hol gyémántkép ragyognak azon honleányok nevei, kik lelkesedésükkel férjeiket, gyermekeiket, kedveseiket bocsáták útnak — a szabadságharcz vérmezejére, s a győztes visszatérőket ők koszorúzták meg. A férfiból oroszlán lesz, midőn a nőnem ajkai a honszerelem igéit hirdetik, ez önt megtörhetlen bátorságot, minden veszélyt megvető szivébe, ez erőt karjaiba; igy csak igy lesz a férfi ostora minden bűnnek, védpajzsa az elnyomatott szabadságnak. De mikép fog lelkesedni a 29