Reggeli Délvilág, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
Nem kell félni Marinkétól? (Folytatás az 1. oldalról) - Akkor Ön szerint a rendőrség minden állítását meggyőzően alá tudta támasztani? - így van. Magda Marinké minden részletre kiterjedő, s akkor bizony nagyon is őszintének tűnő beismerő vallomása mellett (melyben a Z. Nagy gyilkosságot kivéve minden gaztettéről beszámolt) bizonyítékok sokasága állt rendelkezésünkre. S ezt méltányolta az ügyészség is, hiszen vádiratával elismerte, hogy a rendőrség kiváló munkát végzett. - Igen ám, de az a bizonyos beismerő vallomás már eltűnt. Magda visszavonta minden mondatát, s most úgy ül a vádlottak padján, mint aki minden vádban szűziesen ártatlan. - Nézze, a szíve joga, hogy egy vallomást visszavonjon. De az meg törvényi tény, hogy a rendőrségen aláírt vallomása akkor is bizonyítéknak számít - a Büntető Eljárási törvény 87/2-es szakasza értelmében -, ha később a vádlott meggondolja magát. Mert Magda megtehette volna azt, hogy egy szót sem szól a vallatás során. De ő inkább a tények pontos leírásával szolgált, rendkívül hűen leírta áldozatának lakását, ruháját - például az orosházi Márton Edit elleni támadást felidézve—, s számomra is egyértelművé vált, hogy ilyen tényekről csak az tudhat, aki maga járt a helyszínen. De a bizonyítékok között külön is megemlíthetem például azokat az ékszereket, amelyeket szülei lakásán foglaltak le, s egyértelműen árulkodnak Magda bűnösségéről. Utólag is csak azt mondhatom, hogy az a hatalmas rendőri apparátus, amely Magda ügyén dolgozott, igenis ügyelt a legapróbb részletekre, az információk kifogástalanul cserélődtek a különböző megyék, így Csongrád, Békés és Bács nyomozói között, s csak akkor került át Marinko aktája az ügyészségre, amikor minden szempontból meggyőződtünk Magda bűnösségéről. Sajnos még kollegáink között is akad nem egy kételkedő. Egy nemrég nyugdíjba vonult rendőrtiszt például így köszönt rám a minap: menekülj Kószó, mert kiengedik Marinkót. Hát én nem menekülök, mert éppúgy nem kell félnem Marinkótól, mint rendőrtársaimnak vagy az ügy tanúinak. Már csak azért sem, mert meggyőződésem, hogy a gyilkos nem kerülhet szabadlábra. - Korábbi beszélgetésünk során azt állította, hogy a délvidéki vérengzéseknek semmi közük a titkosszolgálatokhoz. Aztán a tárgyalás során fény derült már ilyen összefüggésekre is, s bizony a fegyverkereskedelem ténye is besorolható talán a bűnök hosszú láncába. - Én mindig is azt mondtam, hogy elképzelhető bármelyik tettes kapcsolata a titkosszolgálattal, de hozzátettem: a magyarországi gyilkosságokat, meggyőződésem, kizárólag anyagi haszonért követték el. Ami pedig a fegyverkereskedelmet illeti: az alvilágban a fegyver ma már olyan természetes árucikk, mint a valuta vagy a kábítószer. Tehát ilyen szempontból sem hozott számomra semmi meglepőt a Marinko-tárgyalás. BÁTYI ZOLTÁN Nem igazán állítható, kifejezetten rossz üzlet ma burgonyával foglalkozni, így lehet ezzel a csanyteleki Csatordai Ferenc is, aki azonban Nagymágocson termeli a krumplit. Elsősorban a budapesti és a szegedi nagybani piacra viszi áruját értékesíteni. Mekkora területen termesztik a krumplit, és hogy-hogy épp Nagymágocson? - kérdeztük Csatordai Ferencet, Csanyteleken. - Ötholdnyi területen - válaszolta. - Ez nem a mi földünk, magánszemélyektől béreljük. Összesen öttől, mindegyiküknek a háztáji földjéről van szó. Nagymágocs pedig úgy kerül a képbe, hogy húgom él Nagymágocson. Egyébként ők is krumplit termesztenek, saját földjükön. - Már vége a krumpliszedésnek. Mekkora lett a termés? - Öt-hatszáz mázsa körülbelül, ennyi termett az öt holdon. Ez jó átlag. Azért nem lett kevesebb, mert öntözött területről van szó, tehát nem pusztított aszálykár. Ha nem tudtuk volna a Földet öntözni, fele ennyi krumplink lenne. Így állhatott elő az a helyzet, hogy bár országosan általában nem túl jó a krumplitermés, mi nem panaszkodhatunk. Folyamatosan hordjuk a piacra az árut, amennyi marad, azt betároljuk. S hogy megint csillagos égig emelkedik-e a krumpliár, mint tavaly? Erre nem tudunk mit válaszolni. Annyi biztos, csúcsformáját télen éri majd el az ár. F. CS. (Fotó: Krizsán Ildikó) 1995. október 2., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) - Első dolgunk az volt, hogy gazdasági számításokat végezzünk: mi az előnyösebb, az, hogyha leállítjuk a termelést, vagy pedig az, amennyiben a fölszámolás közben is üzemel a gyár. Az utóbbi mellett döntöttünk - mondta Szabó István. - Ennek több oka is volt. Egyrészt a társaságnak élő szerződései voltak, amelyeket, ha az üzem bezár, nem lehet teljesíteni, s tetemes kártérítési igények merültek volna föl. Másrészt pedig humanitárius szempontok is vezettek minket a döntéshozatalban. Vásárhelyen meglehetősen magas a munkanélküliség, ennek mértékét pedig nem akartuk, mint felszámoló, tovább növelni. Így született meg tehát az a döntés, aminek értelmében a gyár a felszámolás közben is termel. Meg kell említenem, hogy a tevékenység csak kis hányada a szó szerinti autógyártás, különféle vasiparral kapcsolatos munkák is beletartoztak a profilba. - Milyen út vezetett a felszámolásig? Hiszen sokáig Vásárhely büszkesége volt a Puli. -A kft., négy évvel ezelőtt, a Hódgép Vállalat átszervezése során alakult, ám minimális forgótőkével. Ennek minimalítására jellemző, a két és fél millió forint, amivel létrejött, még az egyhavi folyó kiadásokra sem volt elég. Szinte azonnal hiteleket kellett fölvennie a Pulinak, máskülönben nem teljesíthette volna nagy volumenű megrendeléseit. Németországtól Svájcig, Ausztriától Franciaországig számos helyről jelentkezett igény az elektromos kisautóra. - A Puli teljesítette is vállalásait, ha jól tudom. - Igen, csakhogy a megrendelő cégek közben részint megszűntek, részint nem vették át a szállítmányt. A fölvett hitelek futamideje közben lejárt, a kamatok “ketyegtek”, s a Puli legfőbb hitelezői közé tartozó Agrobank és a Dunaferr egyenesen a kft. felszámolását kérték. Csődeljárás nem is előzte meg a felszámolást, annyira nyilvánvaló volt, hogy a felek nem tudnak megegyezésre jutni a közel kettőszázmilliós követelés ügyében. Ennyivel tartozott ugyanis a mintegy hetvennyolcvan szállítónak a Puli. -A kft. teljes vagyonát végül is három vásárhelyi gazdasági társaság vásárolta meg. Közülük az egyik vállalta, hogy tovább foglalkoztat dolgozókat. Melyik is? - A Speed Kft. határozott úgy, hogy továbbviszi a Puli tevékenységi struktúráját. A társaság ugyanis be tudta építeni saját profiljába ezt a tevékenységet. - Tehát a lehetőségekhez képest viszonylag jól végződött a Pidi-történet. - Kétségtelen, ez az a megoldás, ami minden érintettnek a talán legmegfelelőbb, az adott speciális helyzet körülményeit figyelembe véve. A dolgozók a végkielégítést már megkapták a felszámolótól, illetve a felmondási bért is. Ezen összeg egy hányadát egyébiránt maga a kft. termelte ki, a felszámolási eljárás ideje alatt. Ez is igazolja: jól döntött a holding, amikor úgy határozott, hogy a felszámolás közben is működni fog a gyár. FARKAS CSABA Felszámolás közben is működik Kiszenved a Puli (Folytatás az 1. oldalról) - Mikor derült ki, hogy a lakásukra jelzálogot raktak? -Szenes kályhával fűtünk, szerettük volna bevezettetni a gázt. Kölcsön nélkül persze nem menne, de hát az OTP-nél közölték, szó nem lehet hitelről, a házunkra ugyanis végrehajtási jogot jegyzett be a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Az összeg ekkorra már 259 ezer 104 forintra duzzadt. Egyébként ezt az érzést senkinek nem kívánom. - Ami azt jelenti, hogy Ön semmiféle kölcsönt nem vehet fel? -Túl ezen, még ktasztrofálisabb, hogy a kamatok nőnek, és néhány hónap alatt elviszi teljesen a házunkat. Gondolom, felesleges ecsetelnem, mit jelent ez. - Próbált valamit hivatalosan intézni? -Jártam a rendőrségen, ahol közölték, a volt jogászunk elismerte a tettét, talán letiltják a fizetése 30 százalékát, egyébként nincs semmi újság. A TB-nél pedig azt mondták, fizessem csak ki szépen a 260 ezer forintot, utána pedig polgári peres úton szerezzem vissza a pénzem a gmk-tagoktól. Ilyesmire nekünk nincs egy fillérünk se, örülünk, hogy élünk, és tudjuk nevelni a gyerekeinket. * Az Egészségbiztosítási Pénztár vádi új épületében tavasszal költözött a hivatal ebbe a palotába - dr. Tar Anikó, behajtási-végrehajtási osztályvezető meg sem várja, hogy kérdezzek. Miheztartásképp közli velem, a gmk-tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek mindenért. Vagyis Schüssler úr nem feketebárány, ő bizony megérdemli a sorsát. - De hisz ő befizette a TB-t. - Ezt nem tudjuk figyelembe venni, hisz a pénzzel meglépett az ügyintéző jogászuk. - Miért nem őt csípik fülön? -A munkabérletiltás mellett nem volt reményünk arra, hogy a tartozását rendezi. Ugyanez mondható el a másik két gmk-tagról is. - Tehát a vétlent és a tisztességest büntetik? - Ez nem morális kérdés, a járuléktartozás semmilyen indokkal nem törölhető. - Ilyen esetben mit ajánl a TB-sújtotta áldozatoknak? - Az úgynevezett tőketartozás, melynek nagysága jelen esetben: 79 ezer 377 forint, nem engedhető el. A többi követelés: késedelmi pótlékok, bírságok-méltányossági alapon-esetleg nullifikálhatók Meg kell próbálni! - Vagyis mégiscsak egy embernek kell lenyelni a békát. - Az érintett egyébként beperelheti a társait, és így hozzájuthat a pénzéhez. -És ha nem futja a perköltségre? - Akkor meg kell keresni a bírósági panaszirodát, és az állampolgár felcsap jurátusnak. - Tisztelt Schüssler Úr! Kőműveskalapács helyett a szociális otthonokban, melyek most a kenyéradó gazdái, szíveskedjék a jogszabálygyűjteményeket emelgetni. És ha majd pert nyert, legyen kedves ezt az ükunokáinak tollba mondani. P. BODZSÁR ERZSÉBET Négy géemkás egy adóssága Hód-Csillag milliói Keserédes cukorrépa (Folytatás az I. oldalról) Döbbenetes mértékű volt az 1995. évi energia és egyéb költségek (mintegy 40 százalékos) emelkedése. A feldolgozott nagyobb mennyiséggel nem nőtt, sőt csökkent a jövedelemképzés lehetősége. A cukor (gyári) termelői árát mintegy 25 százalékkal szándékozik emelni. Ilyen mértékben kellett a répa árát, a termeltetés költségeit növelni - vélekedik Veres Sándor vezérigazgató. A Magyar Cukor Rt. (ötök) Sarkadi Cukorgyárának igazgatója, Molnár Tibor arról tájékoztatott, hogy az idén 9 ezer hektárról várhatóan 315 ezer tonna, 15,7 becsült cukorszázalékú répát dolgoznak fel. A többnyire jó minőségű területeknek csak 12 százalékát öntötték a termelők, a kritikus aszály, hőség ellenére 35 tonna körüli az átlagtermés a térségben. Az átvételi árat 16-os cukorszázalékú répára vetítve 26,6 százalékkal, 3800-ra, felárakkal 4000 forint körüli összegre növelték tonnánként. A vetőmag, műtrágya és növényvédőszer-költségek 50 százalékát meghitelezik a termelőknek. A cukortermelés és értékesítés egyensúlyához jelentős mennyiségű répa és cukor exportjával számol a Sarkadi Cukorgyár. Ebben a környező országokban - Romániában, Szlovákiában, Jugoszláviában, Horvátországban és Oroszországban - jelentkező cukorhiány vélhetően kedvező lehetőséget teremt. A költségek inflációja nagy, ezzel szemben a cukor ára - az erőteljes konkurencia miatt - nagyon alacsony. A cukortermelés és fogyasztás egyensúlya, a hazai cukorpiac védelme érdekében fontos a cukorrendtartási törvény, ennek megalkotását a Terméktanácsban segíti a Magyar Cukoripari Rt. is. Kérdés, hogy elfogadható-e az országban a cukorpiac szabályozása - rendtartási törvény által - vagy a vastagabb pénztárcájú érdekeltek tarolják le az iparágat. * A Mezőhegyesi Cukorgyár Rt.-nél Mélykúti Tibor mezőgazdasági igazgató elmondta, hogy 7 ezer hektárnyi területről átlag 33, összesen 236 tonna termést dolgoznak fel. A cukortartalom az első mérések szerint 15,9 százalék. A feltételek hasonlóak a Magyar Cukoripari Rt. más egységeihez. A költségek finanszírozása a partnergazdaságok számára 1995-ben jelentős összegeket kölcsönöztek. Az öntözést 2300 hektáron átlag 8 ezer forinttal támogatták. A felvásárlási ár 16 százalékos cukortartalmú répára tonnánként 4100— 4150 forint. A tavalyi cukorkészlet augusztus 31 -ével 6 ezer tonna volt, amely iránt- mint az ország más térségeiben - megélénkült a fogyasztói kereslet szeptember első heteiben. A cukorrépa-termelői körből a Hód-Csillag Szövetkezet ágazatvezetője, Arany Sándor arról tájékoztatott, hogy a 600 hektár cukorrépát - területi távolságaik miatt - részben a mezőhegyesi, részben a szolnoki (francia érdekeltségű) cég számára termelik. A szerződéseket az idén március 12-e előtt kötötték meg, amelyben a vámtételek, az áremelések költségnövelő hatásai nem érvényesülnek megfelelően. Ám mindkét gyár igyekezett segítséget nyújtani a megemelkedett ráfordítási összegek finanszírozásához. A terület felét öntötték, ez a magas vízdíjak és energiaárak miatt hektáronként 50 ezer forinttal növelte a termelési költséget. Megnőtt a répabarkó-invázió miatt a növényvédelem költsége, amelyhez a gyárak a (drága) vegyszert egy napon belül készségesen szállították a helyszínre. Egy hektár cukorrépa termelési költsége szárazművelésnél mintegy 110, öntözéssel 160 ezer forint hektáronként, ezért 30, illetve 40 tonnánál jóval magasabb átlaghozam kell a megtérüléshez és sokkal több a jövedelmezőséghez. A szövetkezet tavaly 65 millió forintot fordított a cukorrépagépsor korszerűsítésére, így a répatermelést folytatni kívánja. Ám megfelelő átvételi ár hiányában csökken az 1996. évi szerződött cukorrépa-terület az országban. SOLTÉSZ JOLÁN