Reggeli Újság, 2010. január (7. évfolyam, 1768-1791. szám)

2010-01-22 / 1784. szám

ó / Reggeli Újság MÉDIAVILÁG Hazudva uszít az Igazság Alapos vizsgálatnak vetik alá, keresztkérdésekkel teli kér­dőíveket töltetnek ki azokkal a személyekkel, akik be akarnak lépni a Székely Szakaszba, a Magyar Gárda székelyföldi szervezetébe - írta nemrég több számában is az Adevarul (Igaz­ság) című bukaresti napilap, amelynek rendkívül alacsony színvonalú esti regionális ki­adását több romániai nagyvá­rosban, így Nagyváradon is in­gyen terjesztik. A központi napilap több új­ságoldalt szentelt a Magyaror­szágon gyanús és vitatott körül­mények között betiltott szerve­zet székelyföldi „alegységé­nek”. A magyar ügyekben min­dig felületesen tájékozott sajtó­­orgánum főleg azon lovagolt, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki be akar lépni a Magyar Gárda győri Wass Albert Zászlóaljának szé­kely szakaszába. A lap szerint az illetőt alaposan megvizsgál­ják, a lehető legtöbb informáci­­ót összegyűjtik róla, hogy meg­állapítsák: megfelel-e a tagság­gal járó követelményeknek, „profilja” illeszkedik-e a szer­vezet tevékenységéhez és célja­ihoz. Többféle kérdőívet is ki kell töltenie, amelyeken számos­­ keresztkérdés is szerepel, de el­sősorban arra kell válaszolnia, hogy miért akar a szakasz tagja vagy szimpatizánsa lenni. A román újság tudni véli, hogy a tagok rendkívül kemény fizikai kiképzéseket kapnak az tíz völgyében és az 1­801 méter magasan fekvő hargitai Mada­­rasi-csúcson. Ám a jelek szerint a lap munkatársai ezúttal elfe­lejtettek alaposan tájékozódni a román titkosszolgálatoknál, mert tévesen azt írják, hogy a kiképző egy bizonyos Magya­rosi Árpád Szovátáról! Vagyis még azt sem tudják, hogy az il­lető már nincs életben, tavaly Bolíviában bestiálisan kivégez­ték - Rózsa Eduardo Floresszel együtt - Morales diktátor kom­mandósai. De megszólaltatják a szakasz tevékenységében fő­szerepet játszó Csibi Barnát, aki nem ismeri el, hogy az em­lített kiképzések félkatonai jel­legűek lennének. Mivel nem sikerült terhelő adatokat, tényeket felhajtaniuk, az Adevarus emberei belekever­tek leleplező riportjaikba két másik erdélyi szervezetet is, amelyeket a Magyar Gárdához hasonlónak neveznek. Ezek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). Ez utóbbiakról megállapítják, hogy egyebek között a trianoni szerződés érvénytelenítését és Nagy-Magyarország visszaállí­tását követelik. Egy román pszichológus és egy ugyancsak román szocioló­gus is kifejti véleményét a téma kapcsán. Szerintük a Magyar Gárdába olyan emberek kérik felvételüket, akiknek nem sike­rült megfelelően beilleszkedni­ük a társadalomba, frusztráció­ikra és gátlásaikra úgy keresnek megoldást, hogy ilyen jellegű szervezetben próbálnak kom­munikálni a külvilággal. Az Adevarul szerint a Bukarest és Budapest között az utóbbi évek­ben kialakult kitűnő kapcsola­tok nagyban hozzájárulnak a szélsőséges szervezetek egyes erőszakos cselekményeinek a megelőzéséhez. De erre egyet­len példát sem tud felhozni. Az Adevarulban megjelent anyagokról a budapesti Népsza­badság kolozsvári tudósítója, Tibori Szabó Zoltán is beszá­molt úgy, mintha a bukaresti lap több dolgot is „kiderített” volna, holott semmi eddig nem ismert és tudott tényt nem kö­zölt. Tibori viszont kész tény­ként könyveli el, hogy „Erdély­ben terjeszkedik a Magyar Gár­da”, mivel „nem első alkalom­mal fordul elő, hogy a Magyar­­országon betiltott Új Magyar Gárda felhívja magára a romá­niai közvélemény figyelmét”. A román sajtó szerint ez első­sorban annak köszönhető, hogy magyarországi betiltását köve­tően a gárda vezetői elkezdték tevékenységüket áthelyezni Romániába - írta a Népszabad­ság. Itt „pincekocsmákban” és a hegyekben, „titkos helyeken” folyik a tagtoborzás és a kato­nai jellegű kiképzés. Nagy a ve­szély, mert mint az Adevarul ír­ja: a Magyar Gárda a magyar­­országi szélsőjobboldal „milíci­ája”, amely „fasiszta típusú ide­ológia” szerint működik. Az új Magyar Gárda Mozga­lom győri Wass Albert Zászló­­alja székely szakaszának műkö­déséről és nemzetvédő, huma­nitárius tevékenységéről egyéb­ként nyilvános, bárki által sza­badon elérhető honlap (sze­­kelygarda.ro) szolgál részletes és hiteles, fényképes informáci­ókkal. Románia szabad, de nem teljesen demokratikus Románia teljesítménye válto­zatlanul 2-es értékű volt 2009- ben mind a politikai, mind a polgári jogok terén (azaz a leg­jobbat jelentő 1-es osztályzat alatti) - derül ki a Freedom House emberi jogi szervezet felméréséből, amelyben a világ országaiban tapasztalható pol­gári szabadságjogokat minősí­tik. Mindez azt jelenti, hogy az országban nem változott a hely­zet a tavalyi jelentés óta, mivel akkor ugyanilyen osztályzatot kapott. Magyarország továbbra is a stabil demokráciák közé tartozik, tavaly is a legjobb ér­tékelést kapta a politikai, vala­­mint a polgári jogok tisztelet­ben tartása terén a Freedom House-tól. A washingtoni köz­pontú független kutatóintézet Magyarország 2009-es demok­ráciateljesítményét az előző két évhez hasonlóan a legmaga­sabb osztályzattal értékelte mindkét vonatkozásban, a poli­tikai és a polgári jogok tekinte­tében. A demokrácia terjedését 1941 óta világszerte támogató nem kormányzati szervezet be­sorolása szerint Románia és Magyarország a vizsgált 194 országból azon 89 közé tarto­zik, amely szabadnak minősül. A skála egyébként 1-től 7-ig terjed. A Freedom House megállapí­totta, hogy tavaly ismét vissza­szorulóban volt a világon a sza­badság; 2008-hoz képest a nem szabad országok száma 42-ről 47-re növekedett, a részben­ sza­­badnak minősülő államok szá­ma pedig 62-ről 58-ra csökkent (a szabad világhoz tartozó álla­mok száma változatlanul 89 volt). Az intézet­­ negyedik éve folyamatosan a globális szabad­ság, a demokrácia visszaszoru­lásáról ad hírt. Idei jelentésének a szabadság globális eróziója cí­met adta, megjegyezve, hogy a világjelentés csaknem 40 éves történetében ez a leghosszabb negatív periódus. 2010. január 22., pén Korruptak a romániai egyetemek A volt oktatási miniszter, Andrei Marga Herder-díjas fi­lozófus-esszéista szerint a ro­mán felsőoktatásnak nagy problémája a vizsgákat körbe­hálózó korrupció és a politikus­ból lett vagy politikailag elkö­telezett professzorok grasszálá­­sa. A 2009-es Minőségi Baro­méter szerint a romániai egye­temek az európai lista végén kullogtak. A bukaresti sajtónak adott in­terjújában Andrei Marga el­mondta, hogy ma Románia nem sorolható az Európai Uni­ós országok közé az oktatás szempontjából, sőt Szerbiától is lemaradt, pedig ott néhány éve még háború is tombolt. Úgy vé­li, hogy az 1998-2000 közötti időszakban Románia azon or­szágok közé tartozott, melyek komoly reformokat vittek vég­hez. Abban az időszakban Ro­mánia Csehországgal volt egy szinten, rendkívül jó helyzet­ben, és döntő szava volt a nem­zetközi konferenciákon és meg­beszéléseken. De aztán minden megállt, sőt visszafejlődött, a felsőoktatás a kísérletezés és imposztúra terepévé vált. A volt oktatási miniszter úgy véli, hogy az ország felsőokta­tási rendszere jelenleg Európá­ban a legkorruptabb, és az utóbbi évek dilettáns kormány­zati-törvényhozási döntéseinek következtében a legkevesebb esélye van a változásra. Andrei Marga szerint a román oktatási törvény és a tanmenet egy való­ságos katasztrófa, ugyanis pa­radox módon két oktatási mód­szert, az ázsiait és az északit próbálja kombinálni, ami zsú­folt és nem hatékony iskolai tantervet eredményez. Az oktatási rendszer hiá­­nyosságai a szakmai szám .k csökkenéséhez és a diplomák versenyképtelenségéhez fog­nak vezetni - figyelmeztet a volt miniszter, a kolozsvári tu­dományegyetem jelenlegi rek­tora. Major Tamásra emlékezik mától az MTV Major Tamásra (1910-1986) emlékezik születésének 100. évfordulóján a Magyar Televí­zió. A Kossu­th-díjas kiváló mű­vész egykori legendás alakításai közül a Döglött aknák című elő­adást vetíti január 22-én, a Ma­gyar Kultúra Napján az 2 (23.05 órakor), illetve a számá­ra írt Az imposztor című darabot az évfordulón, január 26-án (22.10), a Katona József Szín­ház 1984-es előadásának felvé­telét. Major Tamás életművének fontos része volt a versmondás is: a Játszani is engedd című 1985-ös verses műsor szombati (január 23., 16.30 óra) ismétlé­sével a színész-rendezőnek ezt az oldalát idézi fel a köztévé. A rendkívül sokoldalú, korszakos magyar színész aktívan politi­zált: pártfunkcionáriusként, or­szággyűlési képviselőként a rendszerváltás előtti magyar színházi világ mindenható - de nem tévedhetetlen - ura volt. Vitray Tamás 1981-es interjúját, amelyben életéről vall a mű­vész, Az imposztor után láthat­ják az m2 nézői, éjfél után fél órával. ERDÉLYI MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONT ALAKUL KOLOZSVÁRON • Olyan sok, egész Erdélyre kisugárzó érték található Kolozsváron, hogy mindenképp hasznos lesz, ha létre­jön a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Minerva Művelő­dési Egyesület égisze alatt működő Erdélyi Magyar Kulturális Központ - nyilatkozta a Krónikának Kántor Lajos közíró, iroda­lomtörténész. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton a szö­vetség huszadik születésnapján jelentette be az alapítvány létre­hozását és a kulturális központ tervét. Kántor szintén szombaton a „fel nem adható város”-nak nevezte Kolozsvárt.

Next