Reggeli Újság, 2010. január (7. évfolyam, 1768-1791. szám)
2010-01-22 / 1784. szám
ó / Reggeli Újság MÉDIAVILÁG Hazudva uszít az Igazság Alapos vizsgálatnak vetik alá, keresztkérdésekkel teli kérdőíveket töltetnek ki azokkal a személyekkel, akik be akarnak lépni a Székely Szakaszba, a Magyar Gárda székelyföldi szervezetébe - írta nemrég több számában is az Adevarul (Igazság) című bukaresti napilap, amelynek rendkívül alacsony színvonalú esti regionális kiadását több romániai nagyvárosban, így Nagyváradon is ingyen terjesztik. A központi napilap több újságoldalt szentelt a Magyarországon gyanús és vitatott körülmények között betiltott szervezet székelyföldi „alegységének”. A magyar ügyekben mindig felületesen tájékozott sajtóorgánum főleg azon lovagolt, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki be akar lépni a Magyar Gárda győri Wass Albert Zászlóaljának székely szakaszába. A lap szerint az illetőt alaposan megvizsgálják, a lehető legtöbb információt összegyűjtik róla, hogy megállapítsák: megfelel-e a tagsággal járó követelményeknek, „profilja” illeszkedik-e a szervezet tevékenységéhez és céljaihoz. Többféle kérdőívet is ki kell töltenie, amelyeken számos keresztkérdés is szerepel, de elsősorban arra kell válaszolnia, hogy miért akar a szakasz tagja vagy szimpatizánsa lenni. A román újság tudni véli, hogy a tagok rendkívül kemény fizikai kiképzéseket kapnak az tíz völgyében és az 1801 méter magasan fekvő hargitai Madarasi-csúcson. Ám a jelek szerint a lap munkatársai ezúttal elfelejtettek alaposan tájékozódni a román titkosszolgálatoknál, mert tévesen azt írják, hogy a kiképző egy bizonyos Magyarosi Árpád Szovátáról! Vagyis még azt sem tudják, hogy az illető már nincs életben, tavaly Bolíviában bestiálisan kivégezték - Rózsa Eduardo Floresszel együtt - Morales diktátor kommandósai. De megszólaltatják a szakasz tevékenységében főszerepet játszó Csibi Barnát, aki nem ismeri el, hogy az említett kiképzések félkatonai jellegűek lennének. Mivel nem sikerült terhelő adatokat, tényeket felhajtaniuk, az Adevarus emberei belekevertek leleplező riportjaikba két másik erdélyi szervezetet is, amelyeket a Magyar Gárdához hasonlónak neveznek. Ezek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). Ez utóbbiakról megállapítják, hogy egyebek között a trianoni szerződés érvénytelenítését és Nagy-Magyarország visszaállítását követelik. Egy román pszichológus és egy ugyancsak román szociológus is kifejti véleményét a téma kapcsán. Szerintük a Magyar Gárdába olyan emberek kérik felvételüket, akiknek nem sikerült megfelelően beilleszkedniük a társadalomba, frusztrációikra és gátlásaikra úgy keresnek megoldást, hogy ilyen jellegű szervezetben próbálnak kommunikálni a külvilággal. Az Adevarul szerint a Bukarest és Budapest között az utóbbi években kialakult kitűnő kapcsolatok nagyban hozzájárulnak a szélsőséges szervezetek egyes erőszakos cselekményeinek a megelőzéséhez. De erre egyetlen példát sem tud felhozni. Az Adevarulban megjelent anyagokról a budapesti Népszabadság kolozsvári tudósítója, Tibori Szabó Zoltán is beszámolt úgy, mintha a bukaresti lap több dolgot is „kiderített” volna, holott semmi eddig nem ismert és tudott tényt nem közölt. Tibori viszont kész tényként könyveli el, hogy „Erdélyben terjeszkedik a Magyar Gárda”, mivel „nem első alkalommal fordul elő, hogy a Magyarországon betiltott Új Magyar Gárda felhívja magára a romániai közvélemény figyelmét”. A román sajtó szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy magyarországi betiltását követően a gárda vezetői elkezdték tevékenységüket áthelyezni Romániába - írta a Népszabadság. Itt „pincekocsmákban” és a hegyekben, „titkos helyeken” folyik a tagtoborzás és a katonai jellegű kiképzés. Nagy a veszély, mert mint az Adevarul írja: a Magyar Gárda a magyarországi szélsőjobboldal „milíciája”, amely „fasiszta típusú ideológia” szerint működik. Az új Magyar Gárda Mozgalom győri Wass Albert Zászlóalja székely szakaszának működéséről és nemzetvédő, humanitárius tevékenységéről egyébként nyilvános, bárki által szabadon elérhető honlap (szekelygarda.ro) szolgál részletes és hiteles, fényképes információkkal. Románia szabad, de nem teljesen demokratikus Románia teljesítménye változatlanul 2-es értékű volt 2009- ben mind a politikai, mind a polgári jogok terén (azaz a legjobbat jelentő 1-es osztályzat alatti) - derül ki a Freedom House emberi jogi szervezet felméréséből, amelyben a világ országaiban tapasztalható polgári szabadságjogokat minősítik. Mindez azt jelenti, hogy az országban nem változott a helyzet a tavalyi jelentés óta, mivel akkor ugyanilyen osztályzatot kapott. Magyarország továbbra is a stabil demokráciák közé tartozik, tavaly is a legjobb értékelést kapta a politikai, valamint a polgári jogok tiszteletben tartása terén a Freedom House-tól. A washingtoni központú független kutatóintézet Magyarország 2009-es demokráciateljesítményét az előző két évhez hasonlóan a legmagasabb osztályzattal értékelte mindkét vonatkozásban, a politikai és a polgári jogok tekintetében. A demokrácia terjedését 1941 óta világszerte támogató nem kormányzati szervezet besorolása szerint Románia és Magyarország a vizsgált 194 országból azon 89 közé tartozik, amely szabadnak minősül. A skála egyébként 1-től 7-ig terjed. A Freedom House megállapította, hogy tavaly ismét visszaszorulóban volt a világon a szabadság; 2008-hoz képest a nem szabad országok száma 42-ről 47-re növekedett, a részben szabadnak minősülő államok száma pedig 62-ről 58-ra csökkent (a szabad világhoz tartozó államok száma változatlanul 89 volt). Az intézet negyedik éve folyamatosan a globális szabadság, a demokrácia visszaszorulásáról ad hírt. Idei jelentésének a szabadság globális eróziója címet adta, megjegyezve, hogy a világjelentés csaknem 40 éves történetében ez a leghosszabb negatív periódus. 2010. január 22., pén Korruptak a romániai egyetemek A volt oktatási miniszter, Andrei Marga Herder-díjas filozófus-esszéista szerint a román felsőoktatásnak nagy problémája a vizsgákat körbehálózó korrupció és a politikusból lett vagy politikailag elkötelezett professzorok grasszálása. A 2009-es Minőségi Barométer szerint a romániai egyetemek az európai lista végén kullogtak. A bukaresti sajtónak adott interjújában Andrei Marga elmondta, hogy ma Románia nem sorolható az Európai Uniós országok közé az oktatás szempontjából, sőt Szerbiától is lemaradt, pedig ott néhány éve még háború is tombolt. Úgy véli, hogy az 1998-2000 közötti időszakban Románia azon országok közé tartozott, melyek komoly reformokat vittek véghez. Abban az időszakban Románia Csehországgal volt egy szinten, rendkívül jó helyzetben, és döntő szava volt a nemzetközi konferenciákon és megbeszéléseken. De aztán minden megállt, sőt visszafejlődött, a felsőoktatás a kísérletezés és imposztúra terepévé vált. A volt oktatási miniszter úgy véli, hogy az ország felsőoktatási rendszere jelenleg Európában a legkorruptabb, és az utóbbi évek dilettáns kormányzati-törvényhozási döntéseinek következtében a legkevesebb esélye van a változásra. Andrei Marga szerint a román oktatási törvény és a tanmenet egy valóságos katasztrófa, ugyanis paradox módon két oktatási módszert, az ázsiait és az északit próbálja kombinálni, ami zsúfolt és nem hatékony iskolai tantervet eredményez. Az oktatási rendszer hiányosságai a szakmai szám .k csökkenéséhez és a diplomák versenyképtelenségéhez fognak vezetni - figyelmeztet a volt miniszter, a kolozsvári tudományegyetem jelenlegi rektora. Major Tamásra emlékezik mától az MTV Major Tamásra (1910-1986) emlékezik születésének 100. évfordulóján a Magyar Televízió. A Kossuth-díjas kiváló művész egykori legendás alakításai közül a Döglött aknák című előadást vetíti január 22-én, a Magyar Kultúra Napján az 2 (23.05 órakor), illetve a számára írt Az imposztor című darabot az évfordulón, január 26-án (22.10), a Katona József Színház 1984-es előadásának felvételét. Major Tamás életművének fontos része volt a versmondás is: a Játszani is engedd című 1985-ös verses műsor szombati (január 23., 16.30 óra) ismétlésével a színész-rendezőnek ezt az oldalát idézi fel a köztévé. A rendkívül sokoldalú, korszakos magyar színész aktívan politizált: pártfunkcionáriusként, országgyűlési képviselőként a rendszerváltás előtti magyar színházi világ mindenható - de nem tévedhetetlen - ura volt. Vitray Tamás 1981-es interjúját, amelyben életéről vall a művész, Az imposztor után láthatják az m2 nézői, éjfél után fél órával. ERDÉLYI MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONT ALAKUL KOLOZSVÁRON • Olyan sok, egész Erdélyre kisugárzó érték található Kolozsváron, hogy mindenképp hasznos lesz, ha létrejön a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Minerva Művelődési Egyesület égisze alatt működő Erdélyi Magyar Kulturális Központ - nyilatkozta a Krónikának Kántor Lajos közíró, irodalomtörténész. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton a szövetség huszadik születésnapján jelentette be az alapítvány létrehozását és a kulturális központ tervét. Kántor szintén szombaton a „fel nem adható város”-nak nevezte Kolozsvárt.