Reggeli Ujság, 1936. február (6. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-01 / 25. szám
i I ' oZOMeaT UGGfeTLEN POUiírLai ui. KÖZGAZDAsAGi NAPILAP VI. ÉVFOLYAM 4 %• i 1936 Február 1 Tárgu-Mureu 25. szám 4 Micky Maus humoros jelenetét juttatja eszünkbe az a zűrzavar, fejetlenség, bizonytalanság, amely az adóvallomások betolna körül országszerte uralkodik. A mozgó fényképek népszerűsített figurái nyújtogatják így groteszk alakjukat összevissza, előre, hátra, oldalt, hogy aztán lenyelje őket a zűrzavar, így vagyunk a liberális kormány intézkedésével is az adóvallomások körül. A miniszterelnök pár héttel ezelőtt kijelentette, hogy a kormány az adókat nem fogja emelni. Miért akar mégis vallomást, amelynek rendén új kirovást eszközölnek a pénzügyi adókivetők. Azt pedig már tapasztalatból tudjuk, hogy az új kivetés folyamán az adókat nem apasztják, hanem emelik. Ezért vannak napirenden a botrányos végrehajtások, amikor kiviszik a műhelyekből a gépeket, a kereskedésekből az árut. Ebben a pillanatban kapjuk a hírt, hogy egy főtéri ékszerész feladja üzletét, mert nem tudja kikeresni a reá kivetett horribilis adóösszeget. Általában az a különös módszer dívik ma a hatóságoknál, mint a kormányban, hogy napról-napra drágítanak mindent, emelik a közterheket és növelik a taxákat, vámokat, de nem számolnak azzal, hogy az összterhelés súlya alatt összeomlik az adózó népréteg. Csakugyan szükség van adóbevallásra, de nem azért, hogy ennek alapján növeljék a kvótát, hanem azért, mert a legtöbb ember mas adóját sem tudja kifizetni. Erre beszédes tanulság a napról-napra folyó zálogolás és adóárverés. Kormányrendelet van arra, hogy ahol nincsen veszélyeztetve a behajtás lehetősége, onnan nem szabad kimozdítani a lefoglalt ingóságokat. Ennek ellenére napról-napra pereg a dob, ami azt igazolja, hogy még akkor sem tud fizetni az adózó, ha különben van is megfelelő fedezete. Ebben az esztendőben tehát egy fillérrel sem lehet emelni az adókat, de figyelembe kell venni minden olyan bejelentést, amely a terhek méltányos leszállását keresi. Károly király Parisban fontos megbeszéléseket folytat a kölcsönről, az orosz-román kapcsolatról és Bulgáriának a kisantanthoz való csatlakozásáról Páris, jan. 31. (A Dunaposta telefonjelentése.) A nemzetközi politika színtere, London után a francia fővárosba terelődött át. A György király temetéséről hazatérő királyi személyek és államférfiak csaknem kivétel nélkül átutaznak a francia fővároson, ahol pár napot időznek. I-I Király fogadtatása Pénteken Párisba érkezett Károly király is, akit a francia sajtó vezető helyen üdvözöl. Fogadtatására a pályaudvaron megjelent Paul Boncour, a külügyminisztérium előkelőségeivel, a cseh és lengyel követek, valamint a román kolónia tagjai. Bár a király útja magánjellegű, fontos pénzügyi tárgyalások kerülnek ezúttal szóba, ezenkívül az uralkodó Titulescu társaságában megbeszélést folytat vezető francia körökkel is. A francia—szovjet egyezmény állása A Petit Parisien szerint, Károly király szombaton Flandinnal és Savauttal találkozik. A Matin szerint a megbeszélések fő célja az orosz—román kapcsolatok megvitatása. Romániának a szovjettel való kapcsolatát, Franciaország után irányítja. A francia képviselőház, szovjet—francia szerződésről kezdődő vitája előtt, a tájékozódás nagyon is időszerű. Az Oeuvre szerint Románia csak akkor tárgyal a szovjettel, ha a szerződést a francia kamara elfogadja. Bulgária belép a Kisananiba Károly király Londonban is eredményesen tárgyalt. A lapok kiusinesén kiemelik azt a megbeszélést, malyat Csebéga György görög karcaggal, Borla bolgár király társaságában folytatott. Ennak célja Bulgária megnyerése a klaantanthoc ▼aló csatlakozáshoz. Mint a lapok megírják, ebben a tekintetban is előrehaladott megállapodások jöttek létre. Genfi körök úgy vélik, ha a kőolajbojkot ügya ismét napirendra kerülne, Románia kijelenti, hogy a szerződés felmondása nagy károkat okozhat az országnak, ezért csak abban az esetben veti alá magát a szankciós határozatnak, ha kárpótlásul a többi hatalmak viszik át az Olaszországba irányított olajmennyiséget. A négus megmorgálja Ressa herceget Ugyancsak az olasz—abasszínügy fejleményéhez tartozik, hogy a négus rendkívül haragszik Desaa hercegre a déli vereség miatt. Táviratilag is rosszulását fejezte ki Dózsával szemben, aki verségét azzal indokolja, hogy a főhadiszállás nem tartotta be az általa megállapított haditervet. A vereséggel kapcsolatban olyan hírek is elterjedtek, hogy Desia összejátszott az olaszokkal. Csapataitól elvonta a felszerelést és fegyvert, amelyet az olaszok a győzelem tudatában féláron vettek meg. Haladéktalanul elő kell készíteni a városi jéggyár üzemének munkájáé Tg.-Mure?, január 31. (A Reggeli Ujság munkatársától) Azok a tavaszzes napok, amelyek mostanában ugyanolyán egész Nyugat Európában állandósultak, problematikussá teszik a téli fagyok elkövetkezését. A meteorológusok ugyan biztatnak, hogy még nem múlt el a tél időszaka, orvosi körök aggodalommal vannak eltelve a jéghiány elkövetkezése miatt. Általános az óhaj mindenfélé, hogy a város már most tegyen előkészületet a vágóhídon levő jéggyár fokozott üzem betartására. A magánvállalkozás ugyanis, ha a jégvermek számára gondoskodott jégről, az legtöbbször valamely sörgyár lerakata számára történt, úgy, hogy még a rokonszakmákat sem tudja ellátni a szükséges jégmennyiséggel. Viszont a kórházak és más egészségügyi intézményeknek feltétlenül szükségük van jégre. Pár év előtt megtörtént, hogy a hatósági joggyár üzembe helyezésára már nem tudták beszerezni az immonlákot, mert elkéstek a gondoskodással. Most tehát feltétlenül meg kell tenni az előzetes lépéseket, nehogy készületlenül érjen bennünket a jéghiány és a járvány lehetősége. Mines megegyezés a Habsburg Kérdésben Ami a most kezdődő párlat tailácakozásokat illeti, Itt, miként Londonban kávés teret hentetnek az olasz Fabelatin Agynak. Inkább újabban felmerült problémákat vitatnak meg. Egyik a német fegyverkezés, másik az osztrák kérdés. Ez utóbbi rövidesen lekerül napirendről informált helyen megállapítják, hogy a változástól bizonyos álló nők függetlenségüket féltik a eleve vétót A Dryll Herald című angol lap genfi értesülésre hivatkozva közli, hogy Románia Londonban szerződést kötött Olaszországgal, melyben kötelezi magét, hogy 1937 tavaszáig fél, mert Stahremberg hercegnek Londonban meg kellett győződni, hogy a kérdés a jelenlegi körülmények között nem időszerű. Ezért Ottóval való tanácskozása folyamán közölte fogja, hogy még évekig nem lehet azó a Habsburgoknak Ausztriába való visszatáréséről. Titkos rugók emeltek a restaurációs kísérlettel szemben. Románia olajat szállít az olaszoknak ellátja Olaszországot a háborúhoz szükséges kőolaj mennyiséggel. Ha szóba kerül az olajtilalom