Respublika, 1994. július-szeptember (1. évfolyam, 7-20. szám)
1994-07-29 / 11. szám
SZEMÉLYISÉGEK tág helyzete elérte azt a pontot, ahol már a nemzet puszta túlélése a kérdés. Ami a külpolitikát illeti, leszögezte, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazza majd, Fehéroroszország hivatalos valutájává teszi az orosz rubelt. Lukasenko politikai pályafutása egyébként a hetvenes években kezdődött, előbb a Komszomolnak, majd az SZKP-nak is tagja volt. 1990 óta parlamenti képviselő, s ebben a minőségében elsősorban a korrupció ellen hirdetett hadjáratot. A gazdaság talpra állításának és a korrupció leküzdésének célkitűzését állította választási kampányának középpontjába, a választáson egyébként független jelöltként indult. Klaus Hänsch (55), az Európai Parlament új elnöke jóformán még el sem foglalta az elnöki széket, máris hozzálátott a hivatalos tevékenységhez. Környezetében a munka emberének tartják a német szociáldemokrata politikust, aki ugyan nemigen kedveli az ünnepi beszédeket, az ékesszólás mégsem áll távol tőle. A strasbourgi parlamentet pedig jól ismeri, hisz 1979 óta képviseli hazáját és az SPD-t a testületben. Igazi européer, aki a német nemzeti politikában eddig nem vágyott sikerekre. Az elmúlt években azon dolgozott, hogy az Európai Parack Gyula (G7) újságíró, a Szabad Föld elnök-főszerkesztője. Újvidékről származott, 1945-46-ban az MSZP központjában dolgozott, majd hivatásául választotta az újságírást. Kezdetben a Fiatalok című lap munkatársa volt, később a Vas Megye helyettes főszerkesztője, ezután a Néphadseregben jelentek meg írásai. 1953-ban találkozott először a Szabad Földdel, és néhány éves Képes Újság-beli kitérő után 1971-ben visszatért ide, személyiségével, erőteljesen meghatározta a vidéki lakosság körében egyre népszerűbb újság arculatát. Hosszú ideig tevékenykedett a Magyar Újságírók Országos Szövetségében az etikai bizottság elnökeként, a MUOSZ alelnökeként, elnökségi tagjaként. 1985- ben Rózsa Ferenc-díjjal tüntették ki. lament egyre nagyobb kompetenciákhoz jusson, s így vált ismertté és elfogadottá képviselőtársai között. Klaus Hänsch legfőbb elnöki feladatának nevezte, MEGHALT Nyíri Tamás (74) teológus, a filozófiai tudományok doktora, nyugalmazott egyetemi professzor. Perugiában, Budapesten és Bécsben tanult, hivatását segédlelkészként kezdte gyakorolni Budaörsön 1945-ben. Egy évvel később a Budai Szent Imre Kollégium prefektusa, lelkésze lett, újabb esztendő múltán már szemináriumi tanárként dolgozott Esztergomban. 1963 és 1968 között ismét segédlelkészkedett Budapest-Újlakon, ezután a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémiára került, ahol az oktatás mellett többféle vezető tisztséget betöltött. Tanított itthon és külföldön, számos tudományos társaságban vállalt vezető szerepet, folyóiratok megjelenésében segédkezett szerkesztőbizottsági tagként. Több száz publicisztikájában, könyveiben a modern katolikus filozófogy az Európai Parlament korántsem csak pozitív véleményeket kiváltó tevékenységét megreformálja, és az Európai Unió folyamataihoz igazítsa, fia követőjeként a társadalomtudomány egy-egy problémakörével foglalkozott. 1990-ben Széchenyi-, 1992-ben pedig Apáczai Csere János-díjat kapott. Újlaky László (80) színművész, érdemes művész. Pályáját a Nemzeti Színházban kezdte 1936-ban mint végzett színiakadémista. Legnagyobb sikereit a Madách Színházban aratta, amelynek 1949-től tagja volt. Szép, tiszta beszédével, csodálatos orgánumával és gondosan felépített alakításaival vívta ki a közönség elismerését. Személyiségéhez elsősorban a drámai szerepek álltak közel, több klasszikus darabban játszott (Shakespeare Hamlettjében például Poloniust és a Színészkirályt), de emlékezetessé formált Miller, Sütő András és Szabó Magda teremtette alakokat is. Filmjei közül megemlíthetők az Élesjei, a Két vallomás, az Egy kis hely a nap alatt és a Kettévált mennyezet. 96 RESPUBLIKA 1994/11