Révai Nagy Lexikona, 1. kötet: A-Arany (1911)
A, Á - Almeirim - Almelo - Almemor - Almendralejo - Alménes - Almeria - Almilla - Almissa - Almlöf - Almodovar - Almohádok - Almonacid - Almondbury - Almonde - Almonte - Almonte - Almopia - Almora - Almoravidák
Almeirlm — 458 — doxia felfogása szerint sikamlós tankölteménye miatt, amelyben a festészetet dicsőítette, magára vonta a figyelmet. Catao c. tragédiája (1820) nem szerves, de politikai tekintetben jeles alkotás. 1823-ban a reakció által száműzetvén, Franciaországba, 1824. Havreba ment, 1826. hazatért, de 1828. Dom Miguel börtönre vettette. Ezután Angliába menekült, 1832. pedig Terceira szigetére ment, ahonnan Dom Pedroval tért vissza, aki a belügyminiszteri tárcát bízta reá. 1834—36. ügyvivő volt Brüsszelben, később pedig a cortes tagja. A. szabadította fel a portugál irodalmat a pszeudoklasszicizmus nyűge alól, s a romanticizmus és népköltészet művelésével új életet öntött belé. Ő teremtette meg főképen Anto de Gil Vicentevel(1838)a port. Nemzeti színházat is 1836., melynek egy ideig főintendánsa és legnépszerűbb írója volt. Legtökéletesebb drámája a Frei Luiz de Souza. Művei (költemények, elbeszélések, színművek) halála után jelentek meg Obras cím alatt 25 kötetben (Lissabon 1854—77). V. ö.: Gomez de Amorin, Memórias biographicas (1—3. köt., Lissabon 1881—88). Almeirim, j.-i székhely Estremadura portugál tartomány Santarem kerületében, a Tejo balpartja közelében, (1900) 6085 lak. Almelo, város Overijssel németalföldi tartományban, az Aa és vasút mellett, (1900) 9957 lak. jelentékeny vászonszövéssel. Almemor, 1. Minbar, Almendralejo (ejtsd: mécho), j.-i székhely Badajoz spanyol tartományban, vasút mellett, termékeny síkságon, (1897) 12,067 lak., szeszfinomítókkal. Alménes (ezelőtt: Kresztaménes), kisk. Arad vm. ternovai j.-ban, (1900) 754 oláh lak., u. p. Nádas, u. t. Taucz. Almeria, 1. Spanyolország egyik tartománya, az egykori Andalúzia királyságnak K.-i, tengerparti része. Granadával, Murciával és a Földközi-tengerrel határos. Területe 8701 km 2. (1906) 376,794 (1 km 3-re 43) lak. Járásai: A., Berja, Cantavar, Gergal, Huercol-Overa, Purchena, Sorbas, Velez Rubio és Vera. — 2. A., az ugyanily nevű tartomány és püspökség székhelye, közvetlenül a tengerparton az A.-i öbölnél vasút mellett koronázott sziklás hegynek, az Enixnek tövében, (1900) 47,326 lakossal, cukorfinomítókkal, posztógyártással; kereskedelme élénk. Fő kiviteli cikkei: gabonanemüek, bor, olajbogyó, épületfa, ólom és esparto; behozatali cikkek: pamut, gyapjú és nyers selyem. An-nak szűk utcáiban a legkiválóbb épület a székesegyház, amely meg van erősítve. Asszonyai híresek szépségükről. A város közelében nagy ólomkohók vannak s ásványvízforrások fürdőintézetekkel (Alhamala Seca és Alhamilla). A., az ókorban Portus Magnus, 400 évig volt a mórok birtokában. 1147-ben arragoniai VI. Alfonz foglalta vissza. Almilla, gyapotból való alsókabát, melyet a spanyol polgár a selyem-, bársony- v. posztókabát (dhupa) alatt visel. Almissa (szlávul Omis), kikötőváros Spalato dalmát ker. kapitányságban a Cetina torkolatánál, (1900) 15,108 lak., bortermeléssel, Mirabella várromjaival. Környéke Poljica, amely a XVIII. sz. végéig a velenceieknek adózó paraszt-köztársaság volt. 1822. Károly Róbert magyar király elfoglalta. Almlöf, svéd színész-család, legkiválóbb A. Knut, szül. 1829. 1882-ig működött a színi pályán. Mint komikus és jellemszínész tűnt föl, 30 drámát fordított le svéd nyelvre. Almodovar, 1. város Alemtejo portugál tartomány Beja kerületében, a Colores termékeny völgyében, (1900) 3795 lak., rézércbányával. — 2. A. del Campo, 1.-i székhely Ciudad Real (ettől 30 km.-nyire) spanyol tartományban, vasút mellett, (1897) 12,428 lak., szőllő- és olajfatermeléssel. Almohádok, 1. Almoravidák. Almonacid (ejtsd: —szid) de Toledo, község Toledo (ettől 19 km.-nyire) spanyol tartományban, vasút mellett, (1897) 1647 lak., 1809. Sebastiani franciái itt győzték le a Venegas vezérelte spanyolokat. Almondbury (ejtsd: ámendberrí), város York angol grófságban a Comne és vasút mellett, (1891) 15,855 lak., szövőiparral; egykoron angol-szász királyság székhelye volt. Almonde (Allemonda), Philipp van, hollandi altengernagy, szül. Brielben 1646., megh. Haaswyk birtokán Leyden mellett 1711 jan. 6. Kitűnt az 1666 jun. 11—14-iki tengeri csatában, amikor Ruyter a Monk által vezényelt angol flottát tönkre tette.1672 kiszabadította az ellenségektől körülzárt Ruytert, kinek társaságában azután a Földközitengeren harcolt. Ruyter halála után (1676) ő vezette vissza a hajóhadat Hollandiába, ő döntötte el Russel győzedelmét a franciák fölött La Hogue mellett 1692 május 29-én. Az angolokkal szövetkezve megtámadta s elfogta a francia fedezet alatt érkező úgynevezett spanyol «ezüst-flottát», a vigo-i kikötőben pedig (1702 okt. 23.) a spanyolfrancia hajóhadat újólag megverte. A brieli Szt.Katalin-templomban emléket állítottak tiszteletére. Almonte, Lanark county székhelye a kanadai Ontario államban, 42 km.-nyire Perthtől, (1901) 3023 lak. A kanadai Mississippi vízesésének erejét számos gép hajtására fordítják; legvirágzóbb a gyapjúszövés. Almonte, Don Juan Nepomuceno, mexikói tábornok és államférfiú, szül. Valladolidban, Mexikóban 1804., megh. Párisban 1869 márc. 22. Mint párisi követ (1857) Juarez ellen működött, aki annak dacára az ország elnöke lett. Erre a hivatalától megfosztott A., elvakítva a gyülölségtől, a francia expedíciót hozta létre hazája ellen. Maga is kikötött a francia sereggel Veracruz-ban (1862). A franciák Juarez helyébe diktátorrá akarták tenni, de a nép hazaárulónak tekintette, amiért azután maga Forey tábornok is elejtette (1862 ősszel). Midőn a franciák 1863 június 10-én a fővárost elfoglalták, A. lett az ideiglenese császári kormány feje, Miksa császár pedig tábornaggyá tette. A szerencsétlen császár megöletése után A.-nak Európába kellett menekülnie. Almopia, 1. Moglena, Almora, a brit-indiai ÉNy.-i tartományok Kemaui kerületének fővárosa, (1901) 8543 lak., nagy szanatóriummal. Almoravidák és Almohádok, két mór É.-afrikai és spanyol dinasztia. Moravida (arabul: murabithin) a. m. határőr, átvitt értelemben buzgó, isten- Almoravidák