Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
D - Dárda - Dárda - Dárda - Dárdahere - Darbanarius - Dardanella-edény - Dardanella-egyezség - Dardanellák
Dárda — 305 — remek hadjárati terveket, amelyek az európai szövetség ellenében Franciaország diadalát eredményezték. Legnevezetesebb műve: Considérations milit.et polit.sur les fortiscations (Paris 1795). .Dárda, döfésre és hajításra alkalmas fegyver, mely 1 5 m. hosszú, 3—4 cm. vastag fanyélből és annak végére erősített 30—40 cm. hosszú, végén nyíl alakú pengéből állott. A rómaiak piluma is a dárdák egy neme volt. L. Lándzsa, Dárda (növ.), gyümölcsfák 10—12 cm. hosszú ágacskája, melynek csúcsát összetett vegyes rügy (1. Rügy) zárja be. Dárda, kisk. Baranya vármegye baranyavári j.-ban, (1910) 3231 német, szerb és magyar lak. A járási szolgabírói hivatal széke. Van ipartestülete, takarékpénztára, szerb földmívelők szövetkezete, gőzmalma, közjegyzősége, vasúti állomása, postaés táviróhivatala, telefonállomása. D. egy nagy uradalom feje, mely Lippe hercegé, kinek itt szép kastélya és ménese van. Lapályán keresztül hajdan a rómaiak, később a törökök Eszékig erős töltést építettek, melyet 1644. Zrínyi Miklós bán lerontatott, hogy a törökök közlekedését megnehezítse. Dárdahere (növ.), 1. Dorycnium. Dardanarius, olyan ember, aki mesterséges eszközökkel, különösen az áruk előleges összevásárlásával és aztán visszatartásával az áruk, különösen a kenyérnek valónak az árát nyereségvágyból felcsigázza. Erre szigorú büntetést szabtak. Dardanariatus, gabonauzsora. Hírhedett gabonauzsorás volt Dardanarius. Dardanella-edény, a Dardanellák ázsiai partjának mentén, nemkülönben Kis-Ázsia belsejében több helységben előállított agyagtermékek. Legismertebbek a hosszú nyakú, füles korsók, melyeknek szép zöld vagy sárga, vagy barna mázuk van és kezdetleges, de érdekes festés vagy aranyozás díszíti. A legszebb ilyen edények Khutahiában készülnek, hol a XIV., XV. sz.-ban virágzott régi gyárat ismét üzembe helyezték. Dardanella-egyezség, 1. Dardanellák, Dardanellák vagy Hemespindus, a Márványos Égei-tengert összekötő tengerszoros. A Márvány-tenger felőli bejáratánál, az európai parton fekszik Gallipoli jelentékeny kereskedelemi város. Tőle északon, a Szaroszi-öböltől a Márvány-tengerig a Bulair (görögül: Plagiari) nevű sáncok húzódnak el, amelyeknek célja, hogy az ellenséges csapatok partraszállását megakadályozzák. Gallipolival szemben, az ázsiai parton fekszik Lapsaki (a régiek Lampsakosa) és Csárdák falu. Innen túl a D. keskenyebbé lesz; mindkét oldalon termékeny vidék terül el. Kasziler-Iszkelesszi és Ülger-Iszkelesszi kastélyok előtt torkollik az európai parton a Kara-Ovasszi, a régieknek az athéniek vereségéről ismeretes Aigoszpotamosza. Ezután következik az európai oldalon a kis Akbasiliman, ahol Szesztosz állott; vele szemben kinyúlik a Nagara földnyelv; itt van a szoros legkeskenyebb része, a régiek Heptastadionja. Nagara az a hely, ahol Abydosz állott. Abydosz és Lesztosz közt vezette Xerxes a hidat, amelyen seregeit a görögök ellen vezette. Abydoszból Szesztoszba úszott át minden éjjel Leander Herohoz, míg sírját a hullámokban nem lelte; ugyanitt úszott keresztül a tengerszoroson Byron is. Nem messze a Nagara-fokon épült Nagara-erődtől vannak a Dardanella-várak, és pedig az európai parton, egy hegyfokon, amelyet a régiek Kynosszema-nak neveztek, áll Kilid-al-Bahr (a. m. a tenger kulcsa), egy régi torony újabbkori erődítményekkel, az ázsiai parton pedig Szultanije-Kalesszi v. Bogasz-Hisszar, hatalmas erőd, modern ágyú-ütegekkel. Mellette van Csanak-Kalezi (1. o.). Ezen városnál érezhető legerősebben a víznek az az áramlata az Égei-tenger felé, amellyel az É.-nak haladó vitorlás hajóknak erősen kell küzdeniük. Innen túl az európai partok puszták és kietlenek, míg az ázsiai partokon a termékeny síkságok, erdős halmok és csinos falvak kedves képet nyújtanak. A D. lassan kiszélesedik, ahol az Égei-tenger kezdődik, a Mandere (Szkamander) folyó torkolatától balra van Kum-Kale (a. m. homok erőd). A Top-Tasi és Szigeton fokok közti síkságon volt állítólag a görög hajóhad horgonyzó helye a trójai háború tartama alatt. A Kum-Kale erőddel szemben, a trák Kerszonezus legvégső csúcsán emelkedik Szedd-al-Kahr-Kalesszi (a. m. erősség a tenger gátján), világító toronnyal. Nem messze tőle látható az ú. n. Proteszilaosz-sír (Proteszilaosz volt az első görög hős, aki a trójai háborúban a hajókról a partra ugrott, de csakhamar a trójaiak fegyvereitől elvérzett). A. D. erődítményei lényegesen jobb állapotban vannak, mint a Boszporuszi. A Bezika-öbölnél, a D. bejárata előtt van az első új erőd s egy távíróállomás. A parti védőművek első csoportja a bejáratnál van, az európai oldalon a nagy, régi vár, a Szeddil-Bahr 63 ágyúval fölfegyverezve. A legfontosabb védőműcsoport Csanak-Kalezinél v, másképen Kale-Szultanienál van; itt is, miként a bejáratnál, a parti védőművek fő homlokzata az Égei-tenger felé van fordítva. Csanak-Kalezivel átellenben, vele kábeltáviróval öszszekötve fekszik az európai oldalon a régi, még II. Mohamedtől 1470. épített erőd, a Kilid-Bahr (a tenger kulcsa). Csanak-Kalezi és Kilid-Bahr közt a D. legszűkebb és legjobban védelmezett pontján van állítólag a tűzakna-gát elhelyezve. Mindkét oldal összes parti védőművei katonai utakkal és elektromos táviróvezetékkel vannak egymással összekötve. Rév- és teherhajó-állomások Csanak-Kaleziben, vesztegzár-állomás Nagában van. 1895-ban a porta a nagyhatalmaknak megengedte, hogy 1—2 kisebb hadihajót kikötés nélkül keresztül küldhessenek a szoroson. Az északamerikai Egyesült Államok, Spanyolország, Németalföld és Görögország is kérték ez engedélyt, de a porta megtagadta. Ellenben megengedte, hogy 1902 szept. 3 orosz torpedóhajó (de kereskedelmi lobogó alatt) 1903 jan. pedig a krétai Szada-öbölben horgonyzó 4 orosz torpedó keresztül mehessen a D.-on és Boszporuszon. A japánorosz háború kitörése után (1904 febr.) a Feketetengeren elhelyezett orosz hajóhadnak nem engedték meg a keresztülmenetelt. A D.-ról elnevezett egyezség (1841 jún. 13.), amelyet az öt nagyhatalom a török portával kötött és az 1856-iki párisi béke lényegében megerősített, azt állapítja meg, hogy nem török hadihajónak azon a szoroson a porta engedélye nélkül nem szabad átkelnie. Ámbár az 1871. londoni Révai Nagy Lexikona, V.köt. 80 Dardanellák