Révai Nagy Lexikona, 7. kötet: Etelka-Földöv (1913)
F - Feuilleton - Feuillette - Feuquiéres - Feurs - Féval - Fevillea - Févre d'Estaples - Février - Feydeau
Peuilleton — 473 — dec. 4., megh. u. o. 1887 febr. 7. A második császárság alatt udvari szertartásmester volt. Munkái közül felemlítendők: Léopold Róbert, sa vie, ses oeuvres et sa correspondance (Paris 1849); Causeries d'un curieux, variétés d'histoire et d'art tirées d'un cabinet d'autographes et de dessins (1861—67); Lettres inédites de Montaigne et de quelques autres personnages (1863); Correspondance de Mme Elisabeth de France (1867); Souvenirs de jeunesse d'un curieux septuagénaire (1877, önéletírás); Histoire de l'école anglaise de peinture (1883), Feuilleton (franc., ejtsd: fölyton), újságok tárcacikke s egyéb könnyebb olvasmányok, csevegések, apró tanulmányok, bírálatok stb. a hírlapok nem politikai részében. Megteremtője ez irodalmi fajtának Geoffroy abbé, aki 1800. a Journal des Débatsban honosította meg ezt a vonal alatti v. a politikai cikkektől vonallal elválasztott hírlapi cikkeket. L. bővebben Tárca: Feuillette (ejtsd: fölvett), régi francia bormértéke 137 1., Bordeauxban ma is használják 114 1. értékben. Feuquières (ejtsd: föktér), l. Manassés de Pas, marquis de, francia hadvezér, szül. Saumurban 1590 jún. 1., megh. 1640 máj. 13. Kora ifjúságában beállott katonának s több hadjáratban vett részt. Gusztáv Adolf halála után Richelieu őt bízta meg, hogy a svédekkel szorosabb szövetséget kössön. 1637-ben Weimari Bernáttal együtt volt vezére a császáriak ellen harcoló francia seregnek. 1639-ben Diedenhofen ostrománál fogságba esett s kapott sebei következtében nemsokára meghalt. 2. F., Antoine de Pas, marquis de, az előbbinek unokája,szül. Párisban 1648 ápr. 16.,megh. 1711 jan. 27. Részt vett XIV. Lajos három rablóháborújában s különösen a neerwindeni csatában (1693 júl. 29.) tűnt ki. Önzése és gőgös magaviselete miatt ellenségei az udvarnál elérték azt, hogy a későbbi háborúkban nem kapott vezérséget. Emlékiratai : Mémoires sur la guerre (Paris 1770), fontosak a kor hadtörténetére. Feurs (ejtsd: főr), város Loire francia départementban, (1900) 3766 lak., ecetgyártással, híres húsfüstöléssel,ásványvízforrással. A város szülöttének, Combes ezredesnek, aki 1837. Constantine ostrománál elesett, a város bronz-szobrot emelt. Féval, Paul, francia regényíró, szül. Rennesben 1817 szept. 27., megh. Párisban 1887 március 8. Ügyvédi pályára lépett, de első regénye: Le club des phoques (1841) kedvező fogadtatása után kizárólag tolla után élt. Francis Trollopp álnéven megírta Sue modorában s nem kevesebb sikerrel Les mystéres de Londres (1844, 11 köt.) c. rémregényét, majd saját neve alatt is számos ügyesen bonyolított, de felszínes és alapjában léha regényt írt, melyeket 1876. történt megtérése után (v. ö. Les étapes d'une conversion, 1877 c. művét) a katolikus világfelfogásnak megfelelően átalakított és több vallásos irányú regénnyel kiegészített. Műveit 1895. adták ki Párisban 35 kötetben. Magyarul megjelentek: A nők paradicsoma, ford.Gerő (Pest 1855,4 köt.); Madame Pistacho,ford. Kovács Ödön (Győr 1858); A szellemkapitány, ford. Mártonffy Frigyes (Pest 1867, 6 köt.); Cartouche vetélytársa, ford. Rádl Ödön (Nagyvárad 1869, 2 köt.); A néma cimborák, névtelen ford. (Pest 1871, 7 köt.); A púpos, ford. Mártonffy Frigyes (Budapest 1873,6 köt.); A véres kincs, ford. Farkas Antal (u. o. 1874); A halál játéka, névtelen ford. (u. o. 1874,6 köt.); A Jeruzsálem utca, névtelen ford. (u. o. 1874,4 köt.); Az éjféli bosszúállók, ford. Mártonffy Frigyes (u. o. 1875,4 köt.); Az ördög fia és a három vörös ember (u. o. 1878, 5 köt.); Az ötök, ford. Mártonffy Frigyes (u. o. 1877,5 köt.);V. O. Buet, P. F. souvenirs d'un ami (Paris 1888). Fevillea L. (növ.: Nhandiroba Plum.), a Cucurbitaceae (Tökfélék) család génusza; 6 faja Amerika tropikus részén honos, felfutó cserje. A nyugatindiai F. cordifalia L. és a brazíliai F. tritpleccta L. nagy, gömbölyded bogyójában olajos, mandulaszerű magva a semen nhandirobae, mely keserű, hashajtó hatásánál fogva különösen növénymérgek ellen használták. Févre d'Estaples, 1. Faber, 2. Février (ejtsd: févrié), 1. Henry, francia zeneszerző , Párisban adták operáit: 1906 máj. Le roi aveugle-t (Hugues le Roux szövegére), akkora sikerrel, hogy Maeterlinck az ő számára szöveggé dolgozta át Monna Vanna-ját, de ennek zenéje 1909 febr. nem tett hatást. 2. F., Victor Louis Frangois, francia tábornok, politikus, a becsületrend kancellárja, szül. Grénobleban 1823 okt 21., megh. u. o. 1908 dec. 25. A st.-cyri iskolában végezte katonai tanulmányait. Részt vett az 1859., szintúgy az 1870—71. háborúban . A Gravelotte melletti csatában megsebesült, Metz kapitulációja alkalmával pedig hadifogságba esett. Súlyos sebe miatt azonban a németek szabadon bocsátották. Alig hogy félig-meddig felépült, a Rhône-sereget szervezte Lyonban. A béke helyreállítása után előbb a XV., majd a VI. hadtest parancsnoka volt, 1889. pedig a becsületrend kancellárja. Politikai hitvallása a monarchisták táborába vezette és ebből a körülményből magyarázható meg, hogy a Carnot megöletése után (1894) végbement elnökválasztásnál a monarchisták ő reá szavaztak. Feydeau (ejtsd: fedó), 1. Ernest,francia regényíró, szül. Párisban 1821 márc. 16., megh. u. o. 1873 okt. 30. Nevét Panny (1858) c. trágár regényével tette ismertté, mely a kor egyik legnagyobb könyvárusi sikere volt (rövid időn belül 30 kiadást ért). Későbbi regényei közül, minők: Dániel (1859); Sylvie (1861); Un début á l'Opéra (1863), csak La comtesse de Chalis (1867) ért el nagyobb sikert, mely a moralista cégére alatt époly erkölcstelen, mint első munkája. Egyéb művei: a csonkán maradt Histoire des usages funébres des anciens (1857—61); L'Allemagne en 1871 (1872) és Théophile Gautier, Souvenirs intimes (1874). Magyarul megjelentek: Chalis grófnő, ford. R. J. (Pest 1868); Egy fiatal asszony története, ford. Milassin Vilmos (u. o. 1870); A boldogság titka, ford. Mártonffy Frigyes. V. ö. Ten Brink, Literarschetsen (Leiden 1883). 2. F.,Georges,francia drámaíró,az előbbinek fia, szül. Párisban 1862. Trágár bohózataiban kiapadhatatlan ötletességgel bonyolítja a két, sőt egyértelmű helyzeteket. Nálunk a Vígszínház szokta előadni darabjait, így szinre kerültek. A férj va- Feydeau