Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

L - Lorey - Lorgnette - Lorgnon - Lorgues - Lori - Loria - Loria - Lorica - Loricaria - Loricata - Loriculus - Lorient - Lóri-félék - Lorillard - Lorinser - Lori-papagályok - Lorisz-Melikov

Lorey — 855 — ide új telepesek. Itt akasztották fel 1848 szept. 30. gróf Zichy Ödönt. Lorey, Tuisko, erdész, szül. 1845 ápr. 2. Darm­stadtban, megh. 1901 dec. 27. Tübingenben. 1873-ban az erdészeti tudományok tanára a giesseni egyetemen, 1878-tól 1881-ig a hohenheimi gazd. akadémián, majd ettől kezdve haláláig a tübin­geni egyetemen. Irodalmi tevékenysége az erdé­szeti kísérletügy, a termési táblák és az erdőbecs­léstan terén mozgott. Más szakemberekkel együtt kiadta a Handbuch der Forstwissenschaft c. enci­klopédiát (4 köt., Tübingen 1903). Szerkesztője volt az Allgemeine Forstund Jagdzeitung c. folyó­iratnak. Lorgnette (franc., ejtsd: lornyett) a. m. szem­üveg, melyet nem szokás állandóan viselni, hanem csak időnkint nyelén fogva a szemek elé tartani (a francia L. alatt kicsiny távcsővet ért); valamit lorgnettozni: szemüvegen keresztül nézegetni, megfigyelni; lorgnon vagy monocle oly szem­üveg, melyet csak egy szemen viselnek. Lorgnon, 1. Lorgnette, Lorgues (ejtsd: lorgV), város Var francia dépar­tementban, 225 m. magasan, vasút mellett, (1911) 3062 lak., XIV. sz.-beli városkapuval, márvány­bányával. Lori (állat), 1. az Egykarmú félmajmok (Lemu­ridae) családjába tartozó emlős állatnem. A L.-k karcsú termetű, mintegy mókusnagyságú, farkat­lan állatok, nagy fejjel, rövid, hegyes orral, igen nagy szemekkel, közepes nagyságú fülekkel s hosszú, karcsú végtagokkal. Lomha mozdulataik­kal a lajhárokra emlékeztetnek. Legismertebb a karcsú L. (Loris gracilis E. Geoffr.). India déli részén és Ceylonban honos. — 2. L., a papagályok (Psittaci) egyik családja (Trichoglossidae), mely­nek nemeit főleg fonalas szemölcsökkel fedett s ecsetalakú hegyben végződő nyelv jellemez. A L.-k az ausztráliai régió lakói, csak kevés él a szomszéd indiai területen. Mindnyájan gyors repülők; a fákon ugrálva mozognak.Táplálékuk gyümölcsből s a virágok méznedvéből áll, melyhez ecsetvégű nyelvükkel jutnak; a Nestor nem fajai megtámad­ják a legelő állatokat, főleg a juhokat, hogy az erős, horgas csőrükkel ejtett sebből vért szívjanak. Lórin (állat), a Paradicsommadár-félék egy neme. Lorin, Ach­ille, olasz nemzetgazdasági író, szül. Mantovában 1857 márc. 2.1881-ben a sienai egye­temen a nemzetgazdaságtan rendkívüli, 1884. ren­des tanára lett, 1891. a padovai, 1903. a torinoi egyetemre nevezték ki. Főbb munkái: La rendita fondiaria e la sua elisione naturale (Milano 1879); La legge di popolazione ed il sistema sociale (Siena 1882, 2. kiad. Padova 1897); La teoria economica della costituzione politica (Torino 1886, új kiad.: Le basi economiche della costituzione sociale, 1902, megjelent francia, német és angol fordítás­ban is); Studii sul valore della moneta (u. o. 1891, 2. kiad. 1901)­; La terra ed il sistema sociale (Padova 1892) ;Ti dazio sui cereali (u. o. 1892); Problemi sociali contemporanei (Milano 1895, megjelent francia és spanyol fordításban is); La proprietà fondiaria e la questione sociale (Padova 1897); La costituzione economica odierna (Torino 1899) ; La sociologia, il suo compito, le sue scuole, i sui recenti progressi (Padova 1900, megjelent magyar, német, lengyel, orosz és rutén fordítás­ban is); II capitalismo e la scienza (Torino 1901); Marx e sua dottrina (Palermo 1902); Il movimento operato (u. o. 1903, oroszul 1906); La morphologie sociale (Paris 1905); Verso la questione sociale (Milano 1904, 2. kiad., 1908); La crisi delle scienze (Torino 1908); La sintesi economica, studio delle leggi del reddito (u­o. 1909). Storica (lat.), a rómaiaknál: 1. mellvért, bőrből készült és elől a mellen érclemezekkel volt fedve. L. kamata drótgyűrűs, L. symmata pik­kelyes páncél. 1. Hippotoxoták. — 2. L., az erődí­tett városok ostrománál a bástyák mellvédjei, melyeket az ostromlók emeltek. K­oricaria (állat), 1. Páncélos harcsa. Loricata (állat), 1. Vértes rákok. Loriculus (állat), 1. Denevérpapagály. Lorient (ejtsd: lorian), város, L. járás székhelye Morbihan francia départementban, elsőrendű hadi kikötő és erősség a Blavet és Scorff összefolyásá­nál, vasút mellett, (1911) 49,039 lak., hatalmas hajógyárakkal, amelyekben hadi és kereskedelmi hajókat, halászbárkákat építenek, azok felszere­léseit és felfegyverzését készítik. A falakkal kö­rülvett város szabályos utcákból áll. Élénk for­galmú kikötőjében több mint 2000 hajó fordul meg évente. L. számos tengerészeti intézmény és szakiskola székhelye. 1664-ben a francia kelet­indiai társaság alapította l'Orient néven és itt állíttatta fel a hajógyárait. A társaság feloszlása­kor L.-ért több mint 15 millió livret kapott. Lóri-félék (Lorisinae, állat), az Egykarmú fél­majmok (Lemuridae) családjának egyik alcsa­ládja. Idetartoznak a satnyaujjú félmajmok (Pe­rodicticus), a lajhármakik (Nycticebus) és lórik v. bagolyszemű makik (Loris). Lorillard (ejtsd: torgár), romváros Mexikó D.-i részében, az Usumacinto mellett. 1880-ban Rock­stroh fedezte föl és Menchének nevezte el. L.-nak Charnay nevezte el, aki 1881. kutatta át. Lorinser, Franz, német kat. teológus, szül. Berlinben 1821 márc. 12., megh. Boroszlóban 1893 nov. 12. Pappá szenteltetése után nemsokára plébános Boroszlóban és szentszéki tanácsos, 1869. u. 0. kanonok lett. Irodalmi munkássága: Entwick­lung u. Fortschritt in der Kirchenlehre (1847); Buch der Natur (1876—80, 7 köt.); Geist u. Beruf des katholischen Priestertums (2. kiadás 1896); Verwaltung des heiligen Bussakraments (2. kiad. 1883) stb. Ezeken kívül lefordította Calderon misztériumait (1881—87, 18 köt.) és nagyobb val­lásos tárgyú drámáit (1875—76,7 köt.), valamint Lope de Vega két történelmi színművét (címe: Aus Spaniens Vergangenheit, 1877) stb. Szerkesz­tője volt a Schlesisches Kirchenblatt-nak (1852 óta). Életrajzát maga írta meg: Aus meinem Leben (2 kötet, 1892) Lori-papagályok, 1. Lori, 2. Larisa­ Melikov, Mihail Tarjelovics Jajnov, gróf, orosz hadvezér és politikus, szül. Tifliszben 1826 jan. 1., megh. Nizzában 1888 dec. 22. Örmény családból származott s az orosz hadseregbe lépve 1847. Voronzov tábornok hadsegéde lett Kauká­zusban. Karsz elfoglalása után 1855­ a Terek­vidék kormányzójává nevezték ki. 1877-ben mint Lorisz­ Melikov

Next