Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Merck - Mercolint - Mercredi - Mercse - Mércse - Mercsény - Mercur - Mercure de France - Mercurialia - Mercurialis - Mercurialismus - Mercurii dies - Mercurii promontorium - Mercurius - Mercurius - Mercurius - Mercurius vegetabilis - Mercurocréme - Mercury-expedició - Mercy
Merck — 619 — 2. M. Désiré, bibornok, mechelni érsek, szül. Braine l'Allend-ban 1851 nov. 21. Dékán volt a löweni kat. egyetem filozófiai fakultásán. XIII. Leo megbízásából különösen buzgólkodott a hit és tudomány összeegyeztetésén, amely tárgyban számos munkát irt. 1906 febr. mechelni érsek és egyúttal Belgium primása lett. 1907 ápr. 15-én bibornok. Feltűnést keltett 1915-iki pásztorlevelével Belgiumnak a németek által való megszállása alkalmával. 3. M. Sébastien, francia író, szül. Párisban 1740 jún. 6., megh. u. o. 1814 ápr. 25. Főműve, amelyben a korabeli szokásokat és bűnöket szellemesen rajzolja: Le tableau de Paris (1781—89, 12 köt.) és folytatása : Le nouveau Paris (1800, 6 köt.). Irodalomtörténeti szempontból fontosak: L'essai sur l'art dramatique (1773) c. tanulmánya, melyben a francia klasszicizmus ellen fordul . Le théatre de M. (1778—84, 4 köt.) c. összegyűjtött színpadi kísérletei, melyekben elméletét igyekezett megvalósítani. V. O. Béclard, S. M. (Paris 1903). Merck, Johann Heinrich, német író és műbíráló, Goethe ifjúkori barátja, szül. Darmstadtban 1741 ápr. 11., öngyilkos lett u. o. 1791 jún. 27. Sokat utazott, majd szülővárosában katonai hivatalnok lett. Ipari vállalatokba is bocsátkozott, melyek nem sikerültek; az anyagi tönkrejutástól való félelmében azután öngyilkos lett. Korának sok jeles írójával volt barátságban s része volt az irodalmi mozgalmakban. Wieland Deutscher Merkúrjában megjelent novellái (Die Geschichte des Herrn Oheim, Linder, Die Landhochzeit, Herr Oheim der Jüngere) igen becses életképek. Esztétikai s különösen művészeti cikkei is figyelemre méltók, írásai nagy részét s levélváltását halála után adták ki: Schriften u. Briefwechsel, kiadta Kurt Wolff (Leipzig 1909); Briefe an J. H. M. von Goethe, Herder, Wieland, u. a. (Darmstadt 1835, u. o. 2. kiad. 1838, 3. kiadás Leipzig 1847, kiadta Karl Wagner). W. O. G. Zimmermann, J. H. M., seine Umgebung und Zeit (Frankfurt a. M. 1871); Trostler József, Merck J. H. mint kritikus és esztétikus (Egyet. Pho. Közl., Budapest 1912); Mereolint, gyapotszövet finom poralakú kénesővel impregnálva, amely róla lassan párolog (beleheltetik) v. a bőr pórusaiba jut (felszívódik). Köténykéket szabnak belőle s bedörzsölési kúra helyett az ing alatt viselik. Mereredi (franc.), szerda. Mercse, község, 1. Sajómercse. Mércse (azelőtt: Mircse), kisk. Ung vmegye nagybereznai j.-ban, 0916 501 rutén lak., u. p. és u. t. Kisberezna. Mercsény (azelőtt: Mercsina), kisk. Krassó-Szörény vm. jámi j.-ban, (1910) 1699 oláh lak., postaügynökség, u. t. Varadia. Mercur, 1. Mercurius és Merkúr. Mercure de France (ejtsd: merkur de fransz), 1. hetilap, alapította 1672. Visé; eredeti címe Mercure galant volt. Szépirodalmi közleményeken kívül tudományos és szórakoztató értekezéseket közölt. 1799-ben megszűnt, de 1814. ismét megindították, míg 1825. végleg megszűnt. — 2. M., havi folyóirat, alapította 1890. Alfréd Vallette. Szépirodalmi közlemények mellett rendes rovata van a francia és a külföldi irodalmi mozgalmak ismertetésére, így a magyar irodalmat is ismerteti. Mercurialia (lat.) a. m.higanykészítmények. Mercurialis L., szélfű (növ.), az Euphorbiaceae (Fűtejfélék) család génusza ; 7 faja főkép a Földközi-tenger környékén elterjedt egyéves v. évelő fű. Levelük váltakozó, csipkésen fogas, viráguk két, ritkán egylakú. A porzós virágban 8—20 porzó van, portokjai a csúcsukon vannak megerősítve, lefelé szétterpedők.Virágzatuk füzér. A M. annua L. (egynyári szélfű, haslágyító fű, sérült fű, merkurfű) parlagokon, erdőszélen nő, továbbá kerti gyom. A M. perennis L. (évelő szélfű) erdei. Ezelőtt orvosságszámba mentek, mindkettő csípős. Mercurialismus (lat.) a. m. higanymérgezés (l. t.). Mercurii dies (lat.) a. m. szerda. Mercurii promontorium, 1. Bon-fok. Mercurius (modern rövidítéssel Merkúr), a régi itáliai népek vallásában a kereskedelmi árú (lat. merx) védő szelleme. Mikor görög kereskedők révén az itáliaiak megismerkednek a kereskedelem görög istenével, Hermesszel, ez utóbbinak sokoldalú sajátságait (l. Hermes) fokozatosan átviszik a maguk ősi védő szellemére, úgy, hogy ez náluk is és még inkább a modern köztudatban Hermesszel teljesen azonossá válik. Mercurius (lat.) a. m. higany. Összetételeit 1. Merkúr.. . Mercurius, szerzetes, 1. Merkúr. Mercurius vegetabilis (lat.), az alkohol régi neve; ma gyakran a Lobelia syphastica, Franciscea unifiora és Brunfelsia helyett használt név. Mercuroeremes 1. Merkurokrém. Mercury-expedició, 1. Tengeri tudományos expediciók. Mercy (ejtsd: merszi), 1. Claudius Florimund, gróf, császári fővezér, M. 2. unokája, szül. Lotharingiában 1666., elesett 1734 jún. 29. a crocettai ütközetben. 1683—90-ig a törökök ellen harcolt hazánkban. 1701-ben Felső-Itáliában, 1702. pedig a Rajna mentén küzdött a franciák ellen. 1704. mint őrnagy Strassburg előtt tüntette ki magát. 1706. Landaut ostromolta, 1707. Offenburgnál győzött. Erre táborszernaggyá nevezték ki és Olaszországba küldték, ahol 1709. Mantovát felszabadította. Innen visszatért a Rajna mellékére. Az 1716-iki török háborúban Szavojai Jenő oldalán vett részt a péterváradi diadalban, Temesvár és Belgrád visszafoglalásában. Temesvár bevétele után Pancsovát és Újpalánkát kapitulálásra kényszeritette s Orsovával szemben Mehádiát megerősítette. Nándorfehérvárnál M. Pálffy alatt a jobbszárnyon vezényelt. 1717 óta Jenő hg. megbízásából a felszabadított Temesközt kormányozta, de 1719. Szicíliába küldték a spanyolok ellen. 1720-ban III. Károly grófi rangra emelte és újra a temesi «bánság» kormányzásával bízta meg. Nagy érdemeket szerzett a mocsaras vidék újra telepítése és felvirágoztatása körül. Leginkább külföldről, nevezetesen Bajorországból hívott be sváb, francia, olasz és spanyol telepeseket. Róla nevezték el Mercyfalva (Temes vm.) olasz gyár- Mercy