Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
N - Nictheroy - Niczk - Niczky - Niczkyfalva - Nida - Nidda - Nidduj - Nidelbad - Ni dieu ni maître - Nidifikáció - Nidifugae - Nidus - Nidwalden - Nieberding - Niebuhr - Niéce - Niecks
Nictheroy — 464 — szemzáró izom (musculus orbicularis oculi) görcse miatt. Nictheroy (Nicherohy), Rio de Janeiro brazíliai állam fővárosa, a Rio-öböl bejáratánál, vasutak mellett, (1913) 60,000 lak., Sao Domingos és Praia Grande nyaralótelepekkel. Niczk, kisk. Vas vm. sárvári j.-ban, (1910) 837 magyar lak., vasútállomás táviróval s u. o. postaüigynökség. Niczky-csambd (niczki, gróf és nemes), Magyarország egyik legősibb családja, mely a Dunántúl elterjedt és 1221-ig oklevelesen kimutatható Jáknemzetségből (1. o.) eredt. Családfája az akkor élt Éber comesig megy vissza. E nemzetség egyik tagja, János mester, a XIV. sz. végén a N. nevet kezdte használni, mely később családi név lett. A család virágzásának megalapítója, N. Kristóf (szül. 1725., megh. 1787 dec. 26.), 1765. grófi rangot nyert. Udvari kamarai tanácsos, majd kir. táblai bíró volt; 1782. a kir. kamara elnöke, a következő évben tárnokmester és a helytartótanács főelnöke, 1787. pedig kir. perszonális és országbíró lett. Életének legfontosabb mozzanata az ú. n. temesi bánságnak az anyaországhoz való visszacsatolása 1778 jun. 6., midőn mint kir. biztos szerepelt; a királynő 1779 ápr. 23. az ő javaslata alapján hasította ki a visszacsatolt részből Temes, Torontál és Krassó vmegyéket, melyeket — mint egyúttal temesi gróf — ő szervezett újra, Krassót kivéve. II. József 1782 májusában mentette őt fel a kir. biztosi hivatal elnöksége alól. Ekkor nyert egyéb méltóságain kívül egyúttal a közoktatásügy főfelügyelője lett s ez állásában a németesítés egyik fő eszköze volt. Mint író is kitűnt. Fő művei: Tractatus de pactis et transactionibus (Bécs 1744); Staatskenntniss von Ungarn (1766); Planum tabulare (1768); Historia politica literaria (kézirat) stb. Több beszéde is megjelent nyomtatásban. Az ő elnöklete alatt szedték össze először a királyi Kúria döntvényeit. V. ö. Szentkláray Jenő, Gróf N. Kristóf életrajza (Pozsony 1885) és Száz év Délmagyarország történetéből. Niczkyfalva (azelőtt: Niczkifalva), nagyk. Temes vm. buziásfürdői j.-ban, (1910) 2170 német lak., vasútállomás táviróval, posta- és telefonhivatal. Nida, római város Germaniában, a mai Heddernheim közelében Majna-Frankfurttól É.-ra, a civitas Taunensium főhelye, nevezetes fazekasipara volt. Nidda, a Majna 98 km. hosszú jobb oldali mellékfolyója, Höchst mellett torkollik. Niddus (újhéber), 1. Zsinagógai átok. Nidelbach, fürdő Zürich svájci kantonban, vasas ásványvízforrással és fürdőintézettel. Ni dieu in maitre (franc., ejtsd: ni gyöni métr) a. m. se isten, se úr (az anarchisták jelszava). Nidifikáció (lat.) a. m. fészekrakás, fészkelés, 1. Fészek. Nidinigae (állat), 1. Fészekhagyók. Nidus (lat.), 1. Fészek. Nidwalden, 1. Unterwalden. Nieberding, Rudolf Arnold, porosz jogtudós, birodalmi igazságügyi államtitkár, szül. Konitzban 1838 máj. 4., megh. Berlinben 1912 okt. 10. A német általános polgári törvénykönyv életbeléptetése körül tevékeny részt vett. Főmunkája: Wasserrecht und Wasserpolizei im preussischen Staat (Breslau 1866, 2 kiad., u. o. 1909). Niebuhr, 1 .Barnhold Georg, német államférfiú és történetíró, N. 2. fia, szül. Kopenhágában 1776 aug. 27., megh. Bonnban 1831 jan. 2. 1806-ban Stein miniszter meghívására porosz szolgálatba lépett s mint titkos államtanácsos különösen pénzügyi megbízatásokat végzett. A Hardenberg miniszterrel támadt ellentétek miatt elhagyta hivatalát s az újonnan alapított berlini egyetemen 1810—12. előadásokat tartott a római történetből. 1813-ban ismét hivatalt vállalt és 1816. mint a porosz kormány követe járt Rómában, hol 1821. kieszközölte a pápától a De salute animarum kezdetű bullát, mely a porosz katolikus egyházat rendezte. 1823-ban nyugalomba vonult és Bonnban telepedett le. Itt a római és az újkori történetből előadásokat tartott. Főműve, a Römische Geschichte (Berlin 1811—32, 3 köt.; új kiad. u. o. Islertől 1873—74, 3 köt.) a római nép történetét tárgyalja az első pún háború végéig. E művében páratlan forráskritikával állította össze a meglevő töredékekből a római nép eredetének és fejlődésének történetét. Az ő buzdítására alakult meg a Rheinisches Museum és ő szorgalmazta a bizánci írók műveinek ú. n. bonni kiadását (Scriptores Históriae Byzantinae). Bonni előadásainak gyűjteménye halála után jelent meg: Römische Geschichte (Berlin 1846—48, 3 köt.), Alte Geschichte mit Ausschluss der römischen (u. o. 1847—51,3 köt.), Römische Altertümer (u. o. 1858); Zeitalter der französischen Revolution (Hamburg 1845). Híressé vált: Griechische Heropegeschichte seinem Sohn erzählt c. munkája (Gotha 1884, 9. kiadás). Levelezését Dorothea Heusler adta ki (Hamburg 1838—39, 3 köt.). V.ö. Jyssenhardt, Barthold Georg II. (Gotha 1886) — Fia, Markus Garsten Nikolaus (szül. Rómában 1817 ápr. 1., megh. Oberweilerben 1860 aug. 1.) IV. Frigyes Vilmos porosz király kabinettanácsosa lett 1851. s azt reakcionárius irányban befolyásolta. A gondjára bízott titkos iratokat 1855. orvul ellopták, mire 1857. megőrült. Mint történetíró Geschichte Assurs und Babels (Berlin 1858) c. művében az újabb felfedezéseket a biblia előadásával igyekezett összeegyeztetni. 2. N., Karsten, német utazó, szül. Lüdingworthban (Hannover) 1733 márc. 17., megh. Meldorfban (Holstein) 1815 ápr. 26. A dán hadsereg tagja volt, majd 1761—67-ig részt vett abban az expedícióban, melyet a dán kormány Arábia, Perzsia és a szomszédországok kikutatására kiküldött. 1808-ban Meldorfban államtanácsos lett. Fő művei: Reisebeschreibung nach Arabien und andern umliegenden Ländern (Kopenh. 1774— 1778, 2 kötet); e mű harmadik kötete: Reisen durch Syrien und Palástina (Hamburg 1837). Életrajzát megírta fia, Barthold N. (Kiel 1817). Briéce (franc., ejtsd: mész) a. m. unokahúg. Niecks, Frederick, angol zenei író, szül. Düsseldorfban 1845 febr. 3. 1891-ben az edinburghi egyetem tanára lett. Művei: Dictionary of musical terms (1884) és Frederick Chopin as a man and musician (2 köt., 1889). Niecks