Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
R - Rolle - Rolle-hágó - Rollenhagen - Rollett - Rollin - Rollinat - Rollo - Rollot - Rollulus - Roloff - Rom - Rom - Róma
Róma — 322 T beris (Tevere) két partján, halmos mezőség (Campagna di Roma) közepette fekszik, 27 km.-re a Tyrrheni-tengertől. A Tiberis 4 km. hosszúságban szeli át a várost, amelynek csak két kerülete, a Vatikán (Borgo) és a Trastevere (Tiberisen túli kerület) fekszik a jobbparton. K. felől a Sabin hegyek lánca fogja föl a melegebb tengeri levegőt, ezért R. éghajlata enyhe, telente ritkán fagy, havazás még ritkábban fordul elő, ellenben a nyár forró 03 július-augusztus hónapokban még mindig föllép a malária. Az átlagos évi esőmennyiség 800 mm. Vízvezetékei, amelyek részben az ősi római vízvezetékeket használják föl, az Acqua Vergine, Felice, Paola, Marcia, bőségesen látják el pompás ivóvízzel, egyszersmind a számos díszes szökőkutat is táplálják, naponként 235.000 khm. vizet szolgáltatnak. Fekvése, utcái, terei, emlékművei, kapui, Márai. R. nagyrészben a régi R. területén épült, a vatikáni v. Leonina városrész már újabb, legújabban pedig a városfejlesztés kiterjedt a Vatikántól É.-ra terülő síkságra is. A város 15 kerületre (rioni) van osztva. Középpontja ma is a Capitolium(Campidoglio), a városi hatóság székhelye, múzeumával, az Araveli-templommal és az É.-i oldalán épült, a Piazza Veneziára néző Viktor Emánuel-emlékkel. A Piazza Veneziáról nyílik a Corso (Corso Umberto Primo), R. forgalmának és üzleti életének főere, amely a Piazza del Popolóig 1500 m. hosszúságban vonul, de általában igen keskeny. A Corso D.-i végpontjától két szélesebb útvonal nyílik, Ny.-ra a Corso Vittorio Emanuele a Tiberishez, K.-re a Via Nazionale a Piazza delle Terme-re, a főpályaudvarhoz (Termini) vezet. A Piazza del Popolóról két hosszú útvonal indul ki, a Via di Ripetta a Tiberis oldalán, a Via Babuino a Piazza di Spagnára, ennek folytatása, a Via Due Macelli, az 1904. elkészült nagyszerű alagúton a Quirinalis alatt halad a Via Nazionaleig. A Via Nazionaleval párhuzamosan halad a pályaudvartól a Forumig a Via Cavour, nemkülönben a Corsóig, illetőleg Piazza Colonnáig a Via del Tritoné. A város terei általában kicsinyek, kivéve a nagy Szent Péter-teret (Piazza di San Pietro), amely 273 m. hosszú, 240 m. széles, középen Maderna két szökőkútjával és egy egyiptomi obeliszkkel. A pompás teret Bernini oszlopsora veszi körül(1667). A Campidoglión Marcus Aurelius császár szobra áll, ide széles lépcső vezet föl. A városi élet gócpontja a Corsót metsző Piazza Colonna; nevét Marcus Aurelius császár diadaloszlopától vette, amelyre 1589. Szt. Pál szobrát állították. Hozzája csatlakozik a Piazza di monte Citorio, a képviselőház épületével. Közel ide van a Piazza Navona (Circo Agonale), három szökőkúttal, a középső a Duna, Nilus, Ganges s La Plata allegorikus szoboralakjaival. A Piazza di Spagnáról szép lépcsőzet visz a San Trinitá de' Monti-templomhoz és a Pincióra. A Pincio alatt, a Corso végében a Piazza Del Popolo, a Heliopolisból 1587. ide hozott obeliszkkel, két kúttal; innen szobrokkal díszített lépcsőzet vezet a Pincióra. Nevezetesebb terek még: a Piazza Venezia a Palazzo Veneziával, a Piazza Quirinale, a királyi (hajdan pápai) palota előtt, a Dioszkurok hatalmas antik szobrával, a Piazza della Minerva, a Forum Traianum a Traján-oszloppal, rajta Szt. Péter szobrával, a Piazza Trevi, remek kútjával és szoborcsoportozatával, a pályaudvar előtt a modernizált Piazza delle Terme nagyszerű szökőkútjával, Diocletianus fürdőjének romjaival; új a DK.-i városrészben a nagy, parkozott Piazza Vittorio Emanuele, az Acqua Julia romjaival; D.-en a Lateráni-templom előtti nagy tér. Emlékművekben az obeliszkeken és kútszobrokon kívül R. nem bővelkedik. Legnagyobb emlékműve II. Viktor Emánuel emléke a Capitoliumon, amely több mint negyedszázadon át épült. A Pincio parkját a római és az olasz közélet, irodalom, művészet nagyságainak több száz mellszobra díszíti. A Gianicolón van Garibaldi nagy lovasszobra. A Villa Borghese parkjában áll Goethe szobra, amelyet Vilmos német császár ajándékozott a városnak, továbbá Hugó Viktor szobra. Említendők még Metastasio, Cavour, Minghetti szobrai. A város falai, amelyek nagyrészt még Aurelianus császár idejéből maradtak fenn, ma már nem nyújthatnának védelmet, miért is 2—4 km. távolságban R. körül 1870 óta erődöket építettek. Kapui már újkoriak, egyesek valósággal műemlékek, így a Porta del Popolo, Vignola homlokzatával (1561), a Porta Pia, amelyen 1870. az olasz sereg behatolt, 1564. Michel Angelo terve szerint készült, a Porta San Lorenzo, a kettős Porta Maggiore, Porta San Giovanni, Porta San Sebastiano, Porta San Paolo, a jobbparton pedig a Porta San Pancrazio a Janiculuson, a Porta Santo Spirito a Borgo és Trastevere közt. A Tiberisen átvezető 13 híd közül csak néhány régi, mint az Angyalvárra nyíló Sant' Angelo (136 k. u., kibővítették 1892—94), Bernini angyalszobraival, a Ponte Sisto 1474-ből, a Ponte Quattro Capi (a régi Pons Fabricius), a San Bartolommeo (a régi Pons Cestius), amely a Tiberisszigetet köti össze a két parttal. Templomok. R.-nak mintegy 400 temploma van, ezek közül öt patriarchális főtemplom. Legnagyobb a világhírű Szt. Péter (San Pietro in Vaticano) bazilika. Első alakjában Nagy Konstantin császár építtette Nero cirkusza, Szt. Péter kivégeztetése helyén. V. Miklós pápa 1452. újjáépítését kezdte meg, de csak II. Gyula pápa alatt fogtak hozzá Bramante tervei szerint az alapjából való újraépítéshez. Raffael, Antonio de Sangallo, 1546—64. Michel Angelo vezetése alatt épült tovább, a nagy kupolát csak 1590. fejezték be. Ezután Maderna tervei szerint folytatták, míg 1626 nov. 18. VIII. Orbán pápa fölszentelhette. Összesen 200 millió lírába került. A főhajó hosszúsága 187, a középhajóé 137 m., a kupola a lanternáig 123, a kereszt csúcsáig 132 m. magas. A kupola alatt van a Bernini 29 m. magas tabernaculuma alatt a főoltár, amelynél csak a pápa vagy brevevel meghatalmazottja misézhet. Az oltár alatt van Szt. Péter sírja 89 lámpával körülvéve, előtte VI. Pius pápa imádkozó márványalakja Canovától. Nevezetesek a templomban Szt. Péter bronzszobra (V. sz.), Michel Angelo Pietája, több pápának síremléke. Összeköttetésben áll vele a Sixtina-kápolna a Vatikán- Róma