Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
S - Simonyi - Simonyifalva - Simonyi-Semadam - Simonyit - Simor
Simonyi — 817 — tisztázva. Ezredét 1819. Tarnopolba helyezték, hol nőül vette Leiner Ferenc tábornok leányát, Terézt, kire az anyja után nagy vagyon maradt. Házasságukból született fia Lajos (1. alább: S. 2.). S.-t 1828. egyszerre fölfüggesztették az ezredparancsnokságtól, rendelkezési állapotba helyezték és vizsgálatot indítottak ellene. A vizsgálat négy évig húzódott s az ítéletet 1832 ápr. 23-án hozták meg. Elvesztette rangját, érdemjeleit, bárói címét, összes méltóságait, s ezenkívül több évi várfogságot kapott. Az aradi várban volt bezárva, s félév múlva ott meghalt. Hamvait az aradvármegyei Vadászon, saját uradalma parkjában temették el, honnét 1913 ápr. 24. Budapestre, a kerepesi temetőbe hozták. Hogy mi volt S. ezredes bűne és bukásának az oka? mindeddig nincs ugyan hitelesen kimutatva, de több jel arra vall, hogy ennek oka semmi fegyelmet nem tűrő jellemében s rakoncátlan brutalitásában keresendő. 2. S. Lajos báró, politikus, S. 1. fia, szül. Tarnopolban 1824., megh. Budapesten 1894 dec. 12. Jogi tanulmányait megszakítva beállt honvédnek s végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi fegyverletétel után várfogságra ítélték. Az 1861. országgyűlésen a határozati párthoz csatlakozott s mint Tisza Kálmán híve később egyik előkészítője volt a balközép- s a Deák-párt összeolvadásának, mely után földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterré nevezték ki. 1878-ban lemondott , a magánéletbe vonult vissza. 1885-ben a főrendiház tagja lett. Simonyi, 1. Jenő, tanár és földrajzi író, szül. Veszprémben 1860 máj. 12. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1888 óta a kereskedelmi akadémia, 1898 óta a kereskedelmi iskolai tanárképzőnek is tanára. Számos kisebb dolgozata jelent meg a Budapesti Szemle, Földrajzi Közlemények, Természettud, Közlöny s más folyóiratokban és lapokban. Földrajzi tankönyvei a bírálat részéről a legnagyobb elismerésben részesültek. Önállóan megjelent művei tankönyvein kivül: A sarkvidéki fölfedezések története (Budapest, 1890); Az új világ (1892); A világkereskedelem (2. kiad. 1899); Idegen népek közt (3. kiad. 1905). Fordításai közül említendők: Eatzel Anthropogeografiája (1887); Bert Paul, Utazások és vadászkalandok (2. kiad. 1909); Leroy-Beaulieu Anatol, A zsidóság és az antiszemita áramlat (1894). 2. S. Zsigmond, kiváló nyelvész, szül. Veszprémben 1853 jan. 1., megh. Budapesten 1919 nov. 23. A gimnáziumot Veszprémben, az egyetemet Budapesten végezte, azután tanult Lipcsében, Berlinben és Párisban. 1877-ben egyetemi magántanár, 1877—85. helyettes, 1885-89. rendkívüli tanár, azóta rendes tanár. A M. Tud. Akad. 1879. levelező, 1893. rendes tagjává, a Philol. Társ. 1913. tiszteletbeli tagjává választotta. Tagja volt a finn irodalmi és a helsingforsi finnugor társaságnak. Egészen a tudománynak szentelt élete körében. sokoldalú irodalmi és tanító tevékenységet fejtett ki, négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte s tudományos munkássága szinte a nyelvtudomány minden ágában alapvető volt. A mondattan terén pedig módszere, eredményei nemcsak nálunk, hanem egész Európában első helyen állanak. Főbb munkái: A magyar határozók (2 köt., 1888—1895); A magyar kötőszók (3 köt., 1881—1883); A magyar nyelv (2. kiad. 1905), a magyar nyelvtudomány legnépszerűbb kézikönyve, ugyanennek bővített német kiadása megjelent Strassburgban Die ungarische Sprache. Geschichte und Charakteristik címen (1907); Tüzetes magyar nyelvtan (1896, Balassa József írta bele a hangtani részt); A magyar szórend (1903); A jelzők mondattana (1913); 1916. a Magyar Tud. Akadémia történeti alapon készülő teljes Magyar Mondattanát megjutalmazta s neki a kivitelre a megbízást megadta. Szerkesztette Szarvas Gábor társaságában a Magyar Nyelvtörténeti Szótárt (3 köt.); a Nyelvtudományi Közleményeket (1892—95) és Szarvas Gábor halála után 1895 óta a Magyar Nyelvőrt, melynek kezdettől (1872) fogva dolgozótársa volt, végül a Nyelvészeti Füzetek c. monográfiagyűjteményt (1917-ig 77 füzet jelent meg). Szintén alapvető S. munkássága a nyelvtudomány gyakorlati és tanügyi feladatainak terén is. 1900— 1902-ben német-magyar szótárt adott ki Balassával, 1903-ban megalkotta a közoktatásügyi minisztérium megbízásából az új iskolai helyesírást, melyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott. 1906. jelent meg Középiskolai Műszótára. Kezdettől fogva foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel s enemű munkásságának betetőzése Helyes Magyarság c. műve, melynek 3. kiadása 1914. jelent meg. Tudományos munkásságát a M. T. Akadémia számos pályadíjjal, a székesfőváros 1898. a Ferenc József koronázási díjjal, hazai és külföldi szaktársai számtalan méltatással koszorúzták meg. Munkatársa volt e Lexikonnak is. Simonyifalva, nagyk. Arad vm. kisjenői j.-ban, (1910) 2484 magyar és német lak. (Tr. R.) Simonyi-Semadam Sándor, politikus, szül. Cseszneken (Veszprém vm.) 1864 márc. 23. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Németországban végezte, azután ügyvéd lett Budapesten, egyszersmind több lapnak politikai cikkírója. 1901-ben néppárti programmal Németújváron ország. képviselőnek választották s tagja volt az országgyűlésnek az összeomlásig. A Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől; csak a keresztény nemzeti egyesülés pártjának megalakulása után foglalkozott ismét politikával. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották s a nemzetgyűlésnek egyik alelnöke lett. Huszár Károly lemondása után 1920 március 16. miniszterelnökké nevezték ki, de júl. 19. kormányával lemondott. Az 1922. választáskor nem lépett föl. Simonyit (ásv.), 1. Bledit. Simor János, bíbornok, hercegprímás, esztergomi érsek, szül. Székesfehérváron 1813 aug. 23., megh. Esztergomban 1891 jan. 23. A hittudományokat a bécsi Pázmány-intézetben hallgatta, 1836. szentelték pappá és Budapest-Terézvárosba küldték káplánnak, de fényes szónoki tehetsége nagy feltűnést keltvén, 1839. az egyetemi hittanári és hitszónoki hivatalra nevezték ki; 1840. a bécsi Pazmaneum tanulmányi felügyelője lett. 1846-ban teol. tanár Esztergomban, 1847. hercegprimási úrral vagy teocicova XVI. löt. Simor 52