Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)
S - Spanyol járvány - Spanyol kréta - Spanyol lazulit - Spanyol légy - Spanyol lovas - Spanyol-Marokkó - Spanyol művészet
Spanyol irodalom — 64 — megfigyelő tehetségről tanúskodnak. Díszes helyet foglalnak el még Armando Palacio Valdés, José Maria Pereda, Emilia Pardo Bazán és Picón. Az irodalmi kritika is jelentékeny haladást mutat. Amador de los Rios (1818—78), a kitűnő tudós, munkás pályáját a I. kritikai történetének megírásával tetőzi be. Mellette Canete, Valera, Mitá y Fontanals, Molins, Calvo-Asensio, Menendez-Pelayo, Balart, La Revilla a kiváló kritikusok és esztétikusok. Az ékesszólás is a legkiválóbb művelőket tudja fölmutatni. Gastelart, aki költő, regényíró, esztétikus és tudós egy személyben, továbbá a félelmetes dialektikus Cánovas del Castillót. A történetírás is virágzó. De a föllendülés a spanyol szépirodalom terén nem volt hosszú életű. Az új írók között kiemelkedő tehetségre nem akadunk. A líra aránylag a legtöbb művelőre talál. Az újabbak részint Parnasszisták, részint szimbolisták. Az előbbieknek Salvador Bueda, az utóbbiaknak Machado Alvarez s az amerikai Ruben Dario a legfőbb képviselője. Gábriel y Galán új költő. A regényirodalomban Valencia vidékének, viszonyainak és lakosainak találó jellemzésével feltűnést keltett Blasco Ibanez Entre naranjas c. regénye, bár a történet a regény végén ellaposodik. Juan Valera számos novellagyűjteménye mellett kiadta Morsamor c. regényét (1898). Említendők még a humoros novelláiról ismeretes Taboada regénye: La viuda de Chaparro, Palacio Valdés, La hermana S. Sulpicio, Alas, Dona Berta, Pio Baroja és a jezsuita Coloma, kinek több regénye magyarul is megjelent. Némi hírre tettek szert még az elbeszélő irodalomban Salvador Bueda, Azorin, a humorista, Joaquin Dicenta, Lopez de Baro stb. A már említett Ibanezen kívül Valle-Inclán, Gomez Carrigo, González Blanco, Ortega y Munilla, Pérez Zuniga és Luis Tabrada a jelesebbek. Felipe Trigo és José Francés a jelen naturalistái. Miguel de Tinamuno kiváló tudós és kritikus is. A drámai irodalomban említést érdemel az Alvarez Quintero-testvérek, Benavente és Iraquin Dicenta termékeny és hatásos munkássága. A Cataloniában erősen fejlődő irodalom nem egy megemlítésre méltó művet hozott létre: Yxart (Obras catalanes), Aranjo Cuentos, Balaguer (Histórias y tradiciones), Rubió y Ors, I. Verdagner, Cobelt értékes költők: Marti y Folauera (Poemas catalans). Angel Guimerá kiváló költeményeket és drámákat tett közzé, melyekkel a modern irodalom fejévé lett stb. Palau irodalomtörténeti művét tette közzé katalán nyelvjárásban. Megnyitották Zaragozában a régi Cancionero catalant, felújították a cataloniai világjátékokat. A mozgalom nemcsak Cataloniára terjedt ki, hanem eljutott más tartományokba is. A S. termékeinek magyarra fordítása körül érdemeket szereztek: a régibbek közül első helyen Györy Vilmos, aki Cervantes Don Quijote-ját, Calderon és Moreto egynéhány színdarabját fordította le; (Greguss Gyula Győry Vilmossal együtt Calderon Állhatatos fejedelmét fordította; Lukács Móric, aki Cervantes novelláiból fordított; Beksics Gusztáv, aki a Cid-románcokat, Moreto egynémely színdarabját, Castelar egy regényét ültette át; Thaly Kálmán, aki spanyol románcokat és Szathmáry György, aki Castelar műveiből fordított. Haraszti Gyula Álarcon regényeiből ültetett át egynéhányat, míg Echegaraynak drámáiból Pattffy Károly fordított. A spanyol irodalomból magyarul legtöbbet nyújtott Körösi Albin. Szalai Emil prózai és költői fordításokat adott közre. Huszár Vilmos számos kisebb elbeszélésen kívül Alarcóntól, Castelartól, Echegaraytól stb. fordított nagyobb munkákat. Irodalom. Külföldi: Bouterweck, Geschichte der spanischen Poesie und Beredsamkeit, Göttingen 1809, spanyol kiad. Madrid 1828, 3 köt.; ezt folytatta Brinckmeier, Die Nationallitteratur der Spanier seit Anfang des XIX. Jahrhunderts, Göttingen 1850 ; Schack, Geschichte der dramatischen Literatur und Kunst in Spanien, 3 kötet, Berlin 1845—46 ; később Nachträge zur Geschichte stb cím alatt pótkötet jelent meg 1854 . Ticknor, The history of Spanish Literature, New York és London 1849, 3. kiad. New York 1872, 3 köt., megvan németül, franciául és spanyolul is; Amador de los Rios, História critica de la literatura espanola, 7 köt., Madrid 1861—65, csak a XVI. sz.-ig terjed ; Cánovas del Castillo, Estudios literarios, 2 köt., 1868 ; Blanco Garcia, La literatura espanola en el siglo XIX., 3 köt., 1891; Cejador, História de la lingua y literatura Castellana, XIII. köt.; Klein, Geschichte des spanischen Dramas, Leipzig 1871—75,4 köt.; Kelly, History of Spanish Literature, London 1898 ; Beer, Spanische Literaturgeschichte, Leipzig 1903, 2 köt. ; Becker Ph. A., Geschichte der spanischen Literatur, Strassburg 1904 ; Nueva Biblioteca de autores espanoles, 1905. és folyt. Magyar nyelvű dolgozatok: Kazinczy Gábor, Spanyol időszaki sajtó 1841-ben, Tudománytár 1842; Cselebi, Ujabb spanyol litteratura, Litt. Lapok 1841 ; Lengyel Géza Dezső, A spanyol románcok, Figyelő 1871; Beksics Gusztáv, A Cid-románcok, Fővárosi Lapok 1872; Szalai Emil, A modern 8.-ról, Magyar Szalon 1894; Körösi Albin, A XIX. sz. spanyol költői, Cervantes-tanulmányok, 1916—17. Spanyol járvány, 1. Spanyol nátha. Spanyol kréta, zsírkő, melyet szabók használnak a szabáshoz, 1, Talk. Spanyol lazulit (ásv.), 1, Kordierit. Spanyol légy (Lytta vesicatoria) a. m. kőrisbogár (I. o.). Spanyol lépés, iskola-lovaglásnál, ha a ló magasan felemelt alkarral, nem annyira térnyerően, mint inkább szépen lép. Spanyol lovas, 1. Rohamgát. Spanyol-Marokkó, így nevezik 1912 óta a spanyol érdekkörhöz tartozó területet Marokkó É.-i és D.-i részén. Ifnivel együtt területe 146,170 km 2, 730,000 lak. A marokkói birtoklás Spanyolországot meg-megújuló harcokba keverte. Lásd Spanyolország (története): Spanyol művészet. A Pirenei félszigeten, ahol a mór uralom annyi kiváló emléket hagyott maga után (1. Arab művészet), nemzeti művészeti tevékenység a középkor derekán kezdődik és annak kiterjedése összevág a mórokkal küzdő keresztény állam határaival. Éppen e küzdelmek és az azok során kifejlődött vallásos és nemzeti érzés az egyházi épületek hosszú sorát hozták létre. A román építészet még kezdetleges eljárásával boltozott templomok után (pl. S. Millan, Szt. Márton templom Segoviában) délfrancia hatások alatt dongaboltozatos templomok keletkeznek, köztük Santiago de Compostela, a híres búcsújáró templom (továbbá templomok Barcelonában, Geronában, Corunában, Avilában), de keresztboltozatos templomok is épülnek, pl. a salamancai régi székesegyház (1120 óta), a leridai, tudelai, tarragonai székes- Amely szó alatt nincs meg, ez alatt keresendő a Spanyol Irodalomra