Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925)
T - Tisza-szabályozás - Tiszaszalka - Tiszaszászfalu - Tiszaszederkény - Tiszaszentimre - Tiszaszentmárton - Tiszaszentmiklós - Tiszaszirma - Tiszaszőllős - Tiszatardos - Tiszatarján - Tiszatarros - Tiszaug - Tiszaújfalu - Tiszaújhely - Tiszaújlak - Tiszavalk - Tiszavárkony - Tiszaveresmart - Tiszavid - Tiszavidéki nyelvjárás - Tiszavidéki vasút - Tiszavirág - Tisza Gangri - Tiszócza - Tiszolcz - Tiszt
Tisza-szabályozás — 304 — Tisza-szabályozás, 1. Tisza. Tiszaszalka, kisk. Bereg vm. mezőkaszonyi j.-ban, (1920) 1096 magyar lak. Tiszaszászfalu, kisk. Ugocsa vm. tiszántúli járásában, (1910) 1615 rutén és magyar lakossal. (Tr. Cs.-Szl.) Tiszaszederkény, kisk. Borsod vm. mezőcsáti j.-ban, (1920) 1416 magyar lak. Tiszaszentimre, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai felső j.-ban, (1920) 3744 magyar lakossal. Tiszaszentmárton, kisk. Szabolcs vm. tiszai j.-ban, (1920) 1070 magyar lak. Tiszaszentmiklós (Mali Sent Miklós),negyk. Torontál vm. törökkanizsai j.-ban, (1910) 3530 magyar, szerb, német és tót lak. (Tr. SzHSz.) Tiszaszirma, kisk. Ugocsa vm. tiszáninneni j.-ban, (1910) 580 rutén, magyar és német lak. (Tr. Cs.-Szl.) Tiszaszöllős, nagyk. Heves vm. tiszafüredi j.-ban, (1920) 2543 magyar lak. Tiszatardos, kisk. Szabolcs vm. dadai alsó j.-ban, (1920) 593 magyar lak. Tiszatarján, kisk. Borsod vm. mezőcsáti j.-ban, (1920) 1460 magyar lak. Tiszatarros (Taras), nagyk. Torontál vm. törökbecsei j -ban, (1910) 2107 szerb lak. (Tr. SzHSz.) Tiszaug (Vgh), nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai alsó j.-ban, a Tisza partján, (1920) 1005 magyar lak., vasúti és gőzhajóállomással, posta- és telefonhivatallal. Székhelye a tiszazúgi régészeti társulatnak, amely sok becses adalékkal gyarapította az Alföld archeológiai ismeretét. Tiszaújfalu,nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. kiskunfélegyházai j.-ban, (1920) 2037 magyar lak. Tiszaújhely, kisk. Ugocsa vm. tiszáninneni j.-ban, (1910) 737 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) Tiszaújlak, nagyk. Ugocsa vm. tiszáninneni j.-ban, (1910) 3470 magyar lak. Híres az itt készülő bajuszpedrő. (Tr. Cs.-Szl.) Tiszavalk. nagyk. Borsod vm. mezőkövesdi j.-ban, (1920) 615 magyar lak. Tiszavárkony, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai alsó j.-ban, (1920) 1970 magyar lak., gőzhajó- és vasútállomással, postahivatallal és telefonállomással. A történelemben különösen arról nevezetes, hogy 1058. András király itt próbálta ki öccsének, Béla hercegnek önzetlenségét, midőn a kard és korona közt választásra szólította fel; 1103. pedig, szintén testvérháborúban, itt állottak egymással szemben Kálmán király és Álmos herceg, akik azonban itt fegyverszünetet kötöttek. Tiszaveresmart (Virigmart), kisk. Máramaros vm. szigeti j.-ban, (1910) 779 magyar, rutén, román és német lak. (Tr. R.) Tiszavid, kisk. Bereg vm. mezőkaszonyi j.-ban, (1920) 572 magyar lak. Tiszavidéki nyelvjárás, 1. Nyelvjárás. Tiszavidéki vasút, az 1855. gróf Andrássy György és érdektársai által alapított T. társaság tulajdonában volt vasúti vonalak csoportja. A nevezett részvénytársaság 1855. a bécsi császári (központi) kormánytól megvásárolta az akkor még teljesen el nem készült szolnok—debreczeni és püspökladány—nagyváradi vonalakat, majd az Osztrák Államvasút Társ.-tól átvette a czegléd— szolnoki vonalat és megépítette a nyíregyháza— naményi és csap—máramarosszigeti vonalakat, utóbbit a sugatagi és rónaszéki szárnyvonalakkal és végül 1879. a mezőtúr—szarvasi vonalat. A társulat 425 millió forint építési tőke után 5'5°/0 állami kamatbiztosítást élvezett. 1880-ban a társaság összes vonalait, azok engedélyének lejárta előtt, a magyar állam megváltotta. Tiszavirág (Palligenia longicauda Ol., állat), a Kérészek családjába tartozó rovarfaj. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. Parksertéi nagyon hosszúak, fehérek. Hossza 20—25 mm., mellső szárnya 24 mm., tehát egyike a legnagyobb kérészfajoknak. Déleurópai állat, mely hazánkban különösen a Tisza környékén él és rajzása a Tisza virágzása(fios aguae) néven ismeretes. Kifejlődve csak néhány óráig élnek, míg a nőstények petéik lerakása által fajuk fennmaradását biztosítják. A petéből kikelő lárvák a vízben élnek több évig is, mialatt 20-szor is vedlenek. Az utolsó vedlés alkalmával valamely a vízből kiálló tárgyra, növényre kapaszkodnak fel és itt kibújik belőlük a kifejlődött szárnyas rovar, míg a levedlett lárvaruhájuk visszahull a vízbe. Minthogy ilyenkor millió és millió állat fejlődik ki egy-egy éjjel, a vizeket roppant sok lárvabőr és elhalt állat borítja , a víz felülete olyan, mintha apró fehér virággal lenne behintve. Innét mondják, hogy a «Tisza virágzik» és innét kapta az állat is a nevét. A T.-hoz hasonló életű a közönséges egynapeltű kérész (Ephemera vulgata L.). L. Kérészek. — T. botanikai értelemben, a Tisza-melléken néhol a sólyom neve. Tisze Gangri, hegy, 1. Gangri. Tiszócza (Tisovița), kisk. Krassó Szörény vm. orsovai j.-ban, (1910) 301 román lak.; vidékén kőszén- és krómércbányák vannak ; a krómvasérc szerpentinben lép fel. (Tr. R.) Tiszolcz (Tisovec, Theissholz), nagyk. Gömör vm. rimaszombati j.-ban, (1910) 3860 szlovák és magyar lak. T. jelentékeny iparosközség; van a Vashegyen jelentékeny vaskőbányászata, vasolvasztója és öntőmüve, mészkőbányája és mészégetője ; továbbá papirosgyára, élénk fakereskedése. T. nevét az itt nagy mennyiségben termett tiszafáról nyerte. T. ősi lakói szarmaták és quádok, vegyesen szláv és német eredetűek. A XVI. sz.-ban Bazsó Mátyás rablóvezér a T.-i várban rejtegette gonosz úton szerzett pénzét; a XVII. sz. vége felé a várnak már csak emléke maradt meg. T. 1596. már városnak címeztetik, de idő jártával elvesztette kiváltságait s csak 1780. nyerte vissza vásári jogát. (Tr. Cs.-Sz.) Tiszt (franc. officier), katonai rendfokozat, mely a mások feletti parancsnokolást tételezi fel. Megkülönböztetünk fő- és al-T.-eket, de a T. szó alatt csakis a fő-T.-et értjük. A T.-ek állománycsoportokba vannak beosztva, amelynek mindegyikébe különféle rendfokozatúak (rangosztálybeliek) tartoznak. Megkülönböztetünk: tábornokokat, törzs- és fő-T.-eket. A hadbirák, az okleveles katona- és honvédorvosok, a csapatszámvivők és kezelők.-ek — minden csoport a maga összességében — egy-egy tisztikart alkotnak. A Tiszt