Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
P - Perzsa szőrme - Perzsia - Peske Géza - Peskő barlang - Pesterzsébet - Pesthy Pál - Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület - Pesti Magyar Kereskedelmi Bank - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.
Perzsa szőrme 684 Pest-Pilis-Solt-Kiskun Irodalom. Sarre, Die Kunst des alten Persiens (1922); Sir T. W. Arnold, Painting in Islam (1928); H. Riviére, La céramique dans Vart musulman (1913); G. Migeon, Manuel d’art musulman (1927); Herzfeld, Iranische Felsreliefs (1910). Perzsa szőrme, a születése után 3—8. napon leölt karakuljuh szőrméjének elnevezése. Nevét onnan kapta, hogy a P.-vel való kereskedelmet régebben Perzsián keresztül folytatták. Természetes színe fekete, de akad szürke, sőt igen ritkán fehér is. A gyapjú függőlegesen álló vagy vízszintesen fekvő, zárt göndör fürtöket alkot. Ha az állat a 10. napot elérte, a fürtök kinyílnak és meghosszabbodnak, úgyhogy a szőrme értéke innen kezdve rohamosan csökken. A P. kereskedelmi elnevezései a fejlődés fokától függenek. Breitschwanz a koraszülött állatok szőrméje. Hossza 30—50 cm, Breitschwanz-gallak a még kisebb, rövidebb szőrű és simább szőrme neve. A P.-ét rendszerint festik, ezáltal nyeri szép, fémes csillogású színét. A karakuljuk főtenyészhelye Üszbekisztán szovjetköztársaság, de foglalkoznak vele Afganisztánban, Romániában, Csehszlovákiában, Délamerikában is. (XV. köt.) Perzsia, ázsiai császárság, területe 1 millió 647.000 km 2, lakosságát (1933) 9—12 millióra becsülik, abból kb. 700.000 türkmén, 650.000 kurd, 200.000 örmény, 35.000 zsidó és 25.000 afgán. Fontosabb mezőgazdasági terményei (1928, 1000-ban): rizs 590, gyapot 45, dohány 26, gyapjú 22.000 tonna. 1930 Ny.-i területein 6.023.000 tonna nyersolajat bányásztak. Vasútvonalainak hossza (1932) 995 km. Tervezett, 1465 km hosszúságú transzperzsiai vasútvonalából, amely az új délperzsiai Bender Sapur kikötőből indul ki és a Doszful-Hamadan-Teherán vonalon a Kaspi-tó Aszterabadi-öblében az újonnan épült Bender Sah-nál végződik. 1932. D.-i részéből 251 km, É.-i részéből 129 km volt készen. Külkereskedelmi forgalmában (1930) a behozatal értéke 919 9 millió, a kivitel értéke 1574 millió kran volt. Behozatali cikkei: gyapotkészítmények, cukor, közlekedő eszközök, gépek, benzin, tea, rövidáruk stb.; fontosabb kiviteli cikkei: nyerspetróleum, szőnyegek és gyapjú, ópium, gyümölcs, gyapot, rizs stb. Térképét 1. Törökországnál. Története: A világháborúban semleges Perzsiával szemben úgy az angolok, mint az oroszok a népjog teljes megsértésével a végsőkig erőszakoskodtak s az ország felosztás előtt állott. Az orosz forradalom kormánya azonban kivonta csapatait P.-ból és semmisnek nyilvánította az 1907-es angol-orosz szerződést, amely P.-t a két nagyhatalom között érdekszférákra osztotta. Az angolok kivonulása után a dinasztia tekintélye lehanyatlott; a perzsa parlament 1925. detronizálta az addig uralkodó Kadsar-házbeli Ahmed Mirza sahot és a nemzeti hős Riza kánt választotta sahhá, Riza Pehlevi néven. Az új uralkodó nagy erővel fogott hozzá az elmaradt ország újjáteremtéséhez. Megszüntette a külföldi hatalmak gazdasági előjogait s csatlakozott a Keleti alliance-hoz, amennyiben barátsági szerződést kötött Törökországgal (1926), a Szovjet Unióval és Afganisztánnal (1927). Peske Géza, festő, megh. Bodnik, 1934 máj. 18. (XV. köt.) :Peskő barlang, a hazai diluviális ember legmagasabban fekvő barlanglakása, amely a Bükk-hegység egyik legmagasabb pontja, a 856 m magas Peskő-hegy csúcsa alatt nyílik. Nehezen hozzáférhető, magas fekvése ellenére mégis alkalmas volt emberi lakásul, mivel nyílása délre néz és 100 m-rel alatta gazdag forrás fakad. Kiásatását 1912. kezdték meg, de kikutatva még ma sincs. A P. diluviális agyagrétegeiből gazdag állatvilág került ki, amelynek uralkodó faja a rénszarvas. A tűzhelyből előkerült kovaeszköztípusok arra utalnak, hogy a P.-ot az ember főleg a jégkorszak végére eső magdalénien korszakban lakta. Pesterzsébet, 1932 óta Pestszenterzsébet, megyei város. Pesthy Pál, politikus, 1929 jan. lemondott az igazságügyi tárcáról és a földbirtokrendezési szövetkezet elnöke lett. Almássy László után az egységes párt elnökévé választotta. (XX. köt.) Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület. Alaptőkéjét 1926. (az első P-mérleg idején) 125 millió P-ben állapították meg, ezt 1927. 16 és 1929. 20 millió P-re emelték. Az 1934-es mérleg szerint 120 millió 984.457 . 53 fillér idegen tőkét kezelt. Érdekeltsége körébe tartozik több más hitelvállalat és ipari vállalat, főképpen gőzmalmok. "Vezérigazg. 1935. Ernyei Károly. (XV. köt.) Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. 1925 óta 25 millió pengő alaptőkével dolgozik. Az 1934 évi mérleg szerint 325 millió P tőketartalékkal rendelkezik. 1934 december 31-én 1526 millió P idegen tőkét (betétek és pénztárjegyek) kezelt. Számos vidéki és külföldi bank, valamint az ország fontos iparvállalatai (Salgótarjáni bányaművek, Rimamurányi vasművek, Első Budapesti Gőzmalom stb.) tartoznak az érdekkörébe. Vezérigazg. 1935. Stein Emil. (XV. köt.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., területe (a területébe foglalt törvényhatóságok nélkül) 11 ezer 817 km 2, (1930) 1.366.089 lak., tényleges szaporodása a múlt népszámlálás óta 213.494 (18'5%), népsűrűsége 115'6. A lakosságból 1.243.629 (91%) magyar, 93.875 (6'9%) német, 18.802 (1'4%) szlovák, 353 román, 443 horvát, 1773 (0'1) szerb, 2986 (0*2%) bunyevác, sokác, 4228 (0'3%) egyéb és ismeretlen nemzetiségű. Vallás szerint 981.306 (71'8%) róm. kat., 6233 (0'4%) gör. kat., 236.052 (17'3%) ref., 89.784 (6*6%) ág. ev., 4104 (0'3%) gör. kel., 43.585 (3*2%) izr., 5025 (0'4%) egyéb és ismeretlen vallású. ír és olvas a hat évnél idősebb lakosság 91%-a. Foglalkozás szerint a vm. lakosságának 42'3%-a őstermelő, 0'4%-a bányász és kohász, 30'7%-a iparos, 5'3%-a kereskedő és a hitel körébe tartozó, 5'9%-a közlekedési alkalmazott, 4'9%-a a közszolgálat és a szabadfoglalkozások körében él, 0'5%-a véderő.