Ring, 1990 (2. évfolyam, 27-46. szám)
1990-09-12 / 37. szám
A Szocialista Munka Hőse és a Szent István Rend ÉRDEMRENDEZÉS A legújabb régi kitüntetések Amíg az Isten kegyelméből való királyok az irántuk való hűséget, az imperialista urak hatalmuk növelőit jutalmazták kitüntetéseikkel, addig a Magyar Népköztársaság a nép szolgálatában szerzett érdemeket, a kiemelkedő eredményeket ismerte el a különböző díjakkal, rendekkel és érmekkel - fejtegeti Erdei Ferenc 1966-ban A Magyar Népköztársaság kitüntetései című könyv előszavában. Hiszen - tudjuk meg szintén őtőle - amíg a múlt rendszerben a betöltött állást és a származást ismerték el, addig a szocialista rendszerünkben a munkát. Nem is viselhették a jutalmazottak a „felszabadulás” előtt kapott kitüntetéseiket. Alapítottak helyettük újakat. Csak ízelítőül néhány: Szocialista Munka Hőse, Magyar Népköztársaság Érdemrendje, Magyar Népköztársaság Zászlórendje, Munka Vörös Zászló Érdemrend, Vörös Csillag Érdemrend, Állami-díj, és sorolhatnám a Zalka Máté Emlékérmen, a Földalatti Vasút Emlékérmen át egészen a Kiváló Kisdobosmunkáért elismerő éremig. Előnyök az egyetemi felvételin A kitüntetések többségét éveken, évtizedeken keresztül használták, az emlékérmeket viszont csak egy meghatározott alkalmon osztották. A felsoroltakon kívül ilyen például a Tanácsköztársasági Emlékérem (a 40. évfordulón adták), a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (a 25. évfordulón osztották 116 ezer honfitársunknak). Érdekes a Magyar Szabadság Érdemrend története, ugyanis két időszakban is élt. Először 1946-tól 1953-ig, majd 1957. november 1-től 1958. április 4-ig. Ez utóbbi alkalommal az „ellenforradalom” leverésében kitűntek kapták. Az alapítás nehéz és körültekintést igénylő feladatát az Elnöki Tanács 1953- ban átvette az Országgyűléstől. Természetesen nem hivatalosan. Csupán minden alkalommal ők végezték ezt a munkát. Az adományozás felelőssége megoszlott az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a miniszterek, az országos hatáskörű szervezetek vezetői, a megyei jogú városok végrehajtó bizottságának elnökségei, a tömegszervezetek, a társadalmi és tudományos szervek, valamint a szövetkezetek vezetői között. A kitüntetéseket általában állami ünnepek alkalmával, vagy pedig a jutalmazott születésnapján adták át. De nemcsak ez tette emlékezetessé a nevezetes napot. A kitüntetések bizonyos része pénzbeli juttatást is jelentett. Ez lehetett egyszeri öszszeg (például Kossuth-díj, Szocialista Magyarországért Érdemrend) vagy nyugdíjkiegészítés (például Szocialista Munka Hőse: havi 2 000 Ft). Ez esetben meghatározták a nyugdíj alsó határát is. A kitüntetettek megbecsülésének más formái is akadtak - tudhatjuk meg a fent említett könyvből. A magas szintű állami és társadalmi rendezvényekre meghívták, vagy az elnökségbe beválasztották őket. A Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemrend, valamint az Elnöki Tanács által adományozott (tehát az 1957-58-as időszakban) Magyar Szabadság Érdemrend tulajdonosainak gyermekei előnyt élveztek a felsőoktatási intézménybe való felvételkor. Ők mindenképpen bekerültek - ha a vizsgán megfeleltek (siet hozzátenni az ismertetés). Azt, hogy néhány fene-tudja-mit akaró honfitársunk nem vette át a kitüntetését, nem említik az almanachok. Eddig a múlt. Fillérek a nyugdíjasoknak A jelenről Tóth Lajossal, a Köztársasági Elnöki Hivatal osztályvezetőjével beszélgetek. - A legfontosabb az - szögezi le -, hogy a kitüntetésekkel kapcsolatos kérdéseket is törvényben rögzítsük. Az előkészítő munkát harmadmagammal végzem, szeretnénk, ha október 23-ra életbe lépne a törvény. Alapelvünk, hogy a ki- A Magyar Népköztársasági Érdemrend I. fokozata