Romániai Magyar Szó, 1948. november (2. évfolyam, 353-377. szám)
1948-11-01 / 353. szám
Románia, Magyar Szó Szovjetunió bukaresti nagykövete a következő szép szavakkal ferjezte ki ezt a legyőzhetetlen es®ményt: „Mi fennhangon állíthatjuk, hogy a kultúra és az eszme vára, amelyet a népek közötti szeretet gránitjára építettünk, örökéletű, megingathatatlan és legyőzhetetlen. Ezt nem lehet elpusztítani sem atombombával, sem pedig az úgynevezett amerikai „nagyrészt“ találmányaival. Senki és semmi sem képes eloltani a népek közötti szeretetet,, a barátság, a béke lángját... Senki sem tudja megakadályozni a szocialista társadalmi rend születését az egész világon. Ez annyira elkerülhetetlen mint az új szervezetek születése a természetben.“ Ezeknek az eszményeknek a hirdetője csak igaz barát lehet, akinek példamutatása kijelöli a követendő utat mindannyiunk számára. A romániai magyarság különösen hálateljes szívvel vesz részt a Román-Szovjet Barátság Hetének ünnepi eseményeiben. Mert nem felejtkezhetni meg pillanatra sem arról, hogy egyenjogúságát azok a demokratikus erők hozták meg, amelyek a nemzeti kérdés sztálini megoldásával a szomszédos nagy szocialista állam példáját és útmutatását követték. A november 1-én kezdődő hét a világ összes haladó emberiségének nagy ünnepe az Októberi Nagy Szocialista Forradalom november 7-i évfordulója örökégő fáklyaként világítja azt az utat, melyen országunk halad, hogy a Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű tapasztalatai alapján és baráti támogatásával, felépítse a dolgozó néptömegek boldogulását megvalósító szocialista társadalmat, K. A. (Folytatás az 1-ső oldalról) vak külpolitikáját. Tíz nappal ezelőtt a társaság nagygyűlést rendezett Lalidon, szívében, Bevin választási körzeteiben, ahol az összesereglett tömeg tiltakozott a kormány politikája ellen. Az angol kiküldött beszédét lelkes talps követte, majd barátság és együttműködés a Sajzafiságnak és a művelődés véddmezeséek , legmagasabb formája. Hiszi, hogy a Szovjetunió és a világ népei között megvalósulandó őszinte barátság és együttműködés a világbéke biztosítéka. A Szovjetuniónak az egész világon megszámlálhatatlan barátja van, akik jelentékenyen hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amelyet a világ békeszerető népei, élükön a Szovjetunióval a háború ellen kifejtenek. 2 Az ARLUS tevékenységének fellendülése Pierre Vinger svájci kiküldött a svájci-szovjet társaság delegátusa üdvözölte a komgreszust. Beszédét azzal kezdte, hogy tudatában vanultak annak, hogy a Román Népköztársaság és Svájc közötti kapcsolatok elhidegülésének fő oka a Willrama ügy. Pierre Vinger annak a reményének adott kifejezést, hogy a svájci haladószellemű erők erélyes közbelépéseire a svájci hatóságok kiküszöbölik a csorbát. Örömmel látta, hogy a Román Népköztársaságban, milyen őszinte rokonszenvnnk örvend a Szovjetunió és annak nagy vezetője, Sztálin generalisszimusz. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a román dolgozó tömegek vágya a béke, azt, hogy a Román Népköztársaság a háború-ellenes erők komoly tényezője. A svájci kiküldött röviden ismertette a svájc bel- és külpolitikáját. Elmondta, hogy mivel Svájcban a kapitalistatermelési rendszer uralkodik Svájc gazdasági életére a dollárcsoport, a Marshall-terv van befolyással. A Marshall-terv komolyan veszélyezteti Svájc gazdasági érdekeit. Részben a svájci-szovjet társaság munkájának eredménye, hogy a Svájc és a Szovjetunió között uralkodó jelenlegi álapotok a múlthoz képest, jelentősen javultak, annak beszédes jele a Svájc és a Szovjetunió között létrejött kereskedelmi szerződés. A skót-szovjet társaság nevében Thomas Missrray beszélt. Mustán üdvözölte a kongresszus résztvevőit, beszámolt a skót-szovjet társaság eddigi munkáságáról, hogy örömmel látja, hogy a román nép tömegei őszinte szovjet barátok. Hangoztatta, hogy a Haladó szellemű skótok tudják, hogy a rágalmakkal ellentétben a Szovjetun-10 a béke legnagyobb védelmezője. A skótszovjet társaság akárcsak az angol szovjet társaság azt tartja feladatának, hogy harcoljon a háborús uszítók, a Szovjetunió rágalmazói, az imperialisták ügynökei ellen. A skót dolgozók tömegei őszinte szovjetberátok. JAMBHEKAR az Indiai-Szovjet barátok és az egész nép nevében üdvözölte a kongrrasztást Kijelentette, hogy a haladó szellemű indusoknak, hogy a Szovjetunióval tudvaló november 7-i munkavenenyekben. ■ Jelentősen túlszárnyalta a tervelőírásokat a belföldi ipar Az iparügyi minisztériumban most összegezik az október első felében elért termelési eredményeket. ■ • A beérkezett jelentések azt igazolják, hogy az ország dolgozói méltó módon tesznek eleget azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket november 7. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával kapcsolatban vállaltak. • Az országosan megindított munkaversenyek hatása alatt a termelés növekszik és a gyárak túlszárnyalták a tervelőirányzatokat. ■ A textilipar október 1 —10 valamint 17—20-a között az alábbi százalékarányban .teljesítette a terveket: . GYAPOT: Fonódák 103—101 kötszövőgyárak: 104—116, cérnagyárak: 140—121 százalékban. GYAPJÚ: fonódák 99—114, kötszövődék 132, filc 234—337 százalékban. SELYEM: fonódik: 106—113, kötszövődék 120—132, cérna és szalag 59 százalék. LEN és KENDER: fonódák : 103—114, kötszövődék 94—106 százalék. A cementipar október második felében 110 százalékarányban teljesítette a termelési tervet. Eszerint október 10—20-a között cementgyáraink az alábbi kimutatás szerint termeltek: A tordai cementgyár 121, a brassói „Temelia“ 121, a „Fieni" 81, a brailai „Stanca“ 160, a bukaresti „Titan“ 104, a comarniki „Viitorul“ 160 és az „Azuga“ 140 százalékban teljesítette a tervelőirányzatot. Bőrgyáraink október közepéig szintén lényegesen túlszárnyalták az előirányzott termelési tervet. Október 1—10 között a bőripari üzemek az alábbi kimutatás szerint teljesítették a munkatervet: Talpbőrtermelés: 141, tóval és fehérbőr 121, bizon bőr 184, box bőr 139 százalék. Ezenkívül a spartbőrnél 108, férficipőnél 98 és női cipőnél 92 százalékban teljesítették a munkatervet. Október 20-ig pedig talpnál 169, bizonbőrnél 149, boxbőrnél 231, spaltnál 173, férficipőnél 118, női cipőnél pedig 82 százalékban teljesítették a tervelőirányzatot. az évm tulajdonába álm a vápdibiflak A hivatalos lap október 29-i száma közli az Elnöki Tanács rendeletét, amely szerint több községi, vagy városi tuladonban lévő vágóhíd, teljes felszereléssel és berendezéssel együtt az áram tulajdonába megy át. Ezek szerint a bukaresti, temesvári, brassói, kolozsvári, nagyváradi, iasi, mosvásárhelyi, plaasti, craova, dévai, lugosi, szebeni, nagyenyedi, szatmári ás aradi vágóhidak mennek át álami tulajdoniba. A rendeltetnek a hivatalos lapban való megjelenésétől kezdve minden más a vágóhidak használatára vonatkozó szerződés, vagy Egyezség érvényét vesztette. A fenti , vágóhidak ügykezelését ezután a „Comcair“ végzi, amely továbbra is megtartja a vágóhidak alkalmazottait. Hiúsági ünnepségek Szamos megválton A szamosmegyei MNSz ifjúsági bizottság és a Falusi Ifjúsági Szervezet bizottsága közös műsorral ünnepelték meg október 29-ét, a Komszomol fennállásának 30. évfordulóját. Közösen ünnepellék november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 31. évfordulóját. Erre az alkalomra a két ifjúsági szervezet megyei bizottsága mozgósította a megyében lévő öszes ifjúsági szervezeteket, hogy a két nagy nap megünneplését a román-magyar ifjúság barátságának kimélyítése és Népköztársaságunk megerősítése jegyében, ünnepeljék meg. H&IS, 1948. november . Jakovlev szovjet kiküldött üdvözölte a román nép által elért sikereket Az ARLUS kongresszus péntek délutáni ülésén felszólalt Vladimír Jakovlev a VOX első elnökhelyettese, aki a szovjet küldöttség nevében üdvözölte a kongresszust .„Engedjék meg — mondotta — hogy a szovjet emberek nevében forrón köszöntsem önöket és önökön keresztül a román népet, azokért a nagy sikerekért, amelyeket oly rövid idő alatt ér el a Román Népköztársaság. A szovjet emberek figyelemmel kísérik, hogyan születik újjá, lépésről-lépésre az új demokrácia alapján azönök országa és hogyan alkotnak szilárd alapokat a román nép művelődésének és életszínvonalának kifejlesztésére. A népeink közötti barátság a kölcsönös rokonszenv szilárd és megingathatatlan alapjain nyugszik, mert népeink a demokráciára és a tartós békére való törekvést fejezik ki s mert ezek a törekvések állampolitikai célkitűzései a Szovjetunió és a Román Népköztársaság valóban népi kormányainak. Beszéde végén a szovjet delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség arra kívánja felhasználni az időt, amelyet országunkban tölt, hogy közvetítse a szovjet tapasztalatokat a tudomány és művelődés fejlesztésében és ugyanakkor megismerje a mi eredményeinket N. Popescu-Opreanu jelentése az ULUS tevékenységéről A péntek délutáni ülésen C. Papadopol az ARLUS főtitkára üdvözölte a finn és magyar követség megérkezését. Azután P. Boján, az ellenőrző bizottság elnöke a mandátumok ellenőrzése alapján szabályszerűen megalakulnak nyilvánította a kongresszust. Ezután N. Popescu-Doreanu, az ARLUS alelnöke, tartotta meg jelentését az ARLUS tevékenységéről. N. Popescu-Doreanu beszámolójában kiemelte azt az erős segítséget, amit a román nép ezideig kapott a Szovjetuniótól és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval való barátság áll népünk haladásának alapjánál. Az ARLUS tevékenységének ellemzésére térve, az alelnök felsorolta azokat az akadályokat, amelyeket azok az elemek gördítenek az ARLUS elé, akik azon voltak, hogy a Társaságot a parádés tevékenység, az ideológiai és politikai tartalom nélküli tevékenység vonalára taszítsák. «Mindenféle nehézséget leküzdve, az ARLUS-nak sikerült minél szélesebb tömegekhez fordulni, és ezekben lelkes visszhangot kelteni». Ezután N. Popescu-Doreanu kiemelte az ARLUS körök fontosságát városon és falun egyaránt és rámutatott azokra a feltételekre, amelyek között létrejöttek, különböző alosztályok és tanulmánykörök. Ma az ARLUS legyőzte a reakciósok ellenállását, akik el akarták szigetelni az ARLUST a néptől és széles körű tevékenységet fejt ki a városiak és falusiak tömegei sorában. Az első kongresszus idején, az ARLUS tagjainak száma alig haladta meg az 50.000-et. Ma az ARLUS több mint másfélmillió tagot számlál és a beiratkozások tovább folynak. A városokon és a falvakon több mint 12.000 szervezete működik. Az előadó hangsúlyozta, hogy az ARLUS tevékenységének ilyen fellendülése annak a mély és erős barátságnak az eredménye, melyet a széles népi tömegek a Szovjetunió iránt éreznek. Mióta az ARLUS tömegek felé fordította az arcát, hatalmas fejlődésen ment át. Ma, a másfélmilliós taglétszám fele városi lakosokból áll. Hatszázhetvenezer falusi tagja van az ARLUS-nak. Az össztaglétszámban első helyet foglalnak el városon a munkások, mintegy 330.000-ren, falun a földművesek mintegy 450.000-ren, ezután következnek a tisztviselők és értelmiségiek, mintegy 300.000-en, azután a középiskolások és egyetemi hallgatók 280.000-en, mag a fennmaradó egyszázhetvenezer tag kisiparos, kiskereskedő, háztartásbeli, nyugdíjas stb. Az ARLUS dokumentációs kör gazdag anyagot közöl úgy román, mint magyar nyelven. Az elmúlt év alatt 59 brosúrát adtak ki, amelyközül 18 magyar nyelven jelent meg.. Az.utolsó kongresszus fára az «Orosz Könyv» kiadó 274 __ kötetet adott ki, ezek közül 50 magyar nyelvűt, közel két és félmillió öisszpéldányszámban. Az ARLUS havi folyóirata a «Veac Nova» a kezdeti hatezer példányszámról ,egyszázötvenezerre emelkedett. Az elmúlt év alatt több mint huszonkilencezer előadást rendeztek amelyen öt és fél millió ember vett részt. Folyó évben megháromszorozódtak ezek a számok. Az első kongresszus óta 97 kiállítást rendeztek, ebből 55-öt 1948-ban, 245 helységben. A továbbiakban N. Popescu-Doreanu rámutatott egyes hiányosságokra és hibákra az ARLUS munkájában és megállapította, hogy az ARLUS tevékenységének mérlege pozitív. A kongresszus nevében köszönetet mondott a Román Munkáspárt központi vezetőségének azért a gondosságért, amellyel az ARLUS tevékenységét kíséri. A Román Munkáspárt állásfoglalása örökre megalapozza a románmagyar barátságot és széles zárlatot nyit az ARLUS tevékenységének. A továbbiakban rámutatott arra, hogy milyen nehéz helyzetben vannak Jugoszláviában az igazi szovjet barátok, az áruló Tito-klikk szovjetellenes politikája következtében. Beszámolója befejező részében felvázolta azokat a feladatokat, melyek az ARLUS előtt állanak, majd így folytatta: Érezzük, hogy munkánkat és harcunkat a népek nagy vezetője és tanítója Joszif Viszarionovics Sztálin géniusszá vezérli. Ilyen feltételek mellett biztosak vagyunk abban, hogy semmi és senki nem téríthet el bennünket az utunkról, a béke, a demokrácia és a szocializmus útjáról. A CARLUS kongresszus második napja Az ülést háromnegyed 10 órakor nyitották meg Dr. Ruzsnyák István, a Magyar-Szovjet Társaság nevében üdvözölte a kongreszszust. Ezután L. Rautu a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagja „A szovjet rendszer történelmi megvalósításai“ címen tartott előadást. Ezután az ARLUS általános munka jelentését vitatták meg. A vita során számos vidéki és fővárosi kiküldött szólalt fel. Szünet után Sanda Ranget nyitotta meg újra az ülést és üdvözölte az újonnan érkezett csehszlovák, olasz és belga kiküldötteket. Ezután felolvasta az albán-szovjet társaság elnökségének sürgönyét, amely rámutat arra, hogy az albán delegátusoknem jöhettek el a kongresziszusra, mert a tiranai jugoszláv követség megtagadta tőlük a szükséges vízumok kiadásait. Ezután folytatódott a munkajelentés vitája.