Romániai Magyar Szó, 1949. október (3. évfolyam, 629-655. szám)
1949-10-01 / 629. szám
Romániai Magyar Szó A perben feltárt tények megmutatták, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány mindenben a külföldi imperialista köröktől függ és azok agresszív politikájának eszközévé vált. Ez a Jugoszláv Köztársaság szuverenitásának és függetlenségének felszámolásához kellett, hogy vezessen és valóban oda is vezetett". Titoék valóban, nemcsak a Szovjetuniót, a népek függetlenségének nagy védelmezőjét árulták el, hanem elárulták így saját népük függetlenségét is. Azt a függetlenséget, amely a jugoszláv dolgozó nép a Szovjetunó segítségével, hősies küzdelemmel vívott ki. Az árulásban és hitszegésben nincs mérték és nincs középút. Titoék kimerítették és kimerítik az árulás összes formáit és lehetőségeit. Kiszakították az országot a szocializmus és demokrácia táborából és az imperializmus agreszszív politikájának rohamcsapataivá váltak. Ez vezetett és vezet szükségképpen a jugoszláv dolgozó nép politikai szabadságának felszámolásához, a munkásosztály életszínvonalának rohamos csökkenéséhez. Titoék az imperialista hódítók szabad prédájává tették Jugoszláviát A Szovjetuniótól és a népi demokratikus országoktól való elszigetelődés nem is vezethet máshová. Egyetlen ország sem védelmezheti meg szuverenitását, nem vívhatja ki és nem őrizheti meg függetlenségét a Szovjetunió támogatása nélkül s különösen nem ellenére. A hazaáruló jugoszláv kormány aljas és alattomos módon szegte meg a Szovjetunióval kötött barátsági, együttműködési és kölcsönos segélynyújtási egyezményt. A barátsági kötelezettség helyett a Szovjetunió, a béke nagy hazája ellen uszított, a béke ügyéért folytatott együttműködés helyett az imperialista agresszorokkal működött szorosan együtt, a nagylelkű Szovjetunió segítségét pedig arra használta fel, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen összeesküvéseket és kémhálózatot szervezzen. Az imperialisták bandita-erkölcse ez. Minderre most már fény derült. Természetes tehát, hogy a szovjet kormány levonta a Titó-banda szerződésszegéséből a szükséges következtetéseket és szeptember 28-i jegyzékében közölte a jelenlegi Jugoslav kormánnyal, hogy ezentúl nem tekinti önmagára nézve érvényben lévőnek a Titóék részéről kezdettől fogva rosszhiszeműen kötött egyezmény kötelezettségeit. A határozott és következett szovjet jegyzék újabb pörölycsapás az áruló klikk számára. A leleplezett szerződésszegés teljes alávalóságában mutatja be ezeknek az imperialista ügynököknek eszközeit és módszereit, egyben hozzájárul ahhoz, hogy a jugoszláv nép még jobban megismerje azokat, akik a Szovjetunió elárulásával őt is elárulták és kiszolgáltatták a külföldi imperialistáknak. A szocializmus, a demokrácia és a béke tábora elégtétellel fogadja a szovjet jegyzéket, amely az imperialista agresszorok cinkosainak leleplezésével, a béke erőit szilárdítja meg. • •ÖNKÉNTES MUNKAVÁLLALÁSSAL köszöntik dolgozóink a nemzetközi békenapot Néhány nap választ el október másodikától a béke nemzetközi napjától. Országunk dolgozó népe a világ összes dolgozóival együtt nagy előkészületeket tesz a békenap köszöntésére. Az üzemekben és gyárakban egymást érik a békegyűlések. A békéért folyó harcból nemcsak kétkezi dolgozóink, hanem értelmiségieink is kiveszik részüket. A főváros értelmiségi és a BNK állandó békevédelmi bizottságának kezdeményezésére szeptember 30-án délután fél hét órára a Savoy-terembe összehívott gyűlésen jelentik be eltökélt szándékukat hogy tovább harcolnak a békéért. Az értelmiségiek gyűlésén felszólalnak P. Constantinescu-Iasi akadémikus, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának alelnöke és Marcel Breslasu író, mindketten a RNR állandó békevédelmi bizottságának tagjai. Bukarestben és az ország ipari központjaiban tegnap is tartottak a béketüntetések. Minél inkább közeledik a nemzetközi békenap, annál nagyobb tömegeket mozgósít a párisi békebizottság harci felhívása. Az üzemekben és gyárakban dolgozóink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére egyre újabb feladatokat vállalnak magukra. Országunk minden iparágát átfogó szocialista versenyek célkitűzései a munkások, technikusok, mérnökök és tisztviselők mindenütt összekapcsolják a békéért folyó harccal. A versenyfelhívások megszövegezésére öszszehívott gyűléseken a munkások nem mulasztják el kiemelni, hogy a szocialista versenyfeltételekbe iktatott minden pont teljesítése újabb tégla a béke építménye számára, minden végrehajtott feladat Népköztársaságunk és így a Szovjetunió vezette egész béketábor további megszilárdítását jelenti a gázók életszínvonalának állandó emelkedéséért.“ Miközben az üzemekben és gyárakban egymást érik a békegyűlések, a fővárosi lapok az ország különböző részéből levelek ezreit kapják. Ezekben a levelekben munkások, egyetemi tanárok, tisztviselők, parasztok, anyák, rokkantak izzó gyűlölettel bélyegzik meg a háborúra uszító imperialistákat és hangsúlyozzák, hogy bátran harcolnak a békéért, az emberiség jobb jövőjéért, a szocializmusért. „önkéntes munkavállalással köszöntjük a békét" Az ország különböző ipari központjaiban szintén számos békegyűlést tartottak. Sepsiszentgyörgyön az ottani textilgyár munkásai halmas tömeggyűlésen mondották ki a békemozgalomhoz való csatlakozásukat. A gyűlés résztvevői az alábbi táviratot intézték a RNK állandó békevédő bizottságához: ,,Mi, a Dózsa György-textilgyár dolgozói magunkévá tesszük a világ dolgozóinak a béke megvédésére irányuló harcát. Küzdeni fogunk minden erőnkkel a háborús uszítók ellen és aktívan kivesszük részünket a Szovjetunió vezette béketábor oldalán. Nagyméretű munkavállalással fokozzuk a textilipar termelését, hogy munkánk eredményével erősítsük a béketábort és hozzásegítsük a végső győzelemhez Békét akarunk. Soha többé háborút". 2 Boldog és szép jövőt akarunk A háború évei alatt tapasztalhattam azt a nyomorúságot, melyet okoz■ Nem akarunk háborút, hanem boldog és szép jövőt. Harcolni fogok minden erőmmel a háborús uszítók ellen és gyűlöletem irántuk sohasem fog megszűnni■ NAGY KATALIN 19 éves lugosi tisztviselőnő Egyetemi hallgatók a békéért Az ország dolgozói minden erejüket a békés újjáépítés szolgálatába állítva azért dolgoznak, hogy nekünk békés, boldog jövendőt építhessenek, hogy nyugodtan dolgozhassunk, tanulhassunk és tanulmányaink végeztével, kikerülve az egyetemről, tudásunkat a munkásosztály szolgálatába állítsuk. E boldog jövőnek ígéretét akarják szétzúzni egy új háborúra uszítva, az,vzó emberiség ellenségei, a világ kapitalistái, akik egy egy új háborúval szándékoznak megnyújtanni még hátralévő, megszámlált óráikat. De ez nem fog sikerülni nekik. Mi, egyetemi hallgatók, a dolgozó nég fiai, nem akarunk háborút. Nem akarunk szennyes kapitalista érdekekért ágyútoltelék lenni. Mi egy boldogabb, emberibb jövő építői akarunk lenni és akarjuk azt, amit az egész sokat szenvedett dolgozó emberiség akar: a BÉKÉT. De nemcsak akarjuk, hanem harcolunk is érte, nehogy mégegyszer rá,rak szabadulhassanak a világ haszonleső vad haramiái, az angolamerikai tőkések és csatlósaik. SZÉKELY JÁNOS a kolozsvári Bolyai Egyetem hallgatója Békegyülések az üzemekben Tegnap délután lelkes hangulatú gyűlést tartottak a SET gyárban, ahol több üzem dolgozói gyűltek össze és együttesen bélyegezték meg a háborúra uszító imperialistákat. A békegyűlésen a hatalmas fémipari üzem dolgozói megfogadták, hogy november 7-től 1950-re termelnek s ezzel méltó választ adnak a háborús uszítóknak. A bukaresti vasúti mozdonyjavító műhelyek dolgozói békegyűlésükön leírhatatlan lelkesedéssel éljenezték a Szovjetuniót, a béke hatalmas védbástyáját és annak lángeszű vezetőjét, Sztálint. A bukaresti Állami Zsidószínház alkalmazottai szintén békegyűlést tartottak. A színház művészei a gyűlésen azt hangoztatták, hogy a világ értelmiségijei és kultúremberei egységes arcvonalon harcolnak a békéért és a népek közötti megértésért. Hasonló békegyűléseket tartottak a bukaresti Armatura- és Dinamó-gyárban, az Universul nyomdavállalatnál, a Filatura Noua de Bumbac gyárnál, az „ACS Gh. Gheorghiu-Dej“ állami vállalatnál és a „Flacara Rosie“-gyárban. Békegyűlést tartottak még az igazságügyminisztérium tisztviselői valamint a jogi-közigazgatási tudományos intézet alkalmazottai és hallgatói. Valamennyi ülésen határozatot szavaztak meg, amelyet eljuttattak a RNK állandó békevédő bizottságához. ,,Mi — hangzanak a határozatok — azzal válaszolunk a háborús uszítóknak, hogy dolgozunk a szocializmus építéséért, harcolunk és tántoríthatatlanul küzdünk népi demokratikus rendszerünk megszilárdításáért és ahol „A békére szavazok, mert. . dobják az urnákba a A francia dolgozók százezrei Béke Szavazólapját. Szombat 1949 október 1. Hogyan tartja meg a vándorzászlót a lenningrádi ,,Szkorohod“ cipőgyár A lengrádi „Szkorohod“ gyár újból megnyerte a Szovjetunió cipőgyárai között fogó szocialista versenyt. Az év eleje óta ennek a gyárnak a munkássága megszakítás nélkül tartja a Szovjetunió minisztertanácsa adományozta „Vörös zászlót“. A zászló mindig annak az üzemnek birtokába megy át, amelyik érre kerül a termelés terén. A gyár dolgozóinak 17 százaléka az évi normát legalább 120 százalékkal múlja felül. Több mint 700 munkás már be is fejezte az ötéves terv előirányzatát, a gyár munkássága pedig 8 hónap alatt 150.000 pár cipővel termett topbet az előirányzott mennyiségnél s a gyártott cipők mind kiváló minőségűek. Az üzemben újabban Mustoková Olga felsőrészkészítőnő indítványára anyagmegtakarís mozgalom indult. A megtakarott anyagból 150.000 pár cipőt készített a gyár munkássága. A vállalat keretében négy olyan munkaközösséget szerveztek, amelyben a munkások és mérnökök a leningrádi szakemberekkel együttműködve a gyár sok műszaki kérdését oldották meg. A munkások és a mérnökök egészséges együttműködésének eredményei a zajtalanul működő, teljesen újszerű gépek is. Biczók Péter kaptafakészítő 127 százalékkal haladta meg a normát LÚGOS. A BMP alapszervének kezdeményezésére a szakszervezet irányításával folyó szocialista munkaverseny a lugosi Kaptafa- és Faárugyár munkásai körében szénsikert eredményezett. A gyár augusztusban 65,66 százalékkal haladta meg a tervet. Az üzem valamenynyi munkása hozzájárult e kiváló teljesítményhez, hogy méltóképpen ünnepeljék augusztus 23-át. A kaptafaosztály 54,65 százalékkal haladta meg a tervet. Biczók Péter 127 százalékkal, Farkas Ilona 84,7 százalékkal, Blasi Antónia 73,8 százalékkal, Barboni Sabina 63 százalékkal, Barboni Vasile 60,8 százalékkal Zippert Mária 52 százalékkal, Szekeres István 51 százalékkal és Újhelyi Pál 49,8 százalékkal haladta meg a normát. A sarokkészítő osztály 48 százalékkal haladta meg a tervet. Sepsi Júlia 98 százalékkal, Cuzmanovicsi Elis 95 százalékkal, Sepsi József 71 százalékkal, Bertisch Teréz 57 százalékkal. Filipszki Mára és Barbuti Sanda 52 százalékkal lépte túl a normát. Zs. L. Versenyben Arad megye városi és falusi dolgozói A ZÁBRÁNYI „UJ UT“ KOLLEKTÍV GAZDASÁG ÉS AZ ARADI VASUTASOK MUNKAVÁLLALÁSAI (Aradról jelenti tudósítotónk). A szatmármegyei Petőfi kollektív gazdaság versenyre hívta ki az arad megyei Zábrány községben levő Uj Ut kollektív gazdaságot. Az Új Ut dolgozói gyűlést tartottak és kötelezettséget vállaltak, hogy elsőnek fejezik be az őszi vetést, csakis válogatott és nemesített vetőmagvakat használnak, továbbá a vetés elvégzése után 192 hektár tavaszi vetésre szánt területet is fölszántanak. A szántáshoz a gépipari központ traktorjait használják. Ugyanakkor az Új Út versenyre hívta ki a temes megyei Lenauheim községben lévő kollektív gazdaságot. A grivicai vasúti főműhely november hetedikére szóló versenyfelhívása hatalmas visszhangra talált Aradon. A csütörtöki napon tíz aradi üzem tartott gyűlést és fogadta el a versenyfölhívást. A legfontosabb munkavállalások a következők: A vasúti főműhelyben november 7-ig a terv előirányzatán felül két mozdonyt készítenek el, négy mozdonyra pedig fölszerelik az automatikus fékeket. A munka termelékenységét 10 százalékkal növelik, a selejt és a rezsiköltségek csökkentésével pedig 2 millió lejt takarítanak meg. A vasúti sűtőházban egy mozdonyt önkéntes munkával megjavítanak. Továbbá a 301002. számú mozdony, amelyen Sánta Ferenc és Szerendán Pál dolgoznak, távolsági versenyre hívta ki a 301011. számú mozdonyt, amely tudvalevőleg különleges eredményt ért el nemrégiben a Tövis-Arad-Kurtcsi vonalon. A verseny az vonatkozik. Az aradi villanygyár a bukaresti villanygyár felhívására válaszolt. Kötelezettséget vállalt, hogy az arad megyei Nagylak községbe november 7-ig bevezeti a villanyáramot. Az ottlévő s a község részére használhatatlan villanytelepet pedig más kisebb községbe helyezi át. Vállalták továbbá a villanygyár dolgozói a rezsiköltség csökkentését és a termelékenység fokozását, valamint azt, hogy saját tőkével fognak gazdálkodni. Végül, november 7 ig 4 százalékkal felülmúlják az 1949. évi tervelőirányzatot. Ugyanezt válaszolták a villanygyár alkalmazottai a grivicai versenyfelhívásra is, hozzátéve, hogy az ipari áram biztonságos szolgáltatása érdekében a gépeket megjavítják és ellátják meg, üzemanyag csökkentésére is felelő biztonsági csapokkal.